Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

4 kötél tánczot és szemfényvesztést is. Tán- czolt, bukfenczet hányt, abroncson átug­rált, —■ a felhajitott apró almákat leestök- ben két kés hegyivel fölfogta, — mimelte a madarak énekét, — kutyát és majmot mu­togatott, — kifeszített kötélén szaladt és ugrált s átalában a nevettető szerepét vitte.“ A játékot kísérő hangszerek részint fúvó, részint pengető eszközök voltak. LÉVAY JÓZSEF. (Folytatjuk). B E LIR 01) A I. O M. NEHÁNY ÉV PETŐFI ÉLETÉBŐL. Irt» Szeberényi Lajos. (Szeged, Burgernél 1861.) Érdekes könyvecske, melyet örömmel fogad­hatnak mind Petőfi tisztelői, mind pedig azok, kik az irodalom történelmével foglalkoznak. Én még más szempontból is örültem neki. Megmondom okát, noha magamról kell szólanom, mi kissé unal­mas, de rövid leszek, s igy elnézésre lehet számi­tanom. Ezelőtt nyolcz évvel, 1854-ben, Petőfi életira­tát s művei aesthetikai fejtegetését kísérlettem meg. Dolgozatom tulajdonkép csak conversations- lexiconi czikk akart lenni, melyre Pákh Albert szólított fel az általa szerkesztett „Ujabbkori is­meretek tára“ számára. Az adatokat a régibb la- pokon s Petőfi némely levelein kivűl Arany, Csen- gery, Emődy, Orlai-Petrics, de leginkább Pákh szolgáltatták. Azonban czikkem sokkal terjedel- mesbbé vált, mintsem a szerkesztő kiadhatta vol­na; rövid kivonatot készitett belőle s azt taná­csolta, hogy adjam ki valamelyik heti lapban vagy havi iratban. Csakugyan, egy pár részlettel meg- bővitve s megtoldva némi polémiával az újabb magyar lyra ellen, kiadtam az Uj-Magyar Múze­umban. Innen dolgozatom formátlansága, innen, hogy az, sem mint életirat, sem mint aesthetikai jellemrajz még a nem nagyon szigorú igényeket sem elégíti ki. Mindamellett kiadását a mai napig sem bántam meg, legalább egy csoport adatot ad­tam át a nyilvánosságnak, legalább oly időben igyekeztem Petőfi költeményeinek szépségeit fej­tegetni, midőn irodalmunk hemzsegett ugyan a Petőfi-utánzóktól, de azért a lehető legkeveseb­bet beszéltek róla; legalább alkalmat nyújtottam arra, hogy bírálatok, czáfolatok keletkezhessenek s igy kitisztuljanak a netalán hibás adatok. Szán­dékom volt ugyan e dolgozatot egy teljesebbel, jobbal, egy egész könyvvel kicserélni,de azt most már bizonyos körülmények miatt alig lehet ten­nem. Azonban az adatok gyűjtésével nem hagy­tam föl, örömest szolgálok másoknak, örömest szólok mindenhez, mi Petőfi életére vonatkozik, kivált ha az dolgozatommal kapcsolatban van, minő a jelen eset is. Szeberényi selmeczi tanulótársg s azután is egy pár évig barátja volt Petőfinek, s úgy látszik, hogy csaknem az egyedüli, ki költőnk e korsza­kából hiteles adatokat szolgáltathat. O ugyan már ezelőtt is irt egy pár czikket ez évekről, ha jól emlékszem az 1855-ki Divatcsarnokba, azon­ban itt mindent bővebben tárgyal s Petőfinek négy hozzá irt levelét is közli. Az én életirati váz­latom a selmeczi napokról majdnem hallgat, csak annyit jegyez meg, hogy Petőfi előbb az aszódi aztán a sz. lőrinozi gymnasiumban tanult s), ké­sőbb pedig a selmeczi lyceumban, honnan kiuta- sittatását szinészkedése okozta volna. Szeberényi nemcsak részletes rajzot nyújt Petőfi selmeczi életéről, hanem kimutatja ez utóbbi adat hibás voltát is. Szerinte Petőfi nem szinészkedett, csak mindennap meglátogatta egy ott mulató német színtársulat előadásait az akkori iskolai szigorú törvények ellenére is. „Hogy Selmeczen Petőfi szinészkedett volna, s azért utasittatott volna ki az iskolából, — mond Szeberényi a 10-ik lapon — mint Gyulai állítja, tévedésen alapul. A német nyelvben azon időben nem is volt annyira jártas, hogy a szinpadon fölléphetett volna, ha csakugyan lett volna is kedve német színésznek lenni.“Mind elhiszem s legkisebb okom sincs kétkedni benne. Én ez adatot Pákhtól hallottam, kinek Petőfi be- szélette, hogy a szülészet miatt összetűzött taná­rával s mivel egyik költeményében azt irja:,,Sine fine folyt a per, s abeundi consilium lett a vége breviter,“ a két adat combinatiójából származott tévedésem. Nem is úgy értettem, hogy német szi- nész lett, abban pedig, hogy Selmeczen is meg­fordulhat magyar színtársulat,nincs valami absur- *) *) Petőfi iskolai életére vonatkozó adatokat egész a selmeczi lycemnba léptéig testvére Petőfi István közlése nyo­mán (Lásd Vasárnapi 1857.5. sz ) igy kell kiigazitni: Petőfi egész hat éves koráig Félegyházán volt szülőinél; ekkor Kecskemétre adták Ilábel Józsefhez, ki atyja akkori fél­egyházi s kecskeméti székeinek haszonbérlő társa volt.Két évig járt Kecskeméten az ev. alsóbb iskolába, s midőn in­nen visszajött, szüléi Félegyházáról Szabadszállásra köl­töztek s innen nem sokára Szent-Lőrinczre (Tolna megyé ben) vitték iskolába, hol legalább is egy évet töltött. Visz- szatértével Pestre vitték, hol három évig, azután Aszódra, hol szintén három évig járt iskolába. 1838-ban Selmeczre vitték a rhetorikába, hol azonban félév múlva búcsút vett a kapufélfától. Gy. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom