Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
622 VASÁRNAPI ÚJSÁG IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. „II. Rákóczi Ferencz fejedelem ifjúsága“, történeti tanulmány, eredeti levelek s más egykorú följegyzések nyomán irta Thaly Kálmán. A 307 lapra terjedő művet igen diszes kiállításban Stampfel Károly adta ki Pozsonyban s dicséretére válik a Stampfel-Eder-féle nyomdának. Thaly, a Rákóczi- korszak fáradhatatlan búvára, e terjedelmes tanulmányban mind azt közzéteszi, a mi az eddigi kutatásokból, átnézett levéltárakból csak ismeretes. Kit ne érdekelne az utolsó magyar fejedelem, egy sza- badságharcz fenkölt szellemű, tragikus végű hősének gyermekkora, a zsenge lelkületre ható emberek, környezete, a viszonyok, melyek közt a történelem egyik nevezetes alakja fejlődött? Ezek ismerete nélkül sokszor egészen megfejthetetlen egy történeti alak jelleme. Thaly becses kiegészítő művel gyarapítja e tanulmányban ama nagy terjedelmű munkásságát, mely a XVIII. század első felének nevezetes korszakát, szereplőit és egyes eseményeit már megismertette. Lelkiismeretes szorgalommal gyűjtött össze adatokat, s kritikával dolgozta föl azokat. Nemcsak magát a fejedelem gyermekkorát adja elő, hanem egész környezetét megismerteti, s jellemzi mindazokat, kik befolyással bírtak az ifjú Rákóczira. Egész addig terjed a munka, mikor Rákóczi 1701 - ben kilép az akczió terére, s működése már a történelemé. A szépen irt munkához három rézmetszetü arczkép is van mellékelve, mindenik Rákóczié, különböző időből származó festmények után s Dobi Jenő szép metszvényei. Egyik férfikora virágában (1701) tünteti föl a szabadsághőst, a másik nyolez éves korában (1684), a harmadik pedig 14 éves korában. Az értékes könyv ára 3 frt 50 kr. „Numa Roumestan“, regény, irta Daudet Alfonz, fordította Fái J. Béla, két kötet, csinos kiállításban ; kiadják a Révai testvérek s ára 2 frt 40 kr. A nagyhírű franczia iró e műve könyvalakban még francziául sem jelent meg, csak az «Illustration» hasábjairól ismeretes. Egyik jeles műve az újabb irodalomnak. Nem az események szövevénye által, hanem a jellemzés ereje, és a ragyogó előadás által. Ezekben Daudet a legnagyobb virtuózok egyike. Azt mondják, hogy Numa Roumestanhoz Gambetta szolgált mintaképül. Daudet valóban szereti is az élő miptákat, s regényeiben a francziák sok ismerősre találnak. Természetes, hogy az iró képzelete (mely Daudetnál oly csapongó) igen szabadon bánik aztán az alakítással, s ha Numa Roumestanhoz csakugyan Gambetta szolgáltatta a modelt,úgy csakis a külső vonások azok, meg az a gyors emelkedés a nyilvános pályán, mely a regény hősét is a mozgalmas élet egyik nevezetességévé teszi. Numa egy képviselő a délvidékről ; fényes tehetségekkel, a délszak füzével, heves vérével, szerencséjével, meg vannak benne a hibák is, melyek a melegebb égalj fiait jellemzik. Könnyen lelkesülő természete túlzásra csábítja az Ígérgetésben ; mindenkinek szavát adja mindenre a nélkül, hogy esizébe jutna azt megtartani. Az állam fejei közé küzdi fel magát: mindenki csodálja, mindenkit elragad, csak azok látják jellemének léhaságát, vétkes könnyelműségeit, nevetséges túlzásait, hazugságait, kiket a sors a legszorosabb kötelékekkel csatol hozzá. Ilyen neje, kit megcsal; ilyen apósa Le Quesnoy, a szigorú főbíró, a tánto- rithatlan royalista, ki elfordul tőle ingatag elvei miatt. E fűalakok körül csoportosulnak a mellékszemélyek, mind megannyi mesteri typus. A szintén délvidéki Daudet képzelmének merész szárnyalása és előadásának forrósága a könyv egyik specziális szépségét teszik. Fényes, káprázatos képek után a párisi élet árnyai tűnnek föl, a salak és bűn, melyeket azonban Daudet egészen másképen rajzol, mint Zola. A mű forditása is gondos s dicséret illeti a nem könnyű feladatért, melyet Daudet tömör nyelve, szingazdag kifejezései nyújtanak a fordítónak, Fái Bélát. „Világostól Világosig“ czim alatt jelent meg Molnár György ismert színművész emlékirataiból egy újabb kötet, mely 40 Ívre terjed, s a szabadságharcz után közvetlen következő időkből egész mostanig (mikor szerző Világos közelében lakik: innen a czim) érdekes adatokat s leírásokat közöl főkép a szinészeti viszonyokról, úgy hogy e könyv ez időkre vonatkozólag a magyar színészet történetének egyik adattára lesz. Molnár személyes élményeivel kapcsolatban szól ezekről, s élénk előadását fáradság nélkül lehet követni. A budai népszínház egyik legérdekesb része a könyvnek, mely személyekről, hires színészekről és viszonyokról sok jellemzőt ismertet meg, vagy elevenít föl. A köny ára 3 frt s Nagel Otto, budapesti könyvkereskedése utján kapható. Kriza Jánosnak, népköltési irodalmunk e jeles közvetítőjének a kolozsvári unitárius ifjúság összes műveit sajtó alá szándékozik rendezni, s tervben van a kiváló iró születési házát emléktáblával jelölni meg Nagy-Ajtán. „Neveléstan“ jelent meg Kolozsvárit Stein János kiadásában De Oerando Antouinától, a kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatójától, a nőnevelés egyik’lelkes előmozdítójától. A munkában arra törekszik a szerző, hogy a nevelés testileg, lelkileg erős s igazi embereket adjon a társadalomnak, teljes öszhangban fejlesztve ki erőiket, jellemöket, hogy kötelességeiknek minden irányban megfeleljenek. Világosan irt fejezetekben adja elő az egészség és lélektan alapelveit, tárgyalja a nevelési rendszereket, s elmondja nézeteit a gyermekek neveléséről. A könyv gr. Károlyi Tiborné szül. gr. Degen- feld Emmának van ajánlva s ára 80 kr. „A hit temploma“ czimen Könyves Tóth Kálmán laczházai reform, lelkész félév előtt egy kötetnyit adott ki Spurgeon angol hitszónok beszédeiből. Az első kötet oly kelendőségnek örvendett, hogy K. Tóth Kálmán most a második kötetet rendezi sajtó alá. Ez 19—20 ivre terjed és 35—38 beszéd lesz benne. A megrendelések egyenesen Laczliázára K. Tóth Kálmánhoz intézendők. Megrendelhető levelezési lapon 1 frt 86 kr, utánvét mellett, vagy előfizetés utján 2 frt utalványozása mellett, mely esetben bérmentve küldetik meg. A „Bolond Istók“ élezlap előfizetési fölhívását vettük az október-deczemberi negyedre, melyben az uj országgyűlés összejövetele alkalmából uj ma- meluk-arczképcsarnokot Ígér s egyéb tekintetben is, úgy verses, mint prózai közleményei által megfelelni kíván eddigi hírének, melyet négy évi fennállása alatt folyvást öregbített. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt. Az operaház szobrai a felső párkányzaton már mind el vannak helyezve. A legjelesebb külföldi zeneköltőket, régibb és uj korból valókat ábrázolnak ezek. Magyar zeneköltők sem fognak azonban hiány- zani. Liszt Ferencz és Erlcel Ferencz szobrai (ülő alakban) a homlokzat jobbra és balra eső fülkéit díszítik, s ezeket most mintázza Strobel fiatal szobrász. A műcsarnokban az őszi kiállítás október első napján nyílik meg. A képzőművészeti társulat a megnyitásra meg fogja hívni a király ő felségét és József főlierczeget is. A tárlat sok becses képe közt kiváló helyet fognak elfoglalni Lieczenmayer Sándor hazánkfia kartonjai, melyeket Schiller «Die Glocke» czimü költeménye illusztrácziójául rajzolt. Németországban nagy feltűnést keltett s a diszmű- vekből ismert kompozicziók nagy része már megérkezett. Révay arczképe. Nagy-Szent Miklós városa elhatározta, hogy jeles szülöttjének, a nyelvújító Uéccnj Miklósnak arczképével díszíti a megyeház tér- j mét, s a leleplezést irodalmi ünnepélyjyé avatja. Az arczkép elkészítésével Vastayh Györgyöt bízta meg. A népszínházban jelenleg Cseprcyhy Ferencz j hátrahagyott népszínművére, a «Szép asszony ko [ csisá»-ra készülnek, mely csaknem egészen elkészülve maradt utána s Rákosy Jenő egészítette ki. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A velenczei földrajzi kongresszus, melyet az j olasz királyi pár is meglátogatott, ünnepélyekkel volt összekötve, s a város vagy az udvar részéről minden napra kijutott a tárgyalások mellé a szórakozásokból is egy-egy fényes rész. A királyi pár Amadeö herczeg kíséretében e hó 17-én reggel látogatták meg a földrajzi kiállítást, s hosszasabban időztek a magyar osztályban, hol Hunfalvy János, T'úrr tábornok, Erödy Béla, Mircse s mások fogadták a fejedelmi látogatókat. A királyt Erődy, a királynét Mircse kalauzolta. A felségek élénken kérdezősködtek s megdicsérték a valóban változatos
