Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
\ Mafián tiszt viselők Országos Nyugdíj- egyesülete: Egyesületünk, mely a biztosító társaságok szervezetéhez hasonló, a nálunk tagként beiratkozó tisztviselőket bizonyos nyugdíjban részesiti. Egyesületünk az első, a mely a valorizációt, bár mérsékelt arányban, tagjaival szemben alkalmazta. De ezt is csak, azért tehettük, mert vagyonunk egyrésze aranyértékü ingatlanban vám A közeljövőben, a házbérck emelkedésével arányban, további valorizációt is tervezünk, a mely a ma fizetett nyugdijainknak négyötszöröse lesz. Ez a szorzószám azonban fölfelé módosul, ha a záloglevelek, hadi- kölcsönök valorizációja elkövetkeznék. A Kúria döntését a magunk részéről tehát megelőztük, mert egyesületünk anyagi képességünk határáig. ol tehat elmekig ip (J esfvái*megye Jőkai-ünnepe. — A hamis próféták és fertőző gyéknek. - «Jókai szelleme. Pest vármegye ma díszközgyűlésen ünnepelte Jókai Mór születésének i századik évfordulóját. Pest vármegye minden szép, jó és nemesért lelkesülő főispán ia mellett a masvar irodalom kitűnőségei zengték a nasv mesemondó örök dicsőségét. Preszlu Elemér főispán. Vargha Gvula. Berzeviczu Albert. Pékár Gvula és Rákosi Jenő méltatta Jókai halhatatlan érdemeit, irodalmi jelentőségét és nevelő hatását. Ott voltak a diszülésen: Scitovszku Béla. a nemzetsvülés elnöke. Klcbelsbera Kunó gróf kultuszminiszter. Prónav Gvörgv báró miniszterelnökségi államtitkár a kormánv képviseletében. Balogh Jenő. Szász Károlv. Darányi Ignác. Teleki József gróf. Néavessu László. Reiner János dr.. F. Szabó Géza. Teleki Tibor gróf, Krakker Kálmán, Mohosait Zoltán. Endre Zsigmond. Patait Tibor. Dabasi-Ilalász Móric kénviselők. Kéol János, Pálóczi-Horváth István és a törvény- hatóság számos tagia. Preszlu Elemér főispán mindenekelőtt a vendégeket üdvözölte, elsősorban a ncm- zetgviilés elnökét, a kormánv képviselőit s a tudományos és irodalmi egvcsiiletek nevében megjelenteket, de különös szeretettel üdvözli Berzeviczu Albertét és Rákosi Jenőt, ezt a két érintetlenül megmaradt nagyságunkat. Berzeviczvt. a szépnek rajongó szeretőiét, és Rákosi Jenőt, az örökifjút. a ki ideálokat állított a nemzet elé. egv egész generációt nevelt s a nemzetet lelkesíteni és magával ragadni tudta. Ünnepi megnyitóbeszédében, melyet nagy tetszéssel fogadtak, a főispán történelmi visszapillantást vetett a 19-ik század elejére, Kölcsey, Arany, Petőfi, Kossuth Lajos. Deák Ferenc, Széchenyi működésére és alkotásaira. — Hogy van, úgymond, magyar nemzet, magyar irodalom és művészet, azt mind az 1825-el kezdődő kornak és nagy férfiainak köszönhetjük, a kik telve hittel, lelkesedéssel. hazaszeretettel dolgoztak s egyszerre, égy csapásra meg akartak teremteni min- ! dent. És ez az irodalom a magyar föld talajából, a magyar népből nőtt ki, iga- I íróivá azt. hogy a mi örök, az egyszerű. j És 1825-ban adta a Mindenható a magyar nemzetnek Jókait, kineik külföldi hatásánál sokkal fontosabb 50 évig tartó nemzet- ncvlő hatása. Jókai regényei mind integráns részei a magyar közművelődésnek. Ez év februárjában Komáromban, Jókai szü- letésenapján megkondulnak a harangok és összejönnek a komoly és jó magyarok, a honfoglaló magyarságnak utódai. És mikor emlékeznek Jókairól s a szétlópelt magyar hazáról és bánatos sóhajukat a trianoni határo n által elhozza hozzánk a metsző téli szél, akkor mi ideát szálljunk magunkba, tegyünk fogadalmat, hogy nem merülünk tétlen fájdalomba, nem lesz úrrá felettünk a pártoskodás ördöge, hanem összeforrva a hazaszeretet szent érzésében, dolgozunk becsülettel régi magyar hazánkért! Vargha Gyula, a költő, a ki Pest vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, beszélt azután Jókairól. Nemzedékek nőttek föl az ő hatása alatt és noha hosszú munkássága alatt az ízlés és világfölfogás forradalmi átalakuláson ment át, Jókai máig sem avult el, költészetének örök ifjúsága megóvta őt a feledéstől. Jókainak és költőtársainak halhatatlan érdemük, hogy az elnyomatás idején nem engedték elfásulni, sem részekre, sem pártolira bontani a nemzetet. Most még nehezebb időket élünk, akkor bár elnyomva, de szétdarabolva nem volt a magyarság, anyagi boldogulásának utjai sem voltak be!emelve s természetes vezetőjének, a birtokos 'osztálynak nyakára neon hullott a bárd. Most hazánk széttépett teste itt vonaglik s a nemzet intelligenciája félig megfojtva, már- már végsőt lehet. Most volna igazán szükség n nemzeti lélek osztatlan eauséuérc. Ébredien föl végre n maavar társadalom s dobja ki magából a fertőző kóranuaoo- kat. Ke tűrje, hogy önző, irigy, száias törtetők folytonosan izgassanak s ui. mea ui akadályokat gördítsenek a békés nemzeti munka elé. Ne enaedie. hoav hamis nn'ci- tál: a pokol romboló erőitől suoalt hazua tanokkal éket verjenek az eaves társadalmi osztályok köze s százezrek, sőt talán milliók szivéből irtsák ki mesterségesen » hazaszeretetei. ,Ne ÚDoktassa az irodalom korcs hajtásait, melyek megrontva nyelanyagok. - Hódolat a várme- A politika és az irodalom. — vünket, megmérgezve a jó erkölcsöket s kiölve a vallásos hitet, a régi. nemes, tiszta maavar irodalom heluét akariák elfoglalni. Ébredjen föl a magyar társadalom, míg nem késő, őrizze féltékenyen kultúránkat, ment e nélkül nincs fölt ámad ás. A közönség percekig ünnepelte az ősz költőt szép beszédéért. 1 Berzeviczu Albert az Akadémia és a Kis- faludy-Társaság üdvözletét hozta. Pestrae- gyének — úgymond — clvitázhatatlan jogcíme van a nemzeti irodalom ünneplésében elöljárni. Hiszen ez a megye öleli körül minden oldalról az ország szivét,’ fővárosál. mely Széchenyi óta középpontjává lett a magyar közéletnek és a magyar irodalomnak. Ez a megyeház egv magyar sziget volt egykor a még jobbára német Pest-Buda háztengerében. Pestmegvéből indult ki a magyar játékszín megalkotására irányult diadalmas mozgalom, melynek azután legnagyobb x'észe volt Pest meg- magyarosodásában. Kiskörösön született Petőfi. Fóthon hangzott el először a legszebb magyar bordal és Nagykörös volt az ötvenes-hatvanas években az a hely, a honnan egv egész tündöklő csillagrendszer vonult fel irodailiimmik egére. Mi most Jókait ünnepeljük, a legnagyobb magyar mesemondót. a leglünemiényesebb költői fantáziát. a magyar Géniusznak világraszóló dicsőségét. De ebben az ősi székházban illik különösen megemlékeznünk arról is. hogy Jókai a megyei életnek kiváltságos költője volt. Legszebb regényei át- meg átvannak szőve a régi megyei élet. a táb- labiró világ, a megveházi háborúskodások \ kedves romantikájával. Báró Eötvös József hires regényében korholtta. megbélyegezte :i régi rendi vármegye fattyúhajtásait. Vas Gereben a maga kedélyes csevegéseiben adoma és móka. elismerés cs magaszlalás közé vegyített sok gúnyt és némi torzítást is: de olyan művészetiéi, egyúttal olyan szeretettel senkisem festette a régi megyei életet, mint Jókai. És mi. a kik a változott kor és az ui doktrínák közepette is szeretettel csüngünk a régi vármegye emlékein s fentartani akarjuk nemes hagyományait, mi az ö babérkoszorújába bele fonhatunk egy külön levelet: a megyék elismerésének, kegyeletének, csodálatának örökzöld levelet. Köszönetét mond Pest vármegye nemes közönségének azért, hogy ünnepet ült irodalmunk egy halhatatlanának emlékére, abban a teremben, a hol visszhangot talált és fog taláíni mindig ennek a drága, szerencsétlen. halhatatlan magyar hazának minden keserve és minden dicsősége. Lelkes taps után Pékár Gyula a Petőfi- Társaság nevében szólott Jókairól. — Mintha csodát látnánk ma ott fönt — mondotta a többi között — a halhatatlanok csillagvitágában: a tündöklő Petöfi- csillag mintha ma ikercsillaggá válnék, mintha Castorhoz Pollux szállna föl. Petőfihez testvérként Jókai csillaga illeszkednék oda. hogv a régi szeretet ikerfényétől mindkettejük égi valója csak’ annál ragyogóbbá legyen. Kettejük centenáriuma im‘ végre mégis csak egyesíti a barátokat a balhatat- , lanságban. A nagy elhivatottság percre szóló pontosságával születnek ők kelten: Petőfi és Jókai. Jönnek, az egyik a lobogó, hevesvérű Kiskunságból, a másik a mesemondó. csevegő Dunántúlról. Petőfire ifi előtt. Jókaira 49 után van szükség. Petöíi a harcok csalogányainak, a trombitáknak szava mellett vérrózsáikat tép le férfikebléről. Jókai pedig a szivéből nőtt ezereou- éiszakai mesefa ezerszinü virágait ontia nemzetére. — Ma, centenáriumuk dicsőségében, ismét szüksége van rájuk' a nemzetnek. Szüksége van a Jókai életet, reményt, egészséget. hitet adó szavára, de szüksége lesz a Petőfi trombitájára is. Petőfi után Jókai is ui iászületett, hogy mentsen és fölemeljen. Jelenését hódolva üdvözli a Petőfi-Tár- saság nevében. (Lelkes éljenzés és taps.) Rákosi Jenő, miint a Jőkai-eentenáriuvn Emlékbizottság elnöke, beszélt ezután és ezeket mondotta: — Jó ómennek, előjelnek tokintem, hogy az első jelentős Jókai-ünnepség ebben a teremben folyik le. Ez a terem tele van terhes, nemes hagyományokkal, fényes, nagyszerű emlékekkel. Ez a vármegye mindig példa volt és mutatta azt. hogv az őri szag érdeke milyen kötelességeket ró a vármegyékre és a többi törvényhatóság • — primus inter pares — követték a vármegyét azon az utón, amelyet mutatott, mert
