Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
41. SZÁM. 1881. XXV11I. ÉVFOLYAM. VASÁÉN API ÚJSÁG. 651 MÁTYÁS KIRÁLY TUDÓSAI ÉS MŰVÉSZEI KÖRÉBEN. TlIAN MÓRTÓL. Rajz.: Michalek L. Honvédtábor. Korra.jz 1848-ból. (részlet.) Greguss Imrétől. Kurucz. A MŰCSARNOK ŐSZI KIÁLLÍTÁSA. A műcsarnok őszi kiállítása e hó 2-án nyilt meg. Gazdag, változatos kiállítás, és a legértékesebb, melyet eddig a műcsarnokban rendeztek. A szigorú műértő ép úgy, mint a laikus, élvezettel mehet végig a termeken. Külföldi művészek nagy tömegben jelentek meg, de a hazai művészek is igen tisztességes helyet tartottak fönt magoknak. Külföldön lakó jelesb festőink azonban elmaradtak. A leg- jelesbek közül Liczenmayer van itt, ki egy egész termet elfoglalt Schiller «Harang»-jálioz készített 32 illusztrácziójával, a költészeti ihlet, az erőteljes előadás és virtuóz rajz e nagy cziklusával. A kiállítás szokatlanabb jelenségei: a franczia és belga művészek nagy száma. A párisi Salon, a brüsszeli kiállítás nem egy jeles darabja van itt. A német művészek száma sokkal kisebb, mint az előbbi kiállításokon ; de ez a legkisebb érdekességtől sem fosztotta meg a műcsarnokot. A .történeti festmények közt Lotz Károly kitűnő részt tart fenn a magyar művészeknek. Kapisztrán Jánost tünteti föl, a mint a néptömeget a törökök elleni csatára lelkesíti. 'Illán Mórtól Szent László királyt látjuk, a mint elfáradt hadának a kősziklából fakaszt forrást. Mindkét kép a ferenczvárosi templom ékességei közé fog tartozni. Thán még a Hunyadi-családról is festett egy képet, családias csöndben tüntetvén föl a törökverő hadvezért. A történeti művek közé tartozik Greguss Imrétől egy nagy tábori kép, az 1848 iki szabadságliarcz- ból, mozgalmas csoportokkal, mulató és pihenő honvédekkel és igen sok alakkal. E fiatal festőnk több csinos életképet is állít ki. Innoezent «Piata»-ja (Krisztus holtteste) dicséretes munka. Déri Kálmán «Rabszolgavásár#-ja uj tehetséget mutat be. A képen szeretetreméltó részletek vannak, rajzbeli hibákkal vegyest. Temple János «Korteskedése» nagy erővel és jeles technikával festett kép, 8—10 életnagyságul alakkal. Nem annyira az izgalmak zaját kívánta bemutatni, mintsem a legkülönbözőbb embereket, kiket a választás gondjai összehoztak tanácskozni. Életteljes arczok egytől egyig. A párisi magyarok közül Ebner Lajos két genre képe vásári jelenetet mutat, élénk, tarka élettel, finom részletekkel és francziás csinosságban. A tájképek közt Mészöly Géza három kisded, de kedves, vonzó festménynyel jelent meg; Telepy Károly egygyel. Agghdzy Gyulától «Bodri uram kastélya» (egy rongyos csárda) és «Röfögő csapata» táj és genre-képek együtt, s jó érzékkel festvék. Spdnyi Béla tájképei többnyire alkonyati borult hangulatot tükröznek. Tölgyessy Arthur uj képei a fiatal művész haladásának csinos hírnökei. Arczkép aránylag nem sok van se külföldi, se magyar művésztől. Vastagh György egy női arczképe e művészt jól képviseli. Hrinyák Ede «öreg asszonya» jellemzetes tanulmányfő. Az állatképfestők közt Pállik Béla «Liba-családja» a tárlat egyik legvonzóbb műve. «Pásztorélet» czimet viselő festményén pedig juhokat tüntet föl bravourral. Feledi Tivadar, ki eddig életképeket és tájképeket festett, most szintén mint állatképfestő szerepel. A külföldi művészek nagy csoportja minden genret képvisel. Egyik legsajátosabb jelenség a belga Verhas, kecses gyermekeivel. Egy nagy festménye azt a jelenetet mutatja, mikor a belga királyi pár ezüst menyegzőjének ünnepélyén az iskolás gyermekek