Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
PETŐFI POLÉMIÁJA VÖRÖSMARTIVAL. negyvenezer gyalog és négy ezer lovas tartalékul képeztessék. S csak ha a mindinkább fenyegető veszély kívánná: ál- líttassék ki a többi rész. A kiállított új seregből pótoltassanak a régi sorezre- dek s maradjon meg a német vezénylet, ruha, administratio stb. Mihelyt azonban békés idők következnek: az összes hadsereget önállóvá, magyarrá teszi. Sajnálkozását fejezi ki a lelett, hogy a haza régi óhajának teljesítését kell feláldoznia a czélnak, de inkább feláldozza, minthogy oly hibát kövessen el, a mely örökre helyrehozhatatlan legyen. «A haza kívánhatja — úgy mond — hogy a katonaság magyar legyen, de adjon erre időt; másként olyat kíván tőlem, mire én nem vagyok képes.» A hadügyi bizottság pedig azt mondá: hány ujoncz állíttassák ki, azt a körülményekre bízzuk, hanem a kiállítandó ujonczokból csak a belzavarok lecsillapításán tényleg működő ezredek 3-ik zászlóaljait kell kiegészíteni, az új ezrede- ket már most teljesen önálló magyar sereggé alakítsák, magyar vezényleti nyelvvel, magyar ruhával, magyar zászlóval s egyéb jelvényekkel. Mihelyt aztán a körülmények engedik: a már létező többi magyar sorezredeket is tökéletesen magyar lábra állítsák s ol- vaszszák be az új ezredekbe. Mihelyt a tanácskozás megkezdődött: Mészárosnak azonnal meg kelle győződnie, hogy terve kiviteléről szó sem lehet. Még a bizottság javaslatának elfogadása is kétségesnek látszott, mivel az ellenzék legkiválóbb emberei szálltak ellene sorompóba. Mind Mészáros, mind Batthyány pedig úgy voltak meggyőződve, hogy a teljesen önállóvá teendő magyar seregről alkotott törvényt nem fogja szentesíteni a király, főleg, mivel a reactio mind magasabbra emelte fejét környezetében. Batthyány figyelmezteté is erre a gyűlést, elmondván, hogy itt nem arról van szó, hogy ennek vagy annak a miniszternek ki kell lépni a kabinetből. Ez mind nem fontos. A megürült helyet talán nem lesz nehéz pótolni, de mit ér, ha törvényünk még sem lesz ? A többség azonban máskép vélekedett. Nyáry Pál egy nagy hatású beszédben így válaszolt: «Uraim! ily szempontból képviselőháznak kiindulni nem szabad, s hol szabad, ott a nemzet haldoklik. Ki kell mondani, hogy nem a nemzet van a királyért, hanem a király a nemzetért. Ezt a XIX. században senki sem vonja kétségbe. Nem akarom hinni, hogy legyen király, a ki 13 millió ember kívánatét mellőzhetné, s ha volna, akkor számoljon reá, mi másutt hasonló esetben történt; mert a história mutatja, hogy azok, kik inkább a kevés számú kamarillára hallgattak, mint a nemzet őszinte szavára, idővel megbánták tettöket, — s ha a magyar király ezt fogná tenni: mi válaszúi a históriára mutatunk.» De különben is, mint a példa mutatta, az ujoncz-önkén- tesek mindeddig hősiesen megállták helyöket: mi tiltaná tehát az önálló hadsereg rögtöni felállítását ? Mészáros azzal felelt, hogy itt nem elvi kérdés forog fenn, csupán az elvnek alkalmazásában van eltérés, s míg a nemzet törvényes úton áll: nincs mitől tartania. