Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

Szerda, március 25. Szenzációs kőszénleietek Magyarországon és Ausztriában Bécs, március 24. (Bécsi tudósítónk jelentése.) Néhány nap­pal ezelőtt az osztrák kereskedelemügyi mi­nisztérium jelentést kapott az osztrák-ma­gyar határról, a Lajta menti Bruckból, hogy ott váratlanul gazdag kőszén leletekre buk­kantak. A minisztérium nyomban szakértőket küldött ki Bruckba, akik e jelentéseket min­denben megerősítették. Mivel a kőszéntele­pekre közvetlenül a magyar határ mentén ta­láltak, bizonyosra vehető, hogy az újonnan felfedezett kőszénvidék áthúzódik Magyar- országra is és ■ igy a felfedezés elsőrangúan fontos a ma­gyar közgazdaságra nézve. Brückner Kamilló professzor, aki ezen a téren az első szaktekintélyek egyike nyilat­kozott az uj felfedezésről és kijelentette,, hogy geológiáikig a kőszén Lajta melletti je­lenléte teljesen megokolt, s minden remél.', meg van arra, hogy az uj telepek nagykiter- jedésüek és jó minőségű kőszenet tartalmaz­nak. A professzor szerint az európai kontinens­nek az Alpoktól a Tiszáig terjedő része nagymnnyiségü szenet és petróleumot kell, hogy tartalmazzon. Szükség van tehát ar­ra, hogy Ausztriában, Magyarorszár .1 és Szlovenszkón teljes erövail meginduljanak a kutatások és fúrások s eredményre bizto­san lehet számítani. Ami speciálisan Maevarországot ill*ti, az ottani kísérletek gazdaságilag fontos ered­ménnyel fognak járni. Az utóbbi időben fel­fedezett erdélyi telepek ugyanis szinte ganikus összefüggésben vaunak Magwror- szágp-al. Ebből következik, hogy a Duna me­dencéjében lévő államok talaja bővelkedik eddlig még ki nem aknázott természeti kin­csekben s a bracki letét csak ujjirntalJS ez.knek az adományoknak a kihasználására. f A Jókai-centeimármm eperjesi ünnepségei Istentisztelet — Irodalmi ünnep — Az Arany­ember sorozatos előadásai Eperjes, március 24. A Jókai-centennárium alkalmából Eper­jesen rendezett ünnepségek törzsét a már­cius 22-én délelőtt a Fekete Sas nagytermé­ben tartott irodalmi ünnep alkotta. E törzs körül lombosult — a Jókai emlékének áldozó templomi áitatosságokban, Fábry Viktor, az evangélikus magyar egyház lelkészének Jó­kai szellemét ihletett igéket idéző remekbe készült egyházi beszédében és az Aranyem­ber sorozatos előadásaiban — az ünnepségek eperjesi fája. Irodalmi ünnep A város miden rétegét, a helyi összes ha­tóságokat, hivatalokat $ a helyőrséget is kép­viselő óriási közönség. Az ünnepet Demény D. Szerenádjával a Dal testvérek férfikara vezette be, amelynek finoman nüanszirozott, precíz előadása, Fábry Viktor karnagyi pál­cájának ütemére lendült. A megnyitó beszédet. Máriássy Béla dr. mondotta. Költői szárnyalásu, kegyeietes szavakkal méltatta az ünnep jelentőségét. Felkérte Perényi Béla dr.-t az érkezett üd- rvözlö iratoknak felolvasására. Elsőnek Ru- man János dr. nagyzsupán levele került felol­vasásra. Majd a Matica, a pozsonyi Toldy- kör és Kisszeben város társadalmának üd­vözlő iratait olvasta fel Perényi dr. A Mati- cát Harkabusz Andor dr. és Thomka Lajos, a kassai Kazinczy-kört Győri Wallentinyi Dezső képviselte. Mécs László, Eperjes városának dédel­getett kedvence következett, aki három gyö­nyörű versének, köztük a Jókaihoz irt Fo­hászának mesteri előadásával szolgált rá a közönség tüntető tapsaira. Hódinka Tivadarnak ez alkalomra irt Jó- kai-essayjét Fábry Viktor olvasta fel, akinek ragyogó előadói művészetében a szerény köntösű értekezés, amely a modern-essay szabadabb formái között mozog, megszépült. Bleuer Ella Jókai „Lengyelek fehér asz- szonya“ című költeményének lendületes elő­adásával aratott nagy tetszést. Az emelkedett szellemű s mégis meleg tónus« irodalmi ünnepet, amely fényes elég­tételül szolgálhatott a fáradhatatlan tevé­kenységű rendező bizottságnak, a Daltestvé­rek férfikara zárta be. Ismét Fábry Viktor dirigált s az énekkar ismét brillírozott. Négy előadás, négy egymásután követ­Prága, március 24. A Právo Lidu cikket közöl, melyben éles támadást intéz Sramek ellen. A lap sze­rint Sramek újabban feltűnően iparkodik be­folyását növelni a katonaságnál s ezáltal po­litikáját szélesebb alapokra helyezni. Sra- meknek sikerült egy jó barátját, Bombera dr-4 a nemzetvédelmi minisztérium utján püspöki ranggal és dús javadalmazással a hadsereghez kineveztetni. Bombera dr. hálá­ból egy bizalmas természetű körlevelet bo­csátott ki „főpásztori direktívák“ cim alatt. Ezek a direktívák, melyekről a Právo Lidu kijelenti, hogy birtokában vaunak, hivatottak arra, hogy megvilágítsák a papok munkáját a hadseregben. A katolicizmus átvette a bol- sevizmus szervezetét — irja a lan-) — amely teljesen a sejtrendszer alapján dolgozik, min­— Kassa, március 24. (Kassai tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap délután óriási részvét mellett elte­mették Merényi Gyulát, a Prágai Magyar Hírlapnak szerkesztőjét, a szlovenszkói ma­gyarságnak egyik irodalmi erősségét, a szép sikereket elért és sikeres jövővel biztató ma­gyar lírikust. A ravatal körül megjelentek kassai tisztelői, ott voltak a kassai sajtónak összes munkásai és mindazok, akik szerették Merényi Gyulát, mint jó, becsületes embert, mint hittel élő és a hitért küzdeni tudó ma­gyart és a költőt, akinek. verseiben erő, te­hetség és gondolat csillogott. A ravatalt ko­szorúk halmozták el s a koszorúk között, mint a komoly és fájdalmas részvétnek jele, ott volt a P. M. H. hatalmas babérkoszorúja. Greguss Gyula esperesnek megható imája kező este s a jegyek már az első napokban elkelnek. A nagy érdeklődést a nagy siker igazolja. Az Aranyember Bánó Dezső dr. volt, aki szereltének nehéz és fárasztó feladatain, komoly stúdiumra vallva, biztossággal győ­zedelmeskedett. Bánó Dezsőné Tímeája nemesveretü, mű­vészi alakítás, amely megérttette velünk a főpróbán szárnyrakelt bominót: „No bizony, ha az Aki Csorbadzsi lánya ily szép és tö­kéletes lett volna, Tímár Mihály urunk nem futkosott volna a Senki-szigetére...“ Kissóczy Józsefné kedves, közvetlen, természetes és bájos Noémije viszont azt ér­tette meg velünk, hogy szegény Tímár urunk­nak csakugyan bajos lehetett a választása. Perényi Böske Atháliának cseppet sem rokonszenves szerepében is szimpatikus volt. Szekeres Albin dr. Krisztyán Tódorra! szaporította sikereinek számát. Lukács Vilma Teréza-mamáját és Hajdú j Gizi Zsófiáját a fiatalság kontrasztja teszi ■ vonzóvá. Máriássy Béla dr. pompás Brazo-1 vies Athanázát, amely az ábrázoló nem kö­zönséges talentumáról tanúskodik, a közölj ség lelkesen tapsolja. Mayer György dr. KM disája finom, diszkrét alakítás. Thins ohm i$l Emil dr. kitűnő Trikálisz Buphim. Kiseffb szerepekben Zboray Emil, Lukács Rezső les Perényi György tetszenek. / den katonai személy pontos parancsot kap, mely megszabja teendőjét és feladatát a ka­tonaságnál. Ezért követelik a szocialisták, hogy a tiszteket fel kell világosítani, milyen célt szolgálnak akkor, amikor a klerikális propaganda szolgálatába állanak. A direktí­vák előírják az istentiszteletek pontos láto­gatását. A Právo Lidu a komoly fejpásztori direk­tívákat „klerikális demagógiának“ nevezi s követeli a vatikáni csehszlovák követség azonnali megszüntetését. Ugyancsak ajánlja Marnraggi pápai nun- ciusnak, h-ogy mielőbb szedje össze sátorfáját és hagyja el az országot, mivel eddigi maga­tartása után egy „fölöttébb alkalmatlan ide­genénél másnak nem lehet tekinteni. után Szik lay Ferenc dr. lépett a ravatal elé és gyönyörű , beszéddel búcsúztatta el Me­rényi Gyulát attól az élettől, amelyet ő for­rón szeretett s amelytől a halál oly kegyet­lenül megfosztotta. Méltatta Merényi Gyulá­nak szeretetreméltó egyéniségét, erős és lán­goló fajszeretetét, komoly és szépein Ívelő pályán megmutatkozott írói kvalitásait s a búcsúszavait a szlovenszkói magyarság, a Prágai Magyar Hírlap és a csehszlovákiai magyar sajtó nevében intézte a küzdő baj­társihoz, akit kidöntött harcos glédárikból a halál. Ezután a Fő-utcán vonult végig a több- száz főből álló impozáns temetési menet a Rozália-sirkertbe, ahol kassai kartársai dob­tak utolsó göröngyöt Merényi Gyula ko­porsójára. Marmaggi, az ..alkalmatlan idegen* Eltemettek Mereng! Ogaiéí

Next

/
Oldalképek
Tartalom