Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
kinyomatva, meg lehet semmisíteni, az iró szigorának megvan a maga értelme, a rendezőnek vagy kiadónak a legtöbbször még joga sincs erre. Az egyszer már kinyomott müvet többé el nem titkolhatni, s ha megtagadjuk is tőle a tudományos vagy aesthetikai értéket, a lélektani vagy életrajzi adat érdekességét nem vitathatjuk el, annál kevésbbé, minél nevezetesb iró müve. Azonban Petőfi vegyes müvei nem szorultak ily védelemre, egy futólag rájok vetett kritikai pillantás is képes összegyüjtésöket igazolni. Petőfi beszélyei a mi nem épen gazdag beszélyirodalmunkban sem tartoznak ugyan a legsikerültebbek közé, de van bennök valami, miben felülmúlta kortársait, s mivel némi befolyást gyakorolt beszélyirodalmunk fejlődésére, értem az előadás könnyedségét, magyarosságát, a tiszta elbeszélési stylt. Vig höskölteményének nincs mélyebb komikai vagy satyrai alapja, de nagyon sikerült paródiája a komoly eposz előadási modorának. Drámái legkevésbbé sikerül tek minden müvei között. A „Tigris és hiéna“ egy lázálom-kóp, csak egy-egy felvillanó jó gondolat s a nyelvnek itt-ott nyilatkozó zord erélye kölcsönöznek neki némi érdeket. Czim nélküli drámájának töredéke már sokkal sikerültebb, szerencsés expositío, s a nép csoportosításában, festésében élénkség, jellemzetesség és drámai sebesség nyilatkozik. Müforditmá- nyai még legjobbjainkkal is versenyezhetnek, „Coriolanus“ nevezetes mozzanat Shakspeare átültetése ügyében, s ha a Vörösmarty „Julius Caesar“-ja nagyobb műgonddal van dolgozva, Petőfi szerencsésebben találja el azt a népies zamatot és erélyt, mely az eredetit jellemzi. A „Romeo és Juliá“-ból fordított töredéket jól felhasználhatja valamelyik műfordító utód ; a czivakodó szolgák jelenetében egy pár szójátékos vagy közmondásos czélzat igen sikerült. Úti rajzai prózai müveinek legjavát teszik. Prózájának önkénytes könnyedsége, a tárgyhoz simuló fordulatossága, plasztikaiságn, magyarossága itt nyilatkoznak a legszembetűnőbben. E tekintetben mindjárt a Mikes Kelemen és Kazinczy levelei mellé sorozhatni, kivált a Keré- nyi Frigyeshez irt úti leveleit. Ez úti rajzok megjelenésükkor sok gáncsot vontak magukra és sokkal kevésbbé voltak méltányolva, mint a hogy érdemelték. Igaz, néhol Petőfi inkább köny- nyelrnü szeszélyből, mint öntudatos czélzatos- ságból a frivolitás Örvénye felé látszik sodortatni, nem egy paradoxont találhatni bennök s itt-ott bizonyos hetykeség szesszenéseit érez