Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 19-es doboz

A HUSZÁR BOSZÜJA. Irta Szendrey Julia. (Utánnyomás tilos.)* veszi, mikor Erzsi, mintegy önkényte­lenül, mintegy öntudat nélkül nyújtja ki szép karját egy csinos, huszonkét évesnek látszó szőke fiú felé, hogy azt valamivel megkínálja: ilyenkor kínosan rántja össze Jancsi fekete szemöldjeit és fogait egymásra szorítja. A szőke fiú mindig valami hízelgő szóval és nyájas pillantással köszöni meg a leány fáradságát. Csak ilyenkor vet ijedve egy kémlő tekintetet Erzsi Jancsira, ki aztán mindig mohó gyor­sasággal viszi vagy a kulacsot szájához, vagy a bogrács fölé hajol. Lopva száll ekkor Erzsi szemeiből egy meleg tekintet a szőke, vidor fiúra, ki erre mindig vígabb, mindig pajko­sa bb. Jancsi egyetlen pillantásukat sem veszté el. Fölfogá valamennyit és oda írá, honnét az irgalomnélküli büntetés- ered, ha a fizetés napja elérkezik. Egy dal véghangjai után, mit közö­sen danoltak a huszárok a leányokkal, beszélgetéshez kezdtek és végé-hossza nem volt a hőstettek és szerelmi kalan­dok előszámlálásának. A legvakmerőbb vitézségeket és legsikamlósabb szerelmi történeteket mindig az említett szőke fiú, Hajnal Bandi, Beszélte el magáról. Előszámlált hőstettei igazságában nem kételkedtek a férfiak, mert látták a csa­tákban, mióta köztük volt, hogy bátrabb, vakmerőbb volt a legvénebb huszárnál, s hogy a félelemnek még csak árnya sem közelítette meg szívét soha; de I. A bűn. Lobogó tűz körül ül nehány huszár. Pajzán mesék és pajkos dalok kisérik gulyáshúsból álló vacsorájukat. Gyor­san járnak kézről kézre a kulacsok. Négy fiatal markotányosné forog kö­rülöttük, résztvéve a vacsorában, dano- lásban és nevetkezésben. De ők sok­szor fölkelnek a földről és körülnéznek a vitézek között, nincs-e valamire szük­ségük azoknak, s aztán sürögve szolgál­nak nekik. Kitűnik közülük egy szép barna leány, magas alakja és szép, nemes vonásai által. O nem szolgál általánosan, csak egy, körülbelül harmincz éves, komoly, sötét arczú férfiúnak nyújtja oda a kula­csot, vagy a kenyeret, ha annak egyikre vagy másikra szüksége van. Ä szép Erzsi a komoly huszárnak, Barna Jancsinak, szeretője, ki őt jobban őrzi szeme fényénél és jobban félti lelke üdvösségénél. Jancsi egyetlen szó nélkül költi el vacsoráját. Úgy látszik semmire sem figyel, mi körülötte van, mégis észre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom