Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

•az az ut. a melvet megjárt. nemcsak a salát. 'de n nemzet ulia is volt. Ez a várme- ggo nemcsak saiat érdekeit szolgálta. hanem mindig or orszáoos érdekeket is szem előtt tartotta.

— A maavar irodalom es a politika mindig szórós házastársi viszonvba-n voltak, de sohasem lehetett tudni, hoav mikor melyik a maszkulinum és melyik a femininum. És hol az éevik termékenyítette mea a másikat. hol a másik kelteit ui életet az elsőin. Esvszer a politika eseményei szólaltatták mea az irodalmat, máskor az irodalom szózata szorította cselekvésre a politikát. Tanultunk egy szód mondást: ..Inter árma' silemt Musae“. do a magyar múzsa sokszor átvelíe az ariná szerepét. Mikor a fegyvert kiütik a nemzet kezéből, akkor a nemzet_ fegyvere mindig az irodalom.

— Van égy meggondolás: az emberek azt gondolják, hogy a tudomány mértéke, mennyisége fejezi ki a nemzet kultúrájának nagyságát. Ez azonban csak részben igazság: A tudomány az egyeseknek, a válogatottaknak a területe. Az egésznek, a nagy tőmennek, a nemzetnek mcancmesi- tésc a költők dolga. A történettudomány azt tanítja, hogy Brutus egy köznapi uzsorás volt és megfoszt ben- iimiket mindattól a nagyszerűségtől, példaként követni való jellemtől,, a melynek mi ismerjük őt. A nagy közösség számára nem az a történelem, a mit a történettudomány tanít, hanem a mit mi hiszünk. o mi bennünket összetömörit. ösz- szefoglal, a miben egget: vagyunk. Azután az előt:e elmondott beszédre utalva, azt mondta: — a felgerjedt tömeget könnyű neki vinni még a sziklának is, de Jókai egy levert; elcsüggedt nemzetet fegyverzett fel, hogy a mikor kelt, vértezetien harcba vihesse.

— Hálás vagyok, hogy a vármegye ezt az ünnepet rendezte. Szeretném ünnepelni azt . a gondolatot, hogy ünnepelhessem a vármegyét. Ez a vármegye kifejezője a magyar gondolatnak, a magyar Géniusznak, a magyar érzésnek. Benne inkarnáló- dik a magyar szellem, a melyet terjesztenie kelt a megyének. a temnlomnak és az iskolának. És ha ez a szellem teljesen át fog hatni mindenkit, akkor fel fog emelkedni ez a nemzet oda, a hol mindnyájan látni kívánjuk.

Rákosi Jenőnek tapssal többször megszakított beszédét lelkes ováció követte.

Agorasztó Tivadar alispán köszönetét mondott a szónokoknak a vármegye közön- j sége nevében és indítványára a beszédeket/ jegyzőkönyvben is megörökítik.

Az ünnepség befejezéséül a közönség á Himnuszt énekelte el. ■

igaz, mert a radikális ellenzéknek legtöbb tagja inkább a parlamenti békére hajlik.

Holnap egyébként Kispesten ellenzéki vacsorát rendeznek, a melyen Szilágyi Lajos készül újabb támadásra. Csütörtökön

— A pesszivisták értekezlete. —

Bethlen István gróf miniszterelnök tegnapi hatalmas beszéde nem tévesztette el hatását eavik irányban sem. Az egységes párt már a beszéd alatt és utána tagadhatatlanul -összeforrott abban a tudatban, hogy a Bethlen által lefektetett irányelvek Autóban a párt 'jövő útjait szabták meg telies határozottsággal. A párt tagjai ma is a legnagyobb elismeréssel és, lelkesedéssel állapították meg; hogy ez a nagt koncepció magának a pártnak jövője.

A kormányt támogató keresztény túriban szintén mély hatást tett a miniszterelnök beszédének határozottsága. E pártban nem osztják ugyan a miniszterelnöknek a. választójogra nézve vallott felfogását. de teljes megnyugvást kdltett. hogy e tekintetben a miniszterelnök még saját pártjában is a vélemény szabad megnyilvánulásának nyitott továbbra is utat.

. A mérsékelt ellenzék véleménye • a beszédről alapjában véve szintén elismerő. Nemcsak annak komoly hatását ismerik el, de a koncepciót is. Természetes, hogv a liberális mérsékeltek éppen a liberalizmus mai erejéről s a radikálizmuslioz valló viszonyáról szóló megállapításokat nem fogadják el s lentartják kifogásaikat a kormányzat ellen.

A demokratikus ellenzéki blokk intéző bizottsága ma este a középponti demokrata körben ülést tartott, a melyen tőképpen Bethlen István gróf miniszterelnöknek az egységes pártban tegnap mondott beszédével foglalkoztak. Az ülésen elhatározták, hogy csütörtökön estére értekezletre hívják össze az ellenzéki pártszövetség tagjait, bogy a miniszterelnök beszéde dolgában és egyúttal a passzivitásban álló ellenzék jövő magatartására nézve érdemben állást foglaljanak. Értesülésünk szerint Szilágyi Lajos a további passzivitásra izgatja a szövetséget, sőt arra akarja rábirni a blokk tagjait,. hogy a mostani nemzetgyűlés ülésein igyáltalában ne vegyenek részt és minden [ehető erővel a nemzetgyűlés föioszlatását is íz uj választás elrendelését provokálják. Szilágyi azt hireszteli, hogy az általa kép- ,'iseit szélsőséges álláspontnak a hívei •gyre szaporodnak, más értesülésünk szerint izonban ennek éppen uz ellenkezője az

Vasúti szerencséik

— A bér! in—kölni vasúti vonalon 1 szörnyethalt, 59 megsebesült. — Bel három halálos sebesüléssel. —

A sűrű köd. úgy látszik, nem elégszik meg azzal, hogy Londont a hatalmába keríti. A szigetországból ellátogat a kontinensre is és ma egész napon át bennünket is szerencséltetett. Nálunk, hála Isteninek, semmi bait sem okozott, csak a vonatok szenvedtek jelentéktelen késést, , Németországban azonban és Belgiumban vasúti szerencsétlenség lett a sűrű köd következménye és nevezetesen a németországi vasúti összeütközés végzetes létt^ egVNszemdlvvo- nat nagyon sok utasára. Asjmi^ztrófáról a kővetkező- esszeni távirat jzöi:

.. ' Ess sen, jam. 13.

Az ess zajvi V^>i rodahnjXvas u tigazgat ős ág közli: A 10. Dughat ma reggel 7

óra 20 perckor bélerohant a hernei pályaudvaron veset^fiiő 230. sgámii személyvonatba. Az összeütközés alkalmával sűrű köd volt és nagy sötétség, A katasztrófa helyén 23 halottiéi 59 seltriöilt maradt. Az utóbbak közüT 11 jsulvosan és 2 halálosan sebesült meg. Jóllehet a tfkjlonat. a melynek' Hcrné\ állomáson frtenétten.dszerüen meg kellett álktoia. e mjatt gyors menetsebességét raá r. csökken te t le* is, az összeütközés olyan épps volt. hogy a személy- vonat legutolsón ágon iái íeliescn\ea uniósra futottak föl, É. kocsiknak tizenkét utasa annyira össze romaolt testtpL. terült-jel. hogy i csak nehezen lőhetett irományaikból sze-' méluazonosságílkat meaálkiDitrrni. \A romA RofeozMestyérek hazaárulás! pőre.

— Csilléry András, Friedrich István és Váry Albert koronaügyész-heiyettes kihallgatása

A Koboz-leslvérek hazaárul;«Kspöíében ma megkezdték a íanukiháKgalást.

Az első tanú CsiliéYy Aridms volt, a ki az elnök ama kérdésére, hd»y tud-e Miamit arról, hogy a Pagboz-testvérek a kormány erőszakos1 eltávóltty^ya törtek és román- fegyveres erő támoga-tásával a kormány működését megakadályozták, a. következőket válaszolta: . ■

— A Pesti Elet szerkesztőségében annak idején gye mis elemek gyülekeztek, a melyek összeköttetést tartottak fenn a románokkal. Az volt a tervük, hogy puccsszerűén letartóztatják a Friedrich-kormány tagjait, Friedrichet pedig meg akarták gyilkolni. Román tisztek be is hatoltak a miniszterelnöki palotába. A Koboz-testvéreket akkor fogtuk gyanúba, a mikor rágalmazó cikkeik napvilágot láttak lapjukban. Arra azonban nem emlékszem, hogy ebben az erőszakos fellépésben Robozcknak milyen szerepük volt. A románok csak abban az esc Lire n voltak hajlandók á sajtótermékek megjelenését megengedni, ha a liberális lapoknak megjelenését is megengedik. Érre azonban mi nem voltunk hajlandók, mire a románok a többi sajtótermék megjelenését nem engedték meg. csak a Pesti Élteiét. A Pesti Élet mögött ugyanazok ez elemek bújtak meg, a kik a régi forradalmi sajtót képviselték.

Az elnök felolvassa Csillém Andrásnak 1923-ban tett vallomását, a mely szerint Csillérynek hivatalos tudomása volt arról, hogy Kobozéi: a románokkal összeköttetésben állottak a kormány ellen irányuló cselekményekben. Biztos tudomása volt a kormánynak, —■ vallotta akkor Csilléry — hogy a szocialisták és a kommunisták a románok támogatásával puccsot terveztek a kormány ellen. A magyar kormány kénytelen volt Gordon angol tábornokhoz fordulni védelemért és az olasz és amerikai ügyvivő segítségét kérte a románoknak a kormány ellen tervezett erőszakos fellépésével szemben.

Miskolczy Ágost dr. királyi ügyész ama kérdésére, hogy voltak-e olyanok, a kik nyiltrn kimentek az utcára izgatni a kormány elien, Csilléry azt feleli, hogy egy alkalommal ezek áz elemek a románok védelme alatt gyűlést tartottak a Vigadóban. A gyűlés résztvevői a szociáldemokrata és demokrata- pártalakulatokhoz tartoztak. A kormány elleni bujtogatás látható feje Roboz Imre és Koboz Béla voltak.

A védő (Csilléidhez): ön és Friedrich erőszakosan, a románok segítségével puccsszerűen távolították el a Peidi-kormányt?

1 Az ügyész tiltakozik ennek a kérdésnek