Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz
30 PETŐFI PANEGYRIST!!, Mert érzem szíved érzetét, Veled vesztésben társ vagyok, Te holtat, élő szívet én, De elvesztettet siratok. Hideg sir nem rabolta el, Nem hamvad súlyos hant alatt, A vas törvény és a világ Vont köztünk választó falat. S míg nyugton vagy te a felöl, Hogy a sir keble zajtalan: Rajtam kettős a fájdalom, Mert az, kiért ég bánatom, 0 maga is boldogtalan. Túri Samu. III. Baráti szó Petőfihez. ') Hová tünének szívható Lantod kedélyes hangjai, Mellyek vigan folytak, Miként a csörgeteg hullámai? S miért függ bútelt tekinted A czipruslombozat felett, Mit a sötétlö hantokon Éber szerelmed ültetett? A néma kőkereszt alá Nem hat le metsző éneked, S halvány szép halottadat Almából fel nem költheted. S az elhidegült hókebelt Többé fel nem dobogtatod, Bár égre tört harag között Szirtet repeszszen szózatod. És itt fent, e hideg világ — Tapasztalásból tudhatod — Önzőbb sokkal s részvétlenebb, Mint hogy megértse bánatod. S bár kedves lantod énekén Érzésre gyúl a mííbarát, Nem is véli, hogy a panasz Szived véréből ömlik át. Nem sejti, hogy megváltozott Lantod siralmas hangjai, Sorstól kisértett lelkednek Elszaggatott darabjai. Oh hát ne zengd bus lantodon A szívet metsző éneket: Többé kedves halottadat Álmából fel nem költheted. Vagy zengd! ime egy hű barát Veled jó s bal sorsban rokon, Enyhét talál és csöndes irt A kedves bánathangokon. 0 Pesti Divatlap 1845. 1. negyed 369 1. márcz. 20-án. Ugyanegy számban a Krrényi költeményével, a , Czipruslom- bok“ megjelenése alkalmából. F. Z. IV. Petőfi búcsúján. ‘) Hé bort fiuk! és dalt, de ám vígat Mondom fiúk! vigat daloljatok!... Mi ördög ez? mi tompa lustaság! Illyést ma bennetek nem állhatok. Jövel barát! te vándor énekes Kezd rá húrod leg vakmerőbb dalát, Mellyről tudod: hogy fölhevítené, Mellyről tudod: lerészegítené, Melyről tudod: párbajra keltené Magát a Balaton minden halát. Hanem, ha majd egekre hág szavunk: Akkor fiú! szekérre lopd magad, ... Mert lásd, Pest rósz kövén az a kerék — Ha torkaink igy nem mérséklenék — Kényes hallásink nem szivellenék, Olly otrombán keserves hangot ad. S fönülsz ? __ragadjon villám s gondolat, H ogy visszanézni rá ne érj felénk....... K iknek szoritád férfi jobbjait Ne lásd — miként siró banyák levénk. Emődi. ') Pesti Divatlap, 1845, II. negyed, 53 1. (Ápr. 10 én). E költemény arra az alkalomra Íratott, midőn Petőfi 1845, márcz. 3I-én barátaival búcsúlakomát tartott a ápr. 1-én Felső-Magyarországra ment utazni. (1. Utijegyz Vegy. Műv.IIl. k. 31.) F. Z.
