Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 18-es doboz

EGYET] 2 II. Tissa Kálmán Képviselő less. Miért lesz Tisza Kálmán képviselő? Saját vármegyéjé­ben, saját régi kerületében a választók több­sége ellene szavazott, tehát ki kellett maradnia a képviselőházból. Most egy erdélyi pótkerü­let vissza akarja hozni pótképviselőnek. De valahogy félre ne értsük egymást. Tisza Kálmán országos neve s történelmi múltja teljesen elégséges arra, hogy bár az ország legelső kerülete, ha egy politikai né­zeten van vele, önérzettel válassza öt meg képviselőjének. A kerület nem jelölt után futkos s Tisza nem mandátum után futkos, ha egymásra találnak. De hát mi szerep vár Tisza Kálmánra a mai parlamentben ? Támadja vagy támogatja Széli Kálmánt ? Ha támadja: ebből senkinek semmi haszna. Ha támogatja: erre senkinek semmi szüksége. Egyebet pedig nem tehet, mint a kettő közül az egyiket. Tisza Kálmán kora régen letűnt. Nagy bűnei vagy nagy érdemei voltak-e a múltban: ez ma már történeti s nem politikai kérdés. Ha a parlamentbe jut: ott se pártja, se nagyra- vágyása, se erélye, se munkaköre nem lesz. Valami bizottsági elnök még lehet, de más nem. Ez pedig Tiszához nem egészen méltó, sőt biztosan tudjuk, maga se vágyakozik effélére. A ki tizenöt esztendeig volt az ellen­zék vezére s másik tizenöt esztendeig a kor­mányzás vezére s a kit most már tizenhárom esztendő óta a viszonyok félre szorítottak: annak a számára csak egyetlen igazi méltóság van még készen. Félre áll az útból, kiül az árokpartra s nyugodtan nézi az utón zsibongó vásárosokat. Legföljebb tüzet ád annak, a ki oda megy hozzá s tüzet kér tőle — pipára gyújtani. A ki már öreg legény s a kit egyszer el­hagyott fiatal felesége, hogy fürdői körútra menjen egy vasas némettel: az ne furakod- jék többé a fiatal asszony udvarlói közé. Czélszerübb és tisztesebb a törvényes el­válás. ni. A csorbái tő. A Széli-kormány, ha igaz a hir, két ősi nemesi birtokot vett meg mosta­nában. Az egyik a gróf Halierek fehéregy­házi vára és urodalma s a másik a Szent- Iványiak magas-tátrai birtoka, a csorbái tó. Az egyiket megvette néhány százezer ko­ronán, a másikat megvette néhány millió ko­ronán. Mi ismerjük mind a két birtokot. Terjede- delemre körülbelül egyenlő a kettő. Értékük is egyenlő körülbelül. A fehéregyházi uroda- dalom ugyan többet jövedelmez ez idő szerint és még sok ideig, de a csorbái tóra fényes szerep vár a messze jövőben, ha még nehány millió koronát ráköltünk. Bizony nagy fej­törést okozna, ha választanunk kellene a kettő között ez idő szerint. vj / S a kormány a hány százezer koronán meg az egyiket: ugyanannyi millión vette meg a másikat. Ha ugyan igazak a szárnyaló hírek, a mit egyébiránt megtudunk nem sokára. Hogy a kormánynak szabad-e a törvény- hozás tudta nélkül kéz alatt titokban állami birtokot magán embertől szerezni : e fölött ne tűnődjünk. Wekerle és Bánffy e miatt hu­szonnégy óra alatt a vádlottak padjára került volna, mig Széli Kálmánt valószínűleg meg­dicsérik érte. Fiat piscis ! Magyarul : legyen lúd, ha kö­vér. Ilyen alkotmányjogi ostobaságon ne akad­junk fönn. A fehéregyházi urodalmat meg kellett venni. Rajta van Petőfi sírja s halálának emlékosz­lopa. Ha meg nem vesszük: megveszi az oláh és szász, kiirtja róla a magyart, s idegent, ellenséget telepit oda tömegben. E birtokot megvettük potom áron s csináltunk vele min­den irányban jó üzletet az ország számára. A csorbái tavat nem kellett megvenni. Olyan indok legalább nem forgott fenn, mint a fehér­egyházi birtoknál. A vétel semmi esetre se volt sürgető s olyan sok milliót semmi esetre se kellett érte adni. Az ördög érti tehát a Széli-kormány bölcsességét. Azaz hogy érti biz azt mindenki, a ki egy kissé gondolkozik rajta. De hát egyelőre mi ne gondolkozzunk. Hanem nyugodjunk meg azon, hogy a csorbái tó vize elég nagy, elég hideg és elég mély. Teljesen alkalmas arra, hogy egy csónakon a közepére bevigyük a Széli-kormányt, ott egy malomkövet kössünk a nyakára s akárhogy kapálódzik: szépen leeresszük a viz fenekére. Megsemmisített mandátum. A királyi kúria ma kimondott Ítéletével meg­semmisítette gróf Teléky Domokosnak, a deési kerület megválasztott képviselőjének mandátu­mát. Ez a második eset, hogy a választások fölött bíráskodó kúria, az első tárgyalás rend­jén kialakult bírói meggyőződése alapján meg­semmisíti a mandátumot, a nélkül, hogy vizs­gálatot rendelt volna el. Az első a báró Gagem esete volt. Bebizonyul­ván báró Gagernről, hogy nem bir szenvedő választóképességgel, nem is volt megválaszt­ható: a kúria ezen ez alapon mondta ki Ítéle­tét. Sokkal érdekesebb és abból a politikai szempontból, mely a kúriai biráskodás intéz­ményéhez fűződik, sokkalta jelentősebb a má­sodik eset. Itt a kúria már csakugyan a tiszta választások érdekében járt el; tehát csakugyan azt a czélt szolgálta bölcseségével és igazság- szeretetével, mely a törvényhozás előtt lebe­gett, mikor a törvényt megalkotta. Olyan visszaélések okából semmisítette meg a választást, melyek a múltban egészen rend­szeresek voltak, s melyek oly megrögzött szo­kássá váltak, hogy az uj bíráskodási intéz­mény se riasztotta vissza azoktól se a jelölte­ket, se a választókat. Ép a kúria igazságszeretetébe vetett biza­lom késztette a kisebbségben maradt pártokat több, mint hatvan kerületben arra, hogy pe- ticzióval éljenek. Kimondjuk nyíltan, hogy a mióta a kúriai biráskodás folyamatban van, sok olyan jelenség merült föl, a mi bizonyos aggodalmakat keltett az uj intézmény iránt. Különösen azóta, mióta nyilvánvalóvá lett, hogy a törvénynek igen nagy fogyatkozásai vannak, mindazáltal a kúria ragaszkodik a törvényhez, még olyan körülmények közt is, mikor nyilvánvaló, hogy a fogyatékos tör­vény betű szerint való alkalmazása úgyszól­ván lehetetlenné teszi a különben valószínű igazságnak bebizonyítását. A ma meghozott Ítélet azonban alkalmas arra, hogy eloszlassa azokat az aggodalmakat, melyek magára a kúria bíráskodására irányul­tak. íme, a kúria nem fél a mandátum meg- .-tr-r‘-:té'iíöl, Ime. a kúria csaku- - szäb&* don alkotja az igazság dolgában meggyőződé­sét és szabadon alkotott meggyőződése alap­ján Ítél. Egy példa tehát már van. Egy példa, mely­nek hatásai nem maradhatnak el. Egy példa, mely bizonyítja, hogy mégis óriási különbség van a régi és a mostani biráskodás közt. A kúria nem tréfál, a kúria nem pajtáskodik, a kúria nem alkuszik, a kúria csakugyan igaz­ságot szolgáltat. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy azok, a kiket az Ítélet sújt, panaszkodni fognak miatta, de ez nem változtat azon, hogy a kúria mai Ítélete egy nagyjelentőségű nem­zeti érdekkel van közvetetlen összefüggésben, mert hozzájárul ahhoz, hogy a tiszta válasz­tások eszméje csakugyan megvalósulhasson Magyarországon. * Lapunk mai számában bőven ismertettük a királyi kúria I. választási tanácsa előtt lefolyt tárgyalást, melyet Paiss Andor tanács-elhök vezetett. A peticziót a szabadelvű párti báró

Next

/
Oldalképek
Tartalom