Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
t Kovács József. Kovács József helybeli ügyvéd, közéletünk egyik kiváló tagja f. hó 26-án hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt jeles ügyvéd és jó szónok volt, a ki mig fel nem hagyott vele, nagy ügyvédi gyakorlattal birt és a közügyekben is élénk részt vett. A vármegyei életben akkor kezdett szerepelni, mikor a székhely kérdés került napirendre, ellenben a városi közügyeket mindig figyelemmel kisérte s a képviselőválasztói mozgalmakban is élénk részt vett. Az ő nevéhez fűződik a helybeli kereskedelmi és ipát bank megalapítása, a melynek létrehozásán fáradozott és nagy buzgalommal vezette a pénzintézet ügyeit, a melynek megalakulása óta elnöke volt. Az utóbbi időben, bár az ügyvédi kar egyik legtekintélyesebb tagja volt, felhagyott a magán ügyködéssel és egész tevékenységét az Ecsedi-láp lecsapoló társulatnak szentelte, a melynek jogtanácsosa volt s ő vitte keresztül a társulat kisajátítási ügyeit. A megboldogult mint ember szellemes, jó kedélyű volt, a kinek körében szívesen elidőztek barátai, ismerősei, mint család apa pedig példás odaadással övéinek élt. Azért korai halála városszerte igaz részvétet keltett úgy a magánosok, mint egyesületek körében. így halála hírére a helybeli kereskedelmi és iparbank igazgatósága azonnal rendkívüli ülést tartott,emlékét az intézet vezetése körüli érdemeiért jegyzőkönyvében megörökítette és a gyászoló családnál testületileg fejezte ki részvétét. A helybeli ügyvédi kar is tartott értekezletet, hogy kifejezést adjon részvétének kiváló tagjának elhunyta felett. Az elhunytban dr. Kovács Dezső jónevü ügyvéd és lapunk szellemes munkatársa édes apját vesztette el. özvegye szül. Smit Mária úrnő a legjobb férj korai elhunytét gyászolja. Temetése f. hó 27-én d. u. 5 órakor ment végbe óriási közönség részvéte mellett. A temetési szertartást Palczer Ernő kegyesrendi kormánytanácsos, helybeli házfőnök, az elhunyt kebelbarátja végezte fényes segédlet mellett. A temetésen megjelentek Károlyi István gróf és neje, gr. Károlyi György, Nagy László alispán, az összes hatóságok fejei. A koporsót elbontotta a kegyelet koszorúival, a melyek a következő felírást viselték: „Kedves férjem — isten veled.“ „Felejthetetlen jó apámnak — bánatos fia.“ „Igaz részvéte jeléül — Farkas Rezső és neje.“ „Kegyelete jeléül —- dr. Aáron Sándor és családja.“ „Részvéte jeléül — Emma.“ „Régi jó barátjának —özv.Zanathy Ignáczné.“ „Szeretett tiszttársának — az Ecsedi-láp tisztikara.“ „Szeretett kartársának — a nagy károlyi ügyvédi kar.“ „A róm. kath. egyháztanács és iskolaszék — érdemdús tagjának.“ „A legjobb barátjának — Palczer Ernő.“ „Őszinte részvéte jeléül — anagykárolyi uradalmi tisztikar.“ „Kegyeletük jeléül — Kornél és Laura.“ „Részvéte jeléül — Péchy László és neje.“ „Felejthetetlen Józsi bácsinak — Horváthék.“ Isten veled — sógornőd, Adélé “ „Őszinte részvétéül—Wagner Lajos és családja.“ „Kiváló tagjának — a szatmár- németii ügyvédi kamara.“ „Smit Sándor és családja.“ „Őszinte részvéte jeléül — Toóth Sándor és családja.“ „Őszinte részvéte jeléül—Hegedűs József és családja.“ „A legjobb testvérnek — hálás öcscse, Béla.“ „Anagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank — érdemdús alapítójának és elnökének.“ „Kedves Józsi bácsinak — Ödön és Béla.“ „Barátság és szeretete jeléül — Zanathy Mihály és családja.“ „Szeretett jogtanácsosának — az Ecsedi-láp társulat.“ „Szatmár vármegye bizottsága nevében.“ Nemcsak a gyászoló család, de az Ecsedi-láp lecsapoló társulat és a Nagykárolyi Kereskedelmi és ha pedig sötétség szállott a földre: csalogató lidércz- fény, bejárhatatlan hosszú, uttalan pusztaságon. Egyszer rekkenő augusztusi délután a kertre nyíló ablaknál szemben ült velem és sok könyörgésre kibontotta a haját. Végig folyt a vállán, le a gyékény karosszék karfáján. A nyitott ablakon keresztül reá hullott a napsugár; kábultan néztem, ez a szépség elvakitott. Aztán reszkető kézzel nyúltam az ideális aranysátor szövetéhez. Ujjaim hegyén soha nem érzett égető láz futott a szivembe, az agyamba . . Szálakra szedtem -a haját. Majd keresztül néztem egy-egy szálon, tudja Isten meddig. Homályosuló szemem előtt délibábos alföldi táj vonult el, aztán tarka virágos réten tánczoló fátyolszerü alakokat láttam, lepkét szállni a virágra, rózsát fakadni, galambot csókolózni almavirágos ágon, amely fölé szivárványos ég borul tiszta kék kárpitjával. Elfödtem a szemem a sürü fonatokkal, beletemettem arczomat . . . Fárasztó bolyongás után sötét olajfaerdők részegítő mélyébe tévedtem, ahonnan nincs kivezető ut, csak csöndes meghalás, illatba fulva hervadt levéltől eltakarva . . . * * * * Mikor elváltunk azon a csöndes tavaszi alkonyaton. még egyszer visszapillantottam reá. Csak egy-két fürtöt láttam a búcsúzó napsugárban s néztem soká . . . soká. A pihenő nagy városra lassan ereszkedett le az éj s a nagy titokzatos sötétből, a nap már rég letűnt, ki tudja, honnan szállt egy tündöklő bűvös fénysugár. . . . Régen volt, örökre megigézett ez a látvány. S miközben e fürtön merengtem, most is elkövetkezett az éj, kétségbeejtő gyászos feketeségben . . . Szorongatom e fürtöt s vádolom magamat, hogy miért nem tudtam eldobni . . . miért nem tudtam feledni a Loreley haját. Nemeskéri Kiss J. Iparbank is adott ki gyászjelentést nagy veszteségéről. A gyászjelentések a következőleg szólnak : „Alantirottak fájdalomtól mélyen megtört szívvel jelentik a felejthetetlen férj, apa, testvér és rokonnak Kovács József köz-és váltó-ügyvéd, Szatmár vármegye bizottsági tagja, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank elnöke és az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos- balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat jogtanácsosának élte 61-ik boldog házassága 25-ik évében folyó hó 26-án éjjel fél egy-órakor, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 27-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s a mesterrészi sirkertben öröknyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 28-án reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. julius hó 26. Béke hamvaira! Özv. Kovács Józsefné szül. Smit Mária neje. Dr. Kovács Dezső fia. Kovács Béla testvére, felesége Tessényi Adél és fia Kovács Béluskával. Smit Sándor sógora. Saáger Kornél mostoha fia.“ „Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ a maga és tisztikara nevében szomorodott szívvel jelenti Kovács József ur társulati jogtanácsosnak folyó hó 26-án éjjeli 12 és fél órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 27-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Nagy-Károly, 1899. julius 26. Áldás és béke lebegjen porai fölött!“ „A „Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank“ részvénytársaság mély fájdalommal tudatja, hogy Kovács József, az intézet egyik buzgó alapitója és érdemdús elnöke folyó hó 26-án éjjeli fél 1 órakor elhunyt. A megboldogultnak hült teteme folyó hó 27-én d. u. 5 órakor fog a mesterrészi róm. kath. sirkertben az örök nyugalomnak átadatni. Nagy-Károly, 1899. julius 26. Áldás emlékére !“ HIRE k. — Az erdődi Petőfi ünnep. Ma vasárnap reggel fél kilenezkor indulnak városunkból az erdődi kirándulók. Eleinte kétségesnek látszott sikerül-e, lehet-e megfelelő számú résztvevőt össze hozni, az eszme terjedt,már csütörtökön délig 117 résztvevő jelentkezett. Az emléktábla, mely köriilbelől egy méter hosszúságú, fekete márványból van aranyozott bekükkel e felírással: „Petőfi Sándor és Szendrey Julia, 1846. szept. 19. Emlékül emelte a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület 1899. julius 30“. E tábla Makay József üzletéből került ki, ideiglenesen a Szendrey-ház falába lesz beillesztve, a Kölcsey-Egyesület majd-később határoz, hogy milyen megfelelő állandó elhelyezésre kérjen a tulajdonos gróftól engedélyt. A helybeli dalegylet huszonkét tagja vesz részt a kirándulásban, ami egy lényeges biztosítéka az ünnepély sikerének. — Petőfi relikviák. Lapunk még az 1888. év folyamban közölte azokat az érdekes leveleket, a melyeket Szendrey Julia irt barátnőjének Terey Marinak akkor, a midőn Petőfivel megismerkedett. Ezeket a leveleket a pár év előtt elhalt Kovács Eduárd kir. tanácsos szivességéből közöltük, mint a ki azokat elhalt neje, Terey Mari hagyatékában találta. Minthogy pedig az idő rövidsége miatt nem járhattunk utána, hogy Kovács Eduárd nem ajándékozta-e oda e léveleket még életében a magyar nemzeti múzeumnak, ayagy valamelyik irodalmi társaságnak, azon kérelmet intézzük a berenczei Kováts családhoz, illetve Kováts Jeuő úrhoz, hogy ha a kérdéses levelek Kováts Eduárd iratai között volnának még most is, szíveskedjék azokat a tervezett Petőfi háznak megőrzés végett felajánlani, mint ritka becsű relikviákat. Ezt tenni lapunknak, a melyben szerkesztőnk e leveleket először közölte és igy tud azok hollétéről, az országos ünnep alkalmával kötelessége volt. — Lapunk múlt számában közölt „Granicsár dolgok“ czimü tárcza folytatását a jövő számba hozzuk. — Utak államosítása. Úgy látszik a minisztériumban egészen komolyan veszik a debreczeu—nagykárolyi, nagykároly—szatmári és szatmár—szigeti törvényhatósági utak államosítását. Legalább erre mutat az, hogy a miniszter már kiküldte Harlig Sándor műszaki tanácsost, a ki aug. 3. és 4-én befogja utazni hivatal főnökével az egész vonalat. — Petőfi szüleinek sírja. A nagy közönségből csak kevesen tudják azt, hogy Petőfi Sándor szüleinek sirja Budapesten a kerepesi-uti temetőben van, a hova 1882. áplilis 6-án helyezték át a józsefvárosi temetőből. — Az V. osztály 4-ik sorában a 41-ik számú sírban pihennek a halliatatan költő szüleinek hamvai. Alig látszik némi nyoma a gondozásnak a síron: pár szál virág a sirdombou s a hamvak fölött egyszerű sírkő e felirattal: „A legszeretettebb atya“ „S a legszeretettebb anya“ Mint értesülünk, több hazafias egyesület a nagy költő halálának fólszázados évfordulója alkalmából Petőfi szüleinek sírjánál is adózni fog a kegyelet adójával. — Ugyancsak a kerepesi-uti temetőben nyugszik Petőfi korán elhunyt fia Zoltán is. Az erdődi Petőfi ünnepen a következők vesznek részt városunkból; Baudisz Jenő, dr. Serly Gusztáv, Gallasz Ödön, N. Szabó Albert, ifj. Vetzák Ede, Gáspár Pál, Poór János, Holczinger Imre, Csóti Márk, Holéczy Gyula, Andrássy Jenő, dr. Jászi Ferencz, Vaday Menyhért, Brandsch Mihály, Bassánth László, Debreczeni István, Berger Jenő, Nonn Gyula, Kubinyi Bertalan, Róth István Lajos, Győrffy József, Kínál József, ifj, Wagner István, Nonn Ferencz, Szentandrássy Antal, Kovássy Illés, Kőszeghy Andor, Kató Gyula, Obholczer Gyula, Szentandrássy György, Mező Károly, Schifbeck Károly, Janitzky Albert, Killer Nándor, Péchy Péter, Krumpholcz Mária, Adler Margit, Adler Ernő, Nonn Endre, Nonn Ferenczné, Nonn Gyuláné, Kimer János és neje, Nonn János, Madzsar József, Bodoky Gy., Schifbeck M., Róth Károlyné, Matavovszky Berta,Maresch Emil,Orosz Mihály,BodokyKálmán,Schnei József, Cukor István, Nagy Sándor, Nagy László, a dalárda 20 — 25 tagja és Erdődről 22-en. Meglehet, hogy ez a névsor még némi változáson megy keresztül, de az már bizonyos, hogy a Nagy-Károly- ból kirándulók és az erdődi érdeklődőkkel együtt körülbelül 130-an vesznek részt az ünnepélyen és az azt követő közebéden. Hir szerint gr. Károlyi György is ott lesz. — Erzsébet királyné emléke. Heidelbergben a város legszebb helyén, hol az elhunyt királyné mindig időzött, e hó 25-én nagy ünnepség közben leplezték le az újonnan készült Erzsébetemléket. A szép emlék a város költségén épült. — Uj szabályrendelet. „Szabályrendelet a baleset alkalmával szükséges első segélynyújtásról“ czim alatt uj szabályrendelet tervezetet dolgozott ki Dr. Serly Gusztáv vármegyénk főorvosa s azt beküldte szerkesztőségünkhöz. A szabályrendelet, mely törvény- hatósági intézkedés és jóváhagyás czéljából az őszi vármegyei közgyűléshez fog beterjesztetni, minden városban és népesebb községben, hol hivatalos orvos székel, ennek felügyelete alatt mentő-egyesület, továbbá gyári s nagyobb ipartelepeken az orvos által betanított mentők felügyelete alatt mentőtelep szervezését tervezi. Minden egyesület mentőállomással bírna, mely a szükséges gyógy- és kötszerekkel s mentőeszközökkel ellátott mentőszekrénynyel lenne felszerelve. Megállapítja a büntetőjogi felelősségre vonható személyek, a községi elöljáróságok, hatósági, kör- és községi orvosok, valamint elsőfokú egészségügyi hatóságok kötelességét baleset esetén; végre a függelékben közli a leggyakrabban előforduló baleseteknél a mentők és laikusok által az orvos közbenjöttéig követendő eljárás és első segélynyújtás módjait. Mindenesetre hézagpótló intézkedés lesz e szabályrendelet életbeléptetése s dicséret illeti érte az azt tervező vármegyei főorvosi hivatal személyzetét. — Petőfi ünnep Szatmáron. A szatmári Kölcsey - kör a sétatéren tartja a Petőfi-ünnepet a következő programmal: I. Az iparosdalárda éneke. II. Rákosi Viktor a Petőfi társaság nevében beszél. III. Mátray Lajos alkalmi beszéde. IV. Szentiványi Jenő szavalja „Egy gondolat bánt engemet“. V. Deák Kálmán Jókai „Apotheosisát“. szavalja. VI. Az iparos dalárda záró éneke. — A kohói és n.-bányai „Petőfi ünnep“ programmja: 1. Julius 30-án Kohón. Délelőtt 10 órakor. 1. Ima a templomban. 2. Ének, a Petőfi-somfa alatt. 3. Beszéd Tf. Papp Zsigmond. Ugyanott. 4. Szeptember végén. Szavalja: Merlák Lajos. 5. Beszéd. 6. A Petőfi-somfa megkoszorúzása. Nagy Gábor. 7. Teleki Sándor gróf sírjának megkoszorúzása. Gergely György. 8. Ének II. Nagybányán. Délután 4 órakor. 1 Ének a városháza előtt. 2. „Egy gondolat bánt engemet.“ Mátyásy Lajos. 3. Beszéd. Révész János (az emléktábla leleplezése.) 4. A Petőfi-társaság és a Kisfaludi-társaság kiküldöttjei s_zámára fentartott szám. 5. Átvétel. Gellért Endre. 6. Ének. III. Este társas vacsora. A rendezést Torday Imre tanácsos nagy készséggel vállalta el. IV. Julius 31. Petőfi-tanyai kirándulás. D. u. 4 órakor. 1. Ének. 2. Megnyitó. Bálint Imre. 3. A Petőfi-társaság és a Kisfaludi-társaság kiküldöttjei számára fentartatott. 4. Petőfi nagybányai költeményeinek felolvasása. 5. Petőfi Nagybányára vonatkozó leveleinek felolvasása. 6. Beszéd dr. Morvay Győző. 7. Ének. — Az erdészeti bizottság Miklosicza István és Bodon Mihályt másodosztályú erdőőröknek nevezte ki. — Színészet Csóka Sándor színtársulatával aug. 14-én érkezik meg és 15-én kezdi meg városunkban előadásait. Először színre kerül: Himfy dalai. Mint értesülünk a társulat kitűnő erőkből van összeszervezve. — Hymen. Folyó hó 29-én vezetfe oltárhoz Szolyván, Ihrig Vilmos gr. Schönborn Bucheim uradalmi fő erdésze, Rohay László nyug. pénzügyi szám- ellenőr kedves és müveit leányát Margitot. Sahib czim alatt Lővy Miksa kiadásában Szatmárit csinos kiállítású könyv jelent meg, melynek szerzője DamokosFerencz. Ezt az érdekesnek Ígérkező könyvet későn kaptuk s azért ismertetését a jövő hétre kellett halasztani. — A dalárünnepély a helybeli lövölde kertben f. hó 23-án igen szépen sikerült. Nagy számú közönség hallgata végig a dalárda hatásosan előadott ének számait, este pedig Tanhoffer Pál pirotechnikus mu- lattata a közönséget változatos tűzijátékával. Ezután volt táncz is úgy hogy el lehet mondani erről a népies dalestélyről azt, hogy valóságos kis népünnepély volt. — A helybeli postapalotára nézve f. hó 23-án megtartották az építési árlejtést. Versenyző volt hat s ezek közül Bunda Miklós és Nonn Ferencz tettek a legelőnyösebb ajánlatot. A kereskedelmi miniszter fog dönteni az árlejtés eredményéhez képest a felett, hogy kinek adja ki a vállalatot. — Papválasztás. Az elhalálozás által megüre- redett szatmári ev. ref. lelkészi állást az egyházi közgyűlés most töltötte be. A közgyűlésen az egyházmegye részéről Mártha József egyházi és Szegedi Antal világi tanácsbirók jelentek meg. A papválasztás végett összegyűlt közgyűlés nagy többsége úgy határozott, hogy az első osztályú javadalmazással biró lelkészi állásra Biky Károly győrteleki lelkész esperest hívja meg. A közgyűlés tagjai közül 3 7-en
