Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

32. szám. 1899. 4f>. évfolyam.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

tették. A könyvet fűzve 10 írtért, aranyvágásu díszkötésben 12 írtért Háromszékmegye alispáni hivatalánál, Sepsi-Szentgyörgyön lehet megrendelni.

A párisi kiállításra készítendő katalógus czim- képe. A jövő évi párisi nemzetközi kiállítás magyar kormánybiztosa a kiállítás magyar csoportjairól kiadandó katalógus számára művészi becsű czimlapot kiván, a melynek tervrajzára pályázatot hirdet.

A szines czimlapnak művészi értékűnek és modern Ízlésűnek kell lenni. Szélessége 13, magassága 18 és fél czentiméter. A czimlapon e fölirás lesz : «Exposition universelle de Paris 1900 — Hongrie.» Csak olyan rajzzal vagy festménynyel lehet pályázni, a mely alkalmas a közvetetlen sokszorosításra. A nyertes művek jutalmazása 50' 250 és 150 korona. A tervező tartozik díjazásra ajánlott művét a bírálóbizottság utasításainak megfelelően átdolgozni. A pályaműveket 1899. évi szeptember 15-éig kell benyújtani az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás kormánybiztosának budapesti irodájában (IV., Bécsi-uteza 3. sz.).

MI ÚJSÁG?

Erzsébet királyné szobrai. A gödöllői Erzsébet- ■szobor bizottság báró Podmaniczky Géza elnöklete alatt elhatározta, hogy a szobrot az Erzsébet-park- ban fogják felállítani s a jövő évben, a királyné halálának évfordulóján leleplezik. — Az Erzsébet királyné iránti nagy tiszteletet hirdetik azok a szobrok is, melyeket az ő emlékének megörökítésére külföldön emelnek. Legutóbb Heidelberg-ben emeltek szobrot Erzsébet királynénak. A szobor azon a helyen van, a hol boldogult királynénk legszívesebben tartózkodott, a mikor Heidelberget meglátogatta. — Svájczban Territcíben, a megboldogult Erzsébet királyné kedvelt tartózkodóhelyén tudvalevőleg szintén szobrot állítanak a királynénak. Az emlékszoborra beküldött tervezetek közül a szoborbizottság Chiattone luganói szobrászét fogadta el. Ez a pályamű a királynét fatörzsön ülve ábrázolja, a mint nyitott könyvvel az ölében, tekintetét a tengerre irányítja. A szobor életnagyságú lesz és karrarai márványból készül. A szobrot a lerriteti pályaudvar mellett lévő rózsakertben állítják föl. Leleplezése 1900 tavaszán lesz.

A debreczeni csata emléke. Az 1849 augusztus 2-ikán az oroszokkal vívott debreczeni csata emlékét Debreczen hazafias polgársága az idén az eddiginél is nagyobb kegyelettel ünnepelte. Az elesettek sírjára most már elvitték a nyugvó oroszlán szobrát, mely több mint három évtizedig a kollégium előtti téren volt ideiglenesen elhelyezve. Avárosiköz- gyülés határozatára nyolcz méter magas obeliszket emeltetett a tanács a csatatér közepén álló halmon, a ^ melyről Nagy-Sándor József a csatát vezérelte. Augusztus 2-ikán ünneplő díszbe öltözött a város, köz- és magánépületeken nemzeti zászlók lengtek.

Délelőtt nyolcz órakor dr. Wolafkn Nándor püspök plébános nagy segédlettel gyászmisét mondott a római katliolikus templomban, a hol megjelentek a városi és megyei hatóságok, régi honvédek. Kilencz órakor a történelmi nevezetességű református nagy templomban tartottak gyászistentiszteletet, s Dicsőfi József lelkész mondott hazafias szellemű alkalmi imát. Délután a kollégium udvaráról ezrekre menő közönség indult a honvédtemető felé, élén a tűzoltó-egylet zenekarával és a harczi lobogó alatt lépdelő egyenruhás öreg honvédekkel. Komlóssy Arthur városi főjegyző, polgármester-helyettes szólt először, előadván a kőoroszlán áthelyezésének történetét. Majd dr. Bakonyi Samu ügyvéd, a Csokonai-kör főtitkára, mondta el emlékbeszédét, mig dr. Benedek János, a Csokonai- kör titkára, elszavalta «Honvédsirok» czimű költeményét. Balogh Imre nyugalmazott ítélőtáblái biró, negyvennyolczas honvéd főhadnagy tartott ezután meghatottságtól remegő hangon búcsúbeszédet, öreg honvédbajtársai nevében. A főiskolai ifjúság szónoka, Varga Imre joghallgató szólt még, mire a koszorúk letétele következett. Ötven koszorút tettek le, a melyek között kivált a debreczeni gazdasági egyesület buzakalászokból és búzavirágokból font hatalmas koszorúja. A közönség a temetőből a negyedórányira fekvő Nagy-Sándor halmához zarándokolt. A síkságon messze ellátszik a karcsú obeliszk, a melynek márványtáblájára az van bevésve, hogy e halomról vezérelte Nagy-Sándor József tábornok 1849 augusztus 2-án kicsiny honvédseregét az orosz túlerő ellen hősi csatára. Itt Vecsey Imre városi tanácsnok emlékbeszédben méltatta az önfeláldozó hazaszeretet hőseinek halhatatlan emlékét. Simonffy Imre pol541

Hegedűs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. A JÓ ÖREG KORCSMÁROS.

gármester a város közönsége nevében tett babér- koszorút.

A párisi kiállítás magyar osztályának műkincsei. Azok a szakértők, kik most az erdélyi magyar családok kastélyaiban nézik végig a régiségeket, fegyvereket, ékszereket, szőnyegeket stb., nagybecsű műkincseket találnak, melyekről előre lehet látni,hogy apárisikiállításonfeltünést fognak okozni. A gr. Teleki-család, főkép gr. Teleki Samu kincsei megmutatják az utolsó erdélyi fejedelem Apafi Mihály és legfőbb tanácsosa Teleki Mihály műérzékét. A vécsi várkastély és a báró Kemények többi emlékeiből Kemény János fejedelem ereklyéi kerültek elő. A gróf Hallerek átengedik a nagybecsű nemzetségkönyvet, melyet 1533-ban kezdtek vezetni s bele festették a család minden egyes tagját a múlt század végéig s ezenkívül a XVII. században nagy szerepet játszó Haller János műkincseit; a gróf Tolda- laghiak kiállítják Rákóczi György portai nagykövet- jének, Toldalaghi Mihálynak és feleségének képeit, fegyvereit, kupáit, arany evőeszközét stb. Gróf Mikes Kelemen egyebek közt Apafi Mihály evőeszközét állítja ki; gróf Lázár Jenő régi bútorokat, kancsó- kat; báró Bornemissza Andrásné remek hímzéseket. A templomokból serlegek, urasztalteritők, oltár- térítők nagy számmal kerültek elő a XVI—XVII. századból. Leggazdagabb e tekintetben a mikházi régi kolostor, melyben vagy 100 darab 2—300 éves, selyemszállal kivarrott hímzés van összehalmozva.

A magyar huszár-terem tárgyai is egyre gyarapodnak, s külföldről is számos a magyar huszárságra vonatkozó értékes küldemény érkezett. A porosz hadügyminisztérium Szögyény László berlini nagykövetünk közbenjárására a hírneves porosz testőrezrednek s a legvitézebb porosz huszárgenerálisról: Ziethenről elnevezett vörös (3.) huszárezrednek teljes egyenruháját ajándékozta a párisi világkiállítás magyar osztályának. Ziethen, Nagy Frigyes harczainak e híres alakja Baranyai magyar huszárezredesnek volt a tanítványa s ezredének magvát magyar huszárokból alakította meg. Huszárezrede összes tisztjeinek egykorú képét a roustraui kastélyban őrzi ükunokája, gróf Ziethen-Schwerin. Ezek közt számos magyar van, a legmarczonább Somogyi kapitány. A magyar tisztek szines fényképei s Ziethen arczképei ugyancsak helyet foglalnak majd a kiállításon.

Baross Gábor emléke. Augusztus első napján tízéves fordulója volt, hogy néhai Baross Gábor közlekedési miniszter életbe léptette a zóna-tarifát, mely Magyarországon a vasútak személyforgalmának új és olcsó korszakát nyitotta meg. A napot a

| magyar államvasútak tisztviselői és a kereskedelmi i minisztérium a központi indóház előtt álló Baross- szobornál ünnepelték, melyet megkoszorúztak. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter koszorúját Vértessy Kálmán osztálytanácsos tette le. A koszorú szalagján ez a fölirás : «Néhai bellusi Baross Gábornak, a zónatarifa megalkotójának — hálás utóda és barátja : Hegedűs Sándor».

Családi öröm. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter családjában július 2-án örvendetes esemény következett be. Fiának Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek neje, szül. Navratil Margit, egészséges leánykának adott életet. Az újszülött nagyatyjához ez alkalomból számos üdvözlet érkezett.

Egy tudós magyar nő kitüntetése. A hivatalos lap augusztus 2-iki közlése szerint Ő Felsége jóváhagyta, hogy Torma Zsófiát a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészet-doktorrá avathassa s erről a tudós hölgynek doktori oklevelet adhasson. Az első női tiszteletbeli bölcsészet-doktor Magyarországon. Tudományoknak élő családból származott; leánya Torma Józsefnek, a hisztorikus tudós írónak és nővére a pár évvel ezelőtt elhúnyt Torma Károlynak, Szolnok-Doboka-megye volt főispánjának, egyetemi tanárnak, a Tud. Akadémia tagjának, s jeles régésznek, ki O-Buda határában Aquincum romjait is fölfedezte. Tonna Zsófia a régészet avatott művelője, Erdély őskorának búvárlója, a dák és római uralom ottani nyomainak fürkészője. Czikkeit, tanúlmányait külföldi lapok is szívesen közölték.

A jaáki templom. Az ország egyik leghíresebb műemléke, a benczés apátság nyolczszázévesyaákt temploma restaurálás alá került. Az újjáépítést az ezredévi ünnepek alatt kezdték meg s már annyira előrehaladt a munka, hogy a napokban elhelyezhették az építésről szóló okiratot a torony gombjában. Tudomás szerint ez a legrégibb románstilű műemlék, melyet a tizenkettedik század közepén építettek. A tizenkét apostollal ékes remek kapujának a mását itt láttuk az ezredéves kiállítás történelmi csoportjában, a hol ez volt a román épület bejárója. A helyreállítás költségeire másfél százezer frtot szánt a kormány.

Régi püspökök sírköve. Hetyey Sámuel pécsi püspök megbízásából Gereczc Péter fővárosi tanár már napok óta kutat a pécsi püspökség régiségei között. Régi oltárok és fafaragások között megtalálta több pécsi püspöknek sírkövét. A legrégibb Bálint bíboros püspöké, a ki a fölirás szerint 1408-ban halt meg. Henrik és Georgus püspökök