Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 1-es doboz

ai

Dehát Úgy kell nekik. Minek üldöztek el ? Holnap különben tovább utazom. Megyek Beregszászra. Egy kicsit körülnézek a szülővárosomban. Aztán elfelejtem ezeket a pesti dolgokat.

— Január 18.

Nohát, ez igazán rettenetes. Nem hagynak soha se békében az emberek. Miért foglalkoznak annyit velem ? Minek is emlegetnek egyáltálában ? Vagy már elfeledték, hogy két évvel ezelőtt mennyire piszkoltak és szidtak ?

Édes, drága kis naplóm, te tudod a legjobban, hogy mennyit szenvedtem ezekben a napokban . . . Sohase fogom elfeledni és sohase fogom nekik megbocsátani azokat a keserűségeket és fájdalmakat, amiket nekem okoztak.

De ők, persze, már elfeledtkeztekminderről.És most szeretnék, ha visszamennék hozzájuk. Legalább igy írja az én hűséges levélíróm. Mindegyik kedves levelét itt őrzöm a naplómban. Ezt is idepréselem.

Nagyságos

Fedák Sári urhölgynek

Beregszász.

Édes Zsazsa, — magáról megint sokat beszélnek. Ugy-e, mondtam magának a múltkor, hogy maga az a magyar színésznő, akiről a legtöbbet beszélnek. Maga akkor kinevetett. Látja, igazam volt.

Egy újság azt írja ma reggel, hogy Beöthy Laci Berlinbe utazott és magával arról tárgyal, hogy a Herczeg Ferenc operettjének, a „Rébusz báró“-nak a főszerepét