Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 20-as doboz

a Provencze szelíd ege alatt várja be gyógyulását. A természet és emberi tudomány egyformán szövetkeztek itt egészsége helyreállításában, de minden hasztalan volt, — ő meghalt, s a tragoediák mú- sája sokáig fogja gyászolni elhunytét. Vagyona felűlhaladja a 2 millió frankot, mit végrendeletileg fele-fele részben anyjára és gyermekeire hagyományozott. O maga nagyon szerette a fényt, az aranyat, gyémántot, és mindent a mi drága, nagybecsű ékszer volt. Betegsége alatt gyakran előhor datta azokat, igazi gyönyörrel játszott, mulatta magát velük, s azután mély fájdalommal sóhajtott fel : „Mind elhagylak már benneteket!“ Holtteste a napokban érkezett Párisba. Mondják, hogy csak tetszhalott volt akkor, midőn már egész világ halottnak hitte, s csak 10 órai kínos küzdés után vált igazi halottá. A bebalzsamozás alkalmával az élet egy-egy elhaló jelét meg észre lehetett rajta venni. Temetésére mindenünnen gyülekeznek tisztelői. Sirját Rebeca nővére sirja mellett ássák, a Pére- Lachaise azon részében, hol a zsidótemető van.

HÁZI GAZDASÁG.

A kályha mily szükséges és nélkülözhetlen valami a szobában, ennek bebizonyítását bízzuk a hideg téli időre; mi majd itt egyébről fogunk néhány szót ejteni.

Mellőzzük ezúttal a kályhának alakra és anyag- ra nézve különböző nemeit,s csupán általánosságban szólunk.—Minélkönnyebben fülik valamely kályha, annál tartósabb is; minél nehezebben fűlő pedig, annál előbb megesik, hogy annyit rakunk bele, melytől aztán meg is reped és elromlik. Mihelyt tapasztalni kezdjük tehát, hogy a kályha nehezen fülő, legtanácsosabb azonnal megigazittatni. A cserép kályha e hiánya sokszor onnét is van, mert falainak belső oldala igen vastagon van sárral betapasztva.

Hogy a cserépkályha sokáig tartson, okvetlen szükséges azt évenként kivülbeliil eresztékeinél megsároztatni.

Lakszobában nem alkalmas a vaspléh-kályha, mert gyorsan terjeszti a meleget, de gyorsan hül is; itt pedig állandóan egyforma melegre van szükség. A belőlfíilő kályha két okból ajánlatosabb a kivülfülőnél : 1) mert általán kevesebb tüzelőt emészt fel, 2) mert légvonata által egyszersmind a levegőt tisztítja, felüditi.

Az érczből készült — akár öntött, akár pléh- kályka, átalán gyorsan melegszik és gyorsan hül, kivált pedig a pléhből készült; azért legalkalma- masabbak ott, hol gyorsan vagy rövid időre kell a meleg. A vaskályhákat azzal vádolják, hogy a levegőt igen kiszárasztják, megtiizesűlve szokatlan illatot terjesztenek, s füstölnek, mert az eresztékeket betapasztó agyagtól könnyen elválik. — De a megtüzesüléstki lehet kerülni az által, ha a belső

falat, ott, hol a tűz ég, cserép-zsindelylyel kibé- leltetjük. A füstölés elhárítása végett az eresztékeket legtanácsosb kevés agyaggal kevert kőlenből (asbest) kevés sósvizzel gyúrt tapaszszal bekenni, mert maga az agyagtapasz itt nem használ, ámbár ez is sokkal tovább megáll, ha a vasat, melyre felmázolják előbb néhányszor erős eczet- tel bekenjük s megszáradni engedjük. A lég kiszáradásnak is elejét vehetni az által, ha a szobát naponként szellőztetjük.

Midőn a kályha fülik, kivált a cserép-kályha, sokszor megesik, hogy a tapasz lepattog róla, s füst ömlik be a támadt résen, melyet azonnal be kell tapasztani, csakhogy nem minden tapasz alkalmas erre, mert nem mindegyik áll meg a meleg kályhán. Ajánljukazértilyesetben a következőt. Egyenlő mennyiségű sót és hamut, keverjünk ösz- sze vízzel tésztává; avagy ujsült kenyérbelet hamuval dagaszszunk össze.

Folytonos fűtés, kivált kőszénnel fűtés mellett a kályha és füstelvezető csöveiben gyorsan képződik fénykorom, mely könnyen meggyül, a kályhát vagy csövet szétrepesztheti avagy tűzveszélynek is lehet okozója. — Mihelyt tehát észre vesszük, hogy a kályha nehezen kezd fülni, légvonata tikkadtabb, azonnal ki kell tisztogatni.

Sok helyen, kivált fenyvesek közelében, szokás elgyujtáshoz aprófának fenyőforgácsot hasz- nálni. Ezt nem ajánljuk. Igaz, hogy gyantás fenyő könnyen gyuladván, s jól égvén, igen alkalmas e ezélra, ámde veszélyes! mert a csövekben felette gyorsan és sok korom képződik utána, s lehetőbbé teszi a kigyuladást.

A kályha leikéről, a tüzelő szerről más alkalommal .

HÁZI KÖNYVTÁR.

Andersen meséi. Fordította Szendrey Julia. Pest, 1858. Kiadja Lampel Róbert. — Andersen müveit a világ elismerte jelesekül, magáról a fordításról pedig kezeskedik a szellemdus költőnő neve, kinek nem rég oly gyönyörű költeményei jelentek meg a lapokban, hogy óhajtandó, vajha e fényes tehetség több idejét szánná az irodalomnak. A kiadás kétféle, fényes és népszerű; amannak ára aranykötéssel 1 ft 12 kr. emezé 30 kr. pp. Az ifjúság számára jótékonyabb hatású emlék ajándékot kívánni sem lehet.

Míígyarország, Horvát, Tót és Dalmátország, Szerbvajdaság és a temesi bánság, Erdély s a katonai határosvidék iskolai földrajza. Huttner Sándortól. Fordította Környei János. Magyarország térképével. Ara 24 kr. — Tekintve a finom papirt, a jeles metszésű földképet, a legolcsóbb könyvek közé tartozik.

Remény. Zsebkönyv az 1858. évre. Szerkeszti Vahot Sándorné.Négy aczélmetszettel. Ára 2 ft. — Ez elegánsul kiállított, s több remek dől-