Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

„Batthyány és Károlyi grófnék“ és „Védegyleti dal“ kimaradását változott politikai érzülete okozta. A „Magyar nemzet“ cziinüt, mely 1845-ben a Pesti Divatlapban már megjelent, 1847-ben Reseta censor törülte ki gyűjteményéből. „Már öcsém azt nem engedem, — mondá az öreg ur, — hogy nemzetemet igy gyalázd,“ Petőfi becsülte censora hazafias felbuzdulását és nem vitatkozott. A „Haza tértem“ kezdetűt 1847-ben irta, midőn Nagy-Károlyból visszajött, hol a korteskedés oly nagy mértékben folyt. Először is Vörösmartynak olvasta fel, ez nem helyeselvén az akkori viszonyok közt a kétségbe ejtő hangot, nem adta ki, hanem Egressy Gábornak ajándékozta, kitől többen leírták s igy jelent meg 1861-ben a Thalia albumban. A mi a leveleit illeti, legcsekélyebb okot sem szolgáltatnak aggodalomra. Petőfi magánlevelei közlése által semmit sem vészit, sőt nyer, mi ritka eset. Őszinte volt égés. a tulságig. Annyit beszélt magáról versben és prózában, hogy kevés titka maradt a magánlevelek számára. E mellett af- fectatiót sem találhatunk bennök. Kern azon reményben irta leveleit, hogy valaha kinyomatnak, sőt később, midőn hires ember lett, bizalmasb iróbarátjaihoz irt leveleibe mindig vegyitett valami gonosz tréfát, ne hogy a későbbi kor iroda- lontbuvárja összeszedhesse és kiadhassa. Megengedem, hogy ebben volt -egy kis aífectatio, de legalább csak egy pár sorra terjedt ki s nem az egészre. Most leginkább csak ifjúkori leveleit lehetett közzé tennem, a későbbi korból csak egyetlenegy barátjához írottak állának rendelkezésemre. A többi barátjaihoz irt levelei nagy részt elvesztek, csak egy pár barátjánál taláthat- ni még meglehetős számmal, de ezek nem voltak hajlandók megengedni a közrebocsátást, nem mintha a levelek őket vagy Petőfit com- promittáblák , hanem más gyöngédségé okból, azon ki jelentéssel, hogy később sem múlja idejét.

A figyelmes olvasó az eddigiekből is észrevehette, hogy e kötetek nem foglalják magukban Petőfi vegyes müveinek mindenikét. Fordított regényei:, a „Koros hölgyet“ Bernard- tól, „Robin Hood“-ot Jamestöl már terjedelműknél fogva sem vehettem föl. A „Hóhér kötele“ czimü eredeti regénye fölvételében az árva tulajdon joga ellenében támasztott kétség akadályozott meg. Eredeti és fordított beszélyei mind itt vannak. Ez utóbbiak mind az 1844-ki „Pesti Divatlap“ban jelenlek meg, mely lap mellett