Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz
28 kivált a népszínműveket kitűnően szokta előadni, mely körülmény a nem magyar ajkuakra is nagy vonzerővel birand. Ugyan e társulat a mint halljuk, a miskolczi színházért folyamodott; és bizonyosan nem siker nélkül. ** A székesfehérvárilelkeshölgyekkoszo- rujából egy szépreményü virágszál hullott ki, melyet a halál fagyos lehellete tört le. A mindenkitől tisztelt, s még hetek előtt az élet teljében viruló bájos hajadon, Réh Anna k. a., közelebb meghalt, s közrészvéttől kisért koporsóját az elmúlt év utolsó napján tették le a sz.-fehérvári temetőbe. Vele egy igazán érző honleányi kebel szűnt meg dobogni, s halála a megszomorodott családon és tisztelőkön kivül az irodalomnak is veszteség, mert általa legbuzgóbb pártolónőinek száma egy gyei megkevesült. ** Lakatos Sándor győri tánczművész „Kinizsi tábori táncza“ czimü „balletet“ (?) szerzett, négy szakaszban. I. szakasz. Huszárok táncza Kinizsi sátra előtt. II. szakasz. Markotá- nyosnők táncza. III. szakasz. Kinizsi lakomája. IV. szakasz. Bucsutáncz a harcz előtt. — A tánczszerzeményhez illő zene írására Doppler Károlyt szándékozik felkérni. Lakatos jelenleg a m.-óvári ifjaknál tanitgatja be az „ősapák tobor- zóját.“ ** Marosvásárhelyen dec. 1-én megnyílt az újonnan alakult olvasóegylet. ** Szeben vidékén múlt hó közepén a vihar mintegy 50 távirdai oszlopot kidöntött. Felállításukra a szükséges intézkedések azonnal megtétettek. ** Szép jelenség, hogy a győri kereskedősegédek, betegápoldájuk javára január 19-én táncz- vigalmat adnak. ** Az ausztriai birodalomban megjelenő hirlapokról következő statisztikai kimutatást ad egy bécsi lap. Német nyelven 174, lengyel nyelven 4, szerb- illír- ruthen-és tót nyelven 26, olasz nyelven 107, orosz nyelven 1, görög nyelven 1, magyar nyelven 37 újság jelenik meg. Magyar lap azonban jóformán több van. ** A Kolozsvári Közlönyből : „Egy itteni aranyművesnél alkalmunk volt látni szépművü tálczán egy pompás irószekrénykét, melynek hátrészén lant emelkedik, s e fölött diszes óra jár. Az egész mű ezüstből van kiállítva valamint a tálcza is; az előlapon ez áll : „Brassai Samunak kolozsvári tisztelői. 1859. jan. 1-én.“ — Erre vonatkozólag nagyon ideillenek egy tárczairó szavai : Brassai Sámuel urat sokoldalú miveltségeért mint hiszik, az akadémiai rendes tagság is megillette volna; — no de, nem csupán az az elismerés diplomája, melyet az akadémia osztogat. ** Szabó József szintársulata odahagyván Aradot, jobb pártoltatás reményében Szegedre költözött. ** László nyugdíjas szinész dec. 28-án lépett föl először a kolozsvári színpadon mint Bois Joli az „Elet színfalaiban“, s nagy közönség jelenlétében viharos taps, és egyéb kitüntetéssel fogadtatott. ** A Győrött működő jeles vidéki szinész Rónai, néhány vendégszerepre meghivatott Kolozsvárra. ** Kolozsvárott a színház javára dec. 20-án előadást rendeztek, melynek 825 pft. 15 kr. jövedelme lett. ** Felsőbányán műkedvelői társulat működik. Közelebb az utczai koldulás megszüntetésére, s illetőleg a kisdedóvodai alaptőke gyarapi- tására tartott előadásokat, melyeket a kellő szempontból ítélve meg, művészi tekintetben is eléggé sikerűiteknek mondhatni. KÜLFÖLD. ** Béranger végrendeletének végrehajtói felszólítást tesznek közzé, miszerint mindazok, kik a nagy költőtől egy-egy levelet birnak, szíveskedjenek azokat a kiadásban levő „Béranger levelednek minél teljesebb kiállítása végett átengedni. ** Sokan szeretik a fogfájást chloroform alkalmazása által gyógyítani, vagy legalább enyhíteni. Ez azonban könnyen veszélyes lehet, mint azon közelebb előfordult eset is bizonyítja, miszerint Berlinben egy fiatalember chloroformos kendővel boritván be este fájós fogát, reggel halva találtatott. **Francziaországban kiszámították, hogy összesen 140 millió patkány van e világon. ** Versailles-ban egy derék fiatalember, nővére csábitójával párbajra kelve, ettől halálosan megsebesíttetett. ** Borzasztó rajzot hoz a londoni „fedél- telenek“-ről a „Times“ egyik közelebbi száma. Mikép lehetséges Anglia számtalan emberbaráti intézetei mellett a fényes város utczáin akkora s ilyen nyomor, alig elképzelhető, pedig valóságos, fájdalmas tény. Hogy az úgynevezett „Workhou- se“-ok, melyeket a szegény-adóból tart fen a kormány, nem fogadhatnak fel minden lelket, az tudva van; hanem annál szomoritóbb körülmény megint, hogy azon nyomorultak, kik a Workhouse-okból is kiszorulva, nyáron a parkokban, télen a kapuk szögleteiben, hidak alatt vagy egyéb lyukakban húzzák ki a csikorgó éjszakát, nagyrészt erőtlen öregek, és gyámoltalan gyermekek. Hozzájárul e szánalomraméltó teremtmények nyomorához még saját tudatlanságuk; nem is képzelik, hogy ők követeléssel is fordulhatnának a hatóságokhoz, s ha a Workhouse-ok jóltartott szolgái által gorombán elkergeti ettek, jóllehet bűnük nincs, boldognak érzik magukat, ha az elkergettetésen kivül még ütlegekben is nem részesülnek, s a rendőrszolgák utjából alázatos sompolygással kitérhetnek. A ki ez elhagyott néposztályból közelebb akar valamit látni, tekintsen be a Field-lane-on amaz épületbe, melynek homlokára ez van irva : „Me