elvonulnak az ünnepi meneten. A hatalmas kép a Salonban is kitüntetést nyert és a belga kormány 30,000 frankért vette meg. A genre képek legfeltűnőbbje Loir Luigi festménye, esős, őszi nap Páris egyik hidjánál, virtouzi- tással festve, nyersen, de nagy biztossággal, úgy hogy e terjedelmes kép valóban egy darab ősz, szürke felhőkkel, nedves levegővel, kietlen utczával, melyről az emberek esernyők alá és omnibuszokba menekülnek. Mellette Fláhaut nagy tájképe tűnik föl; setét erdő tövében elvezető ut, a napnak utolsó sugaraival, mely egy hazamenő nyájat világit meg. Verstraete két alkonyati tájképe derültebb egü s mély hangulata által kivált az lep meg, melyen a háttérben a ködös szürkület az erdő tövében is kezd terjengem. Verheyden arató földje, világos szürke rozsvetéssel merész tónusában éri el nem közönséges hatását. És még sok jeles, megkapó tájkép bilincseli le minden teremben a figyelmet. Az életképekben vidámság, ötlet, kecs nyilatkozik. Abry Leon egy ily kis képét mindjárt az első teremben ott találjuk; egy fiatal leánykát, ki az otthon nem levő művész számára a kifeszitett vászonra ir üzenetet. Gouvion de Saint-Cyr festményének czime «Rosette», valóban üde rózsa az a mosolygó szép leány. Hermámtól egy báli jelenet kitűnő. Kiváló előadási képességgel festette Feyen-Perrin a hazatérő halászleányokat; szintén tőle van még egy szirén is, ki a viz partján haját szárítja. Wauters Emiltől egy történeti vázlat a nagy biztossággal festő művészt mutatja be; másik képen egy szerecsen rabszolgát ábrázolt. Meyers kötélverői a technikai sikerben érik el a hatást. Dell Aqua a Sámson haját nyiró Delilá- ban nem közönséges módon figyelmeztet egy szenvedélyekben kiélt nőre. Nagyhatású képek: Destez tői óegyiptomi lakoma, melyet az egyiptomi ur nagy társasággal ül, és meghalt felesége múmiáját is felhozatja. Grand- jean nagy festménye, két életnagysága paripával, melyeket valami mythoszi idomító igyekszik fékezni. Papperitzé pedig a legnagyobb festmény, egész oldalt elfoglaló, Dante «Poklához» mutatja meg azt a jelenetet, mikor Charon átszállítja a Styx túlsó partjára az alvilág jövevényeit. Csak röviden említettük a gazdag tárlat legfeltűnőbb műveit. Már az első napok alatt úgy mutatf kozott, hogy a közönség is osztozik a művészvilág ama meggyőződésében, hogy a tárlat a mi viszonyaink közt létrej ehetők közt igen sikerült. A közönség jól látogatja és érdekkel szemléli. A kiállításról érdekes illusztrált lajstromot szerkesztett a képzőművészeti társulat titkára, Horváth Károly. A párisi Salonban már régen divatozik az ily lajstrom, mely nagyon elősegíti a gondosabb szemlét, s kiállítási emlékül is megmarad. Természetes, hogy a hol oly sok az illusztrálni való, s a hol jutányos árra is tekintettel kell lenni, az egyes rajzok művészi kiviteléről szó sem lehet. Azok rendesen csak vázlatok, melyeket a festők nagyjából vetnek papírra, s leginkább a motívumokat tüntetik föl. A mi illusztrált lajstromunkban 50 kép van bemutatva, külföldiek és hazaiak vegyesen. Az egész kiállítása csinos s kellemes reminiszczenezia a tárlatra. Ára 1 frt. Mutatványul közlünk itt nehányat. Mészöly Géza kicsiny tájképei közül a «Balaton táján» cziműt adja a lajstrom, a művész toll- rajza után. E kedves idyllhez természetesen nem adhatta hozzá az életteljes, ragyogó színeket. Greguss Imre életképei közt daliás legény a «Kurucz», egy lovas őr, ki harezra készen figyel posztján. Nagy festményéből, az 1848-diki honvédtáborból is adunk egy részletet, e mozgalmas kép
