Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz
Saint-René Taillandier ezikke Petőfiről. ii. A franczia mübiró előadja János és Iluska szerelmét, elválásukat, János távozását, bolyongását a pusztán — és folytatja: A puszta Petőfi birodalma; itt azonban „Jáuos vitéz“ szerzője nem Magyarország földjét, de a magyar képzelmet akarja festeni. Eddig tart a költemény bevezetése, most következik az epikus előadás, a pásztori jelenetek után harcéi, magyar leventés kalandok. A magyar sereg a töröktől szorongatott franczia királyt megy segíteni. Nagy utat kell tenni: a tatárok és szaraczónok földjén, Olasz- és Lengyelországon, végre Indiákon keresztül ; ide már közel van Franczi&ország. Pompás koholmányok, ábrázolva a magyar nép álmait, zavaros emlékeit, melyek harczias gondolataival vegyülnek. Hát még csodálatos geogiaphiája! A költő a pór helyébe állt, úgy festette a világot, a minőnek e gyermeteg elmék látják, s azért vezeti a magyarokat Tatár- és Szaraczénországon keresztül Francziaor- Bzágba. Nem XV-dik századbeli emlékezés ez? Hunyadi Jáuos és Hollós Mátyás harezosai ótalmazták Európát a török betörés ellen; már pedig a régibb korbeli magyarnak, valamint a puszta fiának Európa annyi, mint Francziaország, azon Franeziaország, mely a dicső Anjou-házat adta Magyarországnak: — innen a hagyomány, hogy a magyarok mentették meg Francziaországot a török pusztítástól. A magyarázó — folytatja mübiránk — „János vitéz“ második részében könnyen födözhetné föl Magyarország sorsának ábrándos jelképét. János vitéz megöli a török pasát, kiszabadítja fogságából a franczia király leányát, ő lehetne franczia király, — de nem; Iluska megígérte neki, hogy várni fog rá, kincsekkel rakodva tengerre száll tehát, hazájába visz- szatérendő. Vihar kél, hajótörést szenvednek, a kincs a tenger fenekére sülyed. Bánja is János, csak Ilus- kát viszontláthassa. Haza érkezik,— Iluska meghalt. Hajh, mért nem ölték meg Jánost a törökök, vagy mért nem veszett a tengerbe 1 Itt bontakozik ki a költő titkos
