Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

vendékről, a kik már mindnyájan alkalmazást nyertek. A szülőkre nézve nagyon megnyugtató lehet a kolozsvári kereskedelmi és iparkamra azon nyilatkozata, hogy az intézetben jó siker­rel végzett növendékek elhelyezé­séről t e k i n t é 1 y e s b e f o 1 y á s á v a 1 le­hetőleg gondoskodni kedves köte­lességének ismeri Székely atyámfiai ! A mondottak után nincs más teendőm, mint a kolozsvári felsőbb keresk. iskolát becses figyelmetekbe ajánlani s ha annak czélszerüségéről meggyőződtetek, számára nagy­becsű pártfogásokat kikérni. l)r. Veress Vilmos. Petőfi Sándor programmbeszéde. Sepsi-SzentgyÖrgy, 1881. aug. i.. Azt hiszem, hogy közhasznú szolgálatot tel­jesítek, midőn a nemzeti szabadság lánglelkü da­losának, p nemzet nagy költőjének, Petőfi Sán dórnak alábbi két — tudtom szerint — eddig se­hol nyilvánosságra nem bocsátott, törté­neti nevezetességű s mind a mai napig felette ér-, dekes történeti s illetőleg korrajzi reliquáját a „Nemere“ érdemes szerkesztője, az én tisztelt ba­rátom által e becses lapok utján közlöm a t. ol­vasókkal. Tartalmi és szerkezeti eredetiségén kí­vül ajánja ezek nyílt közlését ama körülmény is, hogy a Petőfi első életrajz* írója, Zilahy Károly is tesz ezekre vonatkozást. . Ezen előzmény előrebocsátása után némi fel­világosításul szabadjon megemlítenem, hogy Petőfi az alábbi programmbeszédet a mai fülöpszállási választókerület közönségéhez intézte — lévén ak­kor a választási székhely Szabadszállás, de a mely őneki „szállást nem adott“, amennyiben éppen sza­badszállási Nagy Károlyt, egy ismeretlen parve- nüt, választott meg képviselőnek, (ki azonban, mi­előtt az országgyűlésen igazoltatott volna, guta­ütés által hirtelen elhalálozott) iniutáu előbb a sze­gény Petőfit az odavaló publikum a szó szoros értelmében ütlegekkel és dorongokkal verte ki a választási aktus megkezdése előtt, midőn Petőfi ott nekik beszélni akart; s tán még sokkal ko­molyabb „életbekerülő“ következmény is beállott volna, ha történetesen éppen akkor nincs ott Pe­tőfi egyik akkori jóismerőse és barátja, a Kun- Szentmiklóson most is fungáló községi derék or­vos, dr. Lesték Ambrus, ki saját testével takarta Petőfit s csillapította a népet, s a kinek tehát akkor Petőfi életét, én pedig most azt köszönhe­tem, hogy szives volt Kun-Szentmiklósról való eljövetelemkor a nála eredeti példányok birtokába juttatni s igy közvetve befolyni, hogy a nyilvá­nosságnak is ezennel átadhassuk. Bouke István, ref, gymn. tanár, I. A kis-kiínokhoz. (Junius 1848.) Polgártársaim és hazámfiai! hazámfiai nem­csak mint magyarok, hanem úgy is mint kunok, mert Kis Kunságban születtem, Úgy hiszem, emlé­keztek még arra az alacsony köpczös mészárosra, ki egykor a félegyházi, szabadszállási és szentmik- lósi mészárszékeket árendálta ; az az én apám. Nem gondolnám, hogy ötét egészen elfelejtettétek volna, mert hiszen akkor, mig itt lakott, minden becsületes ember szerette ötét közületek, minthogy a becsületes ember® szeretik egymást. De én rám nehezen fogtok emlékezni; én még gyermek­koromban elszakadtam közületek s azóta csak na­gyon ritkán juthattam ahoz az örömhöz, hogy szü­lőföldemet meglátogathattam . Ennélfogva nem mervén bízvást retnéleni, hogy közietek szószólóm akad, magam vagyok kénytelen a szószóló lenni magamért. Igazság szerint nem is magamért, hanem itt értetek szólok, legalább azon jó szándékból, hogy előmozdítsam a javatokat. Én szerszámnak ajánlom magamat a ti kezeitekbe, semmi másnak. Magyar- ország az utóbbi időkben sokat tett, de még ko­rán sem tett eleget arra, hogy boldog és szabad legyen .... mert minden nemzetnek ez a két fő czélja : boldogság és szabadság. Magyarország ed- dig egy nyers fenyőfa volt, most már le van vág­va és föl van deszkákra fűrészelve, de még nin­csen ám meggyalulva, pedig előbb meg kell gya­lulni, hogy asztal készüljön belőle, — az a dicső asztal, melyhez majd oda ül vendégeskedni a két földi istenség : a boldogság és szabadság. A mint mondám, Magyarország gyalulatlan deszka, ti most meg akarjátok gyalulni; jól van, én ajánlom magamat a ti kezeitekbe egyik gyalu- nak. Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gya'u vagyok, meggyalultam sok fa ragatlan tüsköt és nem esett rajtam csorba. Ennek a czifra beszédnek egyszerű értelme az, hogy kö­zeledik az országgyűlés, az országgyűlésre köve­teket kell választani .... Ha engem megválasz­totok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tar­tani, — ti pedig, úgy hiszem, nem vallótok velem sem kárt, sem szégyent. Ez elég világosan van mondva, minden ember megértheti, sőt némelyek tán azt fogják rá mon­dani, hogy nagyon világos. Meglehet, de nem te hetek róla. Már az a jó vagy rósz szokásom meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom