Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

\ Mafián tiszt viselők Országos Nyugdíj- egyesülete: Egyesületünk, mely a biztosító társasá­gok szervezetéhez hasonló, a nálunk tag­ként beiratkozó tisztviselőket bizonyos nyugdíjban részesiti. Egyesületünk az első, a mely a valorizációt, bár mérsékelt arány­ban, tagjaival szemben alkalmazta. De ezt is csak, azért tehettük, mert vagyonunk egyrésze aranyértékü ingatlanban vám A közeljövőben, a házbérck emelkedésével arányban, további valorizációt is tervezünk, a mely a ma fizetett nyugdijainknak négy­ötszöröse lesz. Ez a szorzószám azonban fölfelé módosul, ha a záloglevelek, hadi- kölcsönök valorizációja elkövetkeznék. A Kúria döntését a magunk részéről tehát megelőztük, mert egyesületünk anyagi képességünk határáig. ol tehat elmekig ip (J esfvái*megye Jőkai-ünnepe. — A hamis próféták és fertőző gyéknek. - «Jókai szelleme. ­Pest vármegye ma díszközgyűlésen ünne­pelte Jókai Mór születésének i századik év­fordulóját. Pest vármegye minden szép, jó és nemesért lelkesülő főispán ia mellett a masvar irodalom kitűnőségei zengték a nasv mesemondó örök dicsőségét. Preszlu Elemér főispán. Vargha Gvula. Berzeviczu Albert. Pékár Gvula és Rákosi Jenő mél­tatta Jókai halhatatlan érdemeit, irodalmi jelentőségét és nevelő hatását. Ott voltak a diszülésen: Scitovszku Béla. a nemzetsvülés elnöke. Klcbelsbera Kunó gróf kultuszminiszter. Prónav Gvörgv báró miniszterelnökségi államtitkár a kormánv képviseletében. Balogh Jenő. Szász Károlv. Darányi Ignác. Teleki József gróf. Néavessu László. Reiner János dr.. F. Szabó Géza. Teleki Tibor gróf, Krakker Kálmán, Moh­osait Zoltán. Endre Zsigmond. Patait Tibor. Dabasi-Ilalász Móric kénviselők. Kéol Já­nos, Pálóczi-Horváth István és a törvény- hatóság számos tagia. Preszlu Elemér főispán mindenekelőtt a vendégeket üdvözölte, elsősorban a ncm- zetgviilés elnökét, a kormánv képviselőit s a tudományos és irodalmi egvcsiiletek nevében megjelenteket, de különös szeretet­tel üdvözli Berzeviczu Albertét és Rákosi Jenőt, ezt a két érintetlenül megmaradt nagyságunkat. Berzeviczvt. a szépnek ra­jongó szeretőiét, és Rákosi Jenőt, az örök­ifjút. a ki ideálokat állított a nemzet elé. egv egész generációt nevelt s a nemzetet lelkesíteni és magával ragadni tudta. Ünnepi megnyitóbeszédében, melyet nagy tetszéssel fogadtak, a főispán történelmi visszapillantást vetett a 19-ik század ele­jére, Kölcsey, Arany, Petőfi, Kossuth La­jos. Deák Ferenc, Széchenyi működésére és alkotásaira. — Hogy van, úgymond, magyar nemzet, magyar irodalom és művészet, azt mind az 1825-el kezdődő kornak és nagy férfiainak köszönhetjük, a kik telve hittel, lelkesedés­sel. hazaszeretettel dolgoztak s egyszerre, égy csapásra meg akartak teremteni min- ! dent. És ez az irodalom a magyar föld talajából, a magyar népből nőtt ki, iga- I íróivá azt. hogy a mi örök, az egyszerű. j És 1825-ban adta a Mindenható a magyar nemzetnek Jókait, kineik külföldi hatásá­nál sokkal fontosabb 50 évig tartó nemzet- ncvlő hatása. Jókai regényei mind integ­ráns részei a magyar közművelődésnek. Ez év februárjában Komáromban, Jókai szü- letésenapján megkondulnak a harangok és összejönnek a komoly és jó magyarok, a honfoglaló magyarságnak utódai. És mi­kor emlékeznek Jókairól s a szétlópelt ma­gyar hazáról és bánatos sóhajukat a tria­noni határo n által elhozza hozzánk a metsző téli szél, akkor mi ideát szálljunk magunkba, tegyünk fogadalmat, hogy nem merülünk tétlen fájdalomba, nem lesz úrrá felettünk a pártoskodás ördöge, hanem összeforrva a hazaszeretet szent érzésében, dolgozunk becsülettel régi magyar ha­zánkért! Vargha Gyula, a költő, a ki Pest vár­megye törvényhatósági bizottsági tagja, be­szélt azután Jókairól. Nemzedékek nőttek föl az ő hatása alatt és noha hosszú mun­kássága alatt az ízlés és világfölfogás for­radalmi átalakuláson ment át, Jókai máig sem avult el, költészetének örök ifjúsága megóvta őt a feledéstől. Jókainak és költő­társainak halhatatlan érdemük, hogy az el­nyomatás idején nem engedték elfásulni, sem részekre, sem pártolira bontani a nemzetet. Most még nehezebb időket élünk, akkor bár elnyomva, de szétdara­bolva nem volt a magyarság, anyagi bol­dogulásának utjai sem voltak be!emelve s természetes vezetőjének, a birtokos 'osztály­nak nyakára neon hullott a bárd. Most hazánk széttépett teste itt vonaglik s a nemzet intelligenciája félig megfojtva, már- már végsőt lehet. Most volna igazán szük­ség n nemzeti lélek osztatlan eauséuérc. Ébredien föl végre n maavar társadalom s dobja ki magából a fertőző kóranuaoo- kat. Ke tűrje, hogy önző, irigy, száias tör­tetők folytonosan izgassanak s ui. mea ui akadályokat gördítsenek a békés nemzeti munka elé. Ne enaedie. hoav hamis nn'ci- tál: a pokol romboló erőitől suoalt hazua tanokkal éket verjenek az eaves társadalmi osztályok köze s százezrek, sőt talán mil­liók szivéből irtsák ki mesterségesen » hazaszeretetei. ,Ne ÚDoktassa az irodalom korcs hajtásait, melyek megrontva nyel­anyagok. - Hódolat a várme- A politika és az irodalom. — vünket, megmérgezve a jó erkölcsöket s kiölve a vallásos hitet, a régi. nemes, tiszta maavar irodalom heluét akariák elfoglalni. Ébredjen föl a magyar társadalom, míg nem késő, őrizze féltékenyen kultúránkat, ment e nélkül nincs fölt ámad ás. A közönség percekig ünnepelte az ősz költőt szép beszédéért. 1 Berzeviczu Albert az Akadémia és a Kis- faludy-Társaság üdvözletét hozta. Pestrae- gyének — úgymond — clvitázhatatlan jog­címe van a nemzeti irodalom ünnep­lésében elöljárni. Hiszen ez a megye öleli körül minden oldalról az ország szivét,’ fő­városál. mely Széchenyi óta középpontjává lett a magyar közéletnek és a magyar iro­dalomnak. Ez a megyeház egv magyar sziget volt egykor a még jobbára német Pest-Buda háztengerében. Pestmegvéből in­dult ki a magyar játékszín megalkotására irányult diadalmas mozgalom, melynek azután legnagyobb x'észe volt Pest meg- magyarosodásában. Kiskörösön született Petőfi. Fóthon hangzott el először a leg­szebb magyar bordal és Nagykörös volt az ötvenes-hatvanas években az a hely, a honnan egv egész tündöklő csillagrendszer vonult fel irodailiimmik egére. Mi most Jó­kait ünnepeljük, a legnagyobb magyar me­semondót. a leglünemiényesebb költői fan­táziát. a magyar Géniusznak világraszóló dicsőségét. De ebben az ősi székházban illik különösen megemlékeznünk arról is. hogy Jókai a megyei életnek kiváltságos költője volt. Legszebb regényei át- meg átvannak szőve a régi megyei élet. a táb- labiró világ, a megveházi háborúskodások \ kedves romantikájával. Báró Eötvös József hires regényében korholtta. megbélyegezte :i régi rendi vármegye fattyúhajtásait. Vas Gereben a maga kedélyes csevegéseiben adoma és móka. elismerés cs magaszlalás közé vegyített sok gúnyt és némi torzítást is: de olyan művészetiéi, egyúttal olyan szeretettel senkisem festette a régi megyei életet, mint Jókai. És mi. a kik a változott kor és az ui doktrínák közepette is szere­tettel csüngünk a régi vármegye emlékein s fentartani akarjuk nemes hagyományait, mi az ö babérkoszorújába bele fonhatunk egy külön levelet: a megyék elismerésének, kegyeletének, csodálatának örökzöld levelet. Köszönetét mond Pest vármegye nemes közönségének azért, hogy ünnepet ült iro­dalmunk egy halhatatlanának emlékére, abban a teremben, a hol visszhangot talált és fog taláíni mindig ennek a drága, sze­rencsétlen. halhatatlan magyar hazának minden keserve és minden dicsősége. Lelkes taps után Pékár Gyula a Petőfi- Társaság nevében szólott Jókairól. — Mintha csodát látnánk ma ott fönt — mondotta a többi között — a halhatat­lanok csillagvitágában: a tündöklő Petöfi- csillag mintha ma ikercsillaggá válnék, mintha Castorhoz Pollux szállna föl. Pető­fihez testvérként Jókai csillaga illeszkednék oda. hogv a régi szeretet ikerfényétől mind­kettejük égi valója csak’ annál ragyogóbbá legyen. Kettejük centenáriuma im‘ végre mégis csak egyesíti a barátokat a balhatat- , lanságban. A nagy elhivatottság percre szóló pontosságával születnek ők kelten: Petőfi és Jókai. Jönnek, az egyik a lobogó, hevesvérű Kiskunságból, a másik a mese­mondó. csevegő Dunántúlról. Petőfire ifi előtt. Jókaira 49 után van szükség. Petöíi a harcok csalogányainak, a trombitáknak szava mellett vérrózsáikat tép le férfikeb­léről. Jókai pedig a szivéből nőtt ezereou- éiszakai mesefa ezerszinü virágait ontia nemzetére. — Ma, centenáriumuk dicsőségében, is­mét szüksége van rájuk' a nemzetnek. Szük­sége van a Jókai életet, reményt, egészsé­get. hitet adó szavára, de szüksége lesz a Petőfi trombitájára is. Petőfi után Jókai is ui iászületett, hogy mentsen és fölemel­jen. Jelenését hódolva üdvözli a Petőfi-Tár- saság nevében. (Lelkes éljenzés és taps.) Rákosi Jenő, miint a Jőkai-eentenáriuvn Emlékbizottság elnöke, beszélt ezután és ezeket mondotta: — Jó ómennek, előjelnek tokintem, hogy az első jelentős Jókai-ünnepség ebben a teremben folyik le. Ez a terem tele van terhes, nemes hagyományokkal, fényes, nagyszerű emlékekkel. Ez a vármegye min­dig példa volt és mutatta azt. hogv az őri szag érdeke milyen kötelességeket ró a vár­megyékre és a többi törvényhatóság • — primus inter pares — követték a várme­gyét azon az utón, amelyet mutatott, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom