Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

/ Saint-René Taillandier czikke Petőfiről. i. Az utóbbi időben, mint az olvasó tudja, a franczia irodalom igen sokat és tüzetesen foglalkozik Magyar- országgal. Nem csak a nagy és kis politikai lapok szólanak hozzá ügyeihez, a költők és kritikusok is min­dig nagyobb-nagyobb mértékben választják tárgy okul. Csak az imént jelent meg a „Revue des deux Mondes“ egyik füzetében (az 1860-ik évi mart. 1-jén kiadottban) egy beszély, melynek egyik része Ma­gyarországban foly s magyar történeti eseményekkel van összekapcsolva. Hőse egy fiatal, jellemes fran- izia, ki 1849 ben Magyarországon harczol s elesik. Az egész a legőszintóbb rokonszenvvel Magyarország iránt s egyszersmind ritka tárgyismerettel van írva. A bonapariista „Revue européenne“ egyik februári s folytatólag egyik martiusi füzetében Petőfi élete és költészete vaa ismertetve Yalmore által: nagy elő­szeretettel s melegen irt ismertetés. Szint ilyen, és föl­fogás tekintetében is hasonló, de tárgyalására nézve eredetibb, kifejezésben pedig tisztább és szabatosb a a Saint-René Taillandier ismertetése, ugyancsak Pe­tőfiről, a „Revue des deux Mondes“ april 15-dikei fü­zetében , a mely ismertetés különben még csak első száma egy nagyobb czikksorozatnak, mely ezen közös czimet viseli: „A XIX-dik századbeli magyar költé­szet.“ (La poésie hongroise au XlX-e siécle.) A szerző a XIX dik századbeli magyar költészetet akarja a franczia közönséggel megismertetni s ezen ismertetést Petőfi bemutatásán és jellemzésén kezdi. De bemutathatná-e Petőfit, ha elébb — legalább nagy­jából — a magyar költészet állapotát Petőfi előtt nem tüntetné föl ? — A franczia iró tehát visszaszáll a múltba s bevezetésül általános képet iparkodik raj­zolni a magyar költészetről. E kép elég hiányos, és az egyes alakok rajza sem tökéletes és találó, — a a miü azonban meg nem ütközhetünk, ha meggondol­juk , hogy Saint-René Taillandier német forrásokból meritett. A régibb időből az egy Ilosvai Pétert emliti, kinek Toldiját, úgymond, az njabb korban Arany újí­totta meg. Ilosvai Toldija, a franczia iró szerint, a magyar nép hasonmása a török berohanás ideje alatt. Az újabb korból a két Kisfaludyt, Csokonait, Kölcseyt, Berzsenyit, Vörösmartyt hozza fel Taillandier, az utóbbit mint első teljes költőt, kivel a magyar költé­szet Europa szine előtt dicsekedhetik. Komoly művész, úgymond, ki a magyar költészetnek egyaránt tudós és népszerű idomot adott; ihletése eredeti, melynek min­iden segédeszközzel biró művészet áll szolgálatára;

Next

/
Oldalképek
Tartalom