Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
zük, de mennyi kárpótlást nyújt mindezért azaz őszinte és fogékony kedély, az az ép, sajátságos, mondhatni) ifjú humor, az a genialis szökdelés és változatos hangulat, melyeken biztosan oda vetett táj- és genreképei átszövödnek. 8 ha átadjuk magunkat az egész benyomásának, költői önérzete vagy hiúsága kitörései is egészen máskép tűnnek fel, mint különben. E kitörésekben a legtöbbször humor, szeszély, vagy jó kedvű malice nyilatkoznak, s nem dicsekedés, vagy épen dölyf. E mellett ez úti rajzok, mint élet- és jel lem rajzi adatok is becsesek. Két évnek, 1845 és 1847-nek majdnem naplói, oly őszintén Írva, mintha csak barátai számára irta volna. Töredékei szintén becses hagyományok. Se neea harmadik fejezete, Ü3sian Oithonája nem voltak a közönség elibe szánva; ezt neje számára fordította, ki nem értett angolul, amazt Orlai-Petrics barátjának emlékül. E hevenyészett forditmányokban is mily jól van visszaadva a hang. Zoltán fiáról irt jegyzeteiben mennyi a bensöség és szeretet! Ez sem volt a közönség elibe szánva, halála előtt egy hónappal irta, mintegy emlékül fiának, Mezö-Berényben, az Orlai- Petrics szülőinél, kiknél néhány napig családjával együtt tartózkodott. Hírlapi czikkei nem any- nyira tartalmuknál , mint jellemzetességöknél fogva vonják magukra a figyelmet. Petőfi nem vitázott aesthetikai kérdések felett, leginkább saját jogsérelmes ügyeiben szólalt fel vagy pedig barátjai érdekében, majd mindig élesen és szenvedéíyességgel. Dobsát, kivel egy pár hónapig együtt lakott, pártolta, mint kezdő színészt; magáról tudta, mily jól esik egy pár biztató szó a pálya küszöbén. A Ill-dik Richardról irt bírálata Egressy Gábor iránti rokonszenvében leli kulcsát. Kár, hogy szertelen angol gyűlölete annyira megrontja e különben érdekesen irt czikket. Ifjúkori kísérletei adatok tehetsége fejlődéséhez. Az a régi igazság szól belőlök, hogy a legtehetségesb költőnek is előbb jól meg kell tanulni verselni. Petőfi már jól tudott verselni, midőn tulajdonkép a költéshez fogott, s nagyon fegyelmezett iskolán ment át, mielőtt maga mert volna valamit. — Ez mindennemű tehetség fejlődése, s csodálatos, hogy némelyek, kik inasi évek nélkül akarnak lenni mesterek , épen a Petőfi példájára hivatkoznak , ki csaknem öt évig inaskodott. Mindkét gyűjteményéből önmaga által kihagyott költeményeiről érdekes tudni , hogy némelyeket gyöngeségök vagy gorombaságuk miatt hagyott ki, minta „Színházban,“ „Irtóztató csalódás“ és a „Honderűdhez ezimzetteket, másoknak, mint