Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

vendékről, a kik már mindnyájan alkalmazást nyertek. A szülőkre nézve nagyon megnyugtató lehet a kolozsvári kereskedelmi és iparkamra azon nyilatkozata, hogy az intézetben jó sikerrel végzett növendékek elhelyezéséről t e k i n t é 1 y e s b e f o 1 y á s á v a 1 lehetőleg gondoskodni kedves kötelességének ismeri

Székely atyámfiai ! A mondottak után nincs más teendőm, mint a kolozsvári felsőbb keresk. iskolát becses figyelmetekbe ajánlani s ha annak czélszerüségéről meggyőződtetek, számára nagybecsű pártfogásokat kikérni.

l)r. Veress Vilmos.

Petőfi Sándor programmbeszéde.

Sepsi-SzentgyÖrgy, 1881. aug. i..

Azt hiszem, hogy közhasznú szolgálatot teljesítek, midőn a nemzeti szabadság lánglelkü dalosának, p nemzet nagy költőjének, Petőfi Sán dórnak alábbi két — tudtom szerint — eddig sehol nyilvánosságra nem bocsátott, történeti nevezetességű s mind a mai napig felette ér-, dekes történeti s illetőleg korrajzi reliquáját a „Nemere“ érdemes szerkesztője, az én tisztelt barátom által e becses lapok utján közlöm a t. olvasókkal. Tartalmi és szerkezeti eredetiségén kívül ajánja ezek nyílt közlését ama körülmény is, hogy a Petőfi első életrajz* írója, Zilahy Károly is tesz ezekre vonatkozást.

. Ezen előzmény előrebocsátása után némi felvilágosításul szabadjon megemlítenem, hogy Petőfi az alábbi programmbeszédet a mai fülöpszállási választókerület közönségéhez intézte — lévén akkor a választási székhely Szabadszállás, de a mely őneki „szállást nem adott“, amennyiben éppen szabadszállási Nagy Károlyt, egy ismeretlen parve- nüt, választott meg képviselőnek, (ki azonban, mielőtt az országgyűlésen igazoltatott volna, gutaütés által hirtelen elhalálozott) iniutáu előbb a szegény Petőfit az odavaló publikum a szó szoros értelmében ütlegekkel és dorongokkal verte ki a választási aktus megkezdése előtt, midőn Petőfi ott nekik beszélni akart; s tán még sokkal komolyabb „életbekerülő“ következmény is beállott volna, ha történetesen éppen akkor nincs ott Petőfi egyik akkori jóismerőse és barátja, a Kun- Szentmiklóson most is fungáló községi derék orvos, dr. Lesték Ambrus, ki saját testével takarta Petőfit s csillapította a népet, s a kinek tehát akkor Petőfi életét, én pedig most azt köszönhetem, hogy szives volt Kun-Szentmiklósról való eljövetelemkor a nála eredeti példányok birtokába juttatni s igy közvetve befolyni, hogy a nyilvánosságnak is ezennel átadhassuk.

Bouke István,

ref, gymn. tanár,

I.

A kis-kiínokhoz.

(Junius 1848.)

Polgártársaim és hazámfiai! hazámfiai nemcsak mint magyarok, hanem úgy is mint kunok, mert Kis Kunságban születtem, Úgy hiszem, emlékeztek még arra az alacsony köpczös mészárosra, ki egykor a félegyházi, szabadszállási és szentmik- lósi mészárszékeket árendálta ; az az én apám. Nem gondolnám, hogy ötét egészen elfelejtettétek volna, mert hiszen akkor, mig itt lakott, minden becsületes ember szerette ötét közületek, minthogy a becsületes ember® szeretik egymást. De én rám nehezen fogtok emlékezni; én még gyermekkoromban elszakadtam közületek s azóta csak nagyon ritkán juthattam ahoz az örömhöz, hogy szülőföldemet meglátogathattam . Ennélfogva nem mervén bízvást retnéleni, hogy közietek szószólóm akad, magam vagyok kénytelen a szószóló lenni magamért.

Igazság szerint nem is magamért, hanem itt értetek szólok, legalább azon jó szándékból, hogy előmozdítsam a javatokat. Én szerszámnak ajánlom magamat a ti kezeitekbe, semmi másnak. Magyar- ország az utóbbi időkben sokat tett, de még korán sem tett eleget arra, hogy boldog és szabad legyen .... mert minden nemzetnek ez a két fő czélja : boldogság és szabadság. Magyarország ed- dig egy nyers fenyőfa volt, most már le van vágva és föl van deszkákra fűrészelve, de még nincsen ám meggyalulva, pedig előbb meg kell gyalulni, hogy asztal készüljön belőle, — az a dicső asztal, melyhez majd oda ül vendégeskedni a két földi istenség : a boldogság és szabadság.

A mint mondám, Magyarország gyalulatlan deszka, ti most meg akarjátok gyalulni; jól van, én ajánlom magamat a ti kezeitekbe egyik gyalu- nak. Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gya'u vagyok, meggyalultam sok fa ragatlan tüsköt és nem esett rajtam csorba. Ennek a czifra beszédnek egyszerű értelme az, hogy közeledik az országgyűlés, az országgyűlésre követeket kell választani .... Ha engem megválasztotok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tartani, — ti pedig, úgy hiszem, nem vallótok velem sem kárt, sem szégyent.

Ez elég világosan van mondva, minden ember megértheti, sőt némelyek tán azt fogják rá mondani, hogy nagyon világos. Meglehet, de nem te hetek róla. Már az a jó vagy rósz szokásom meg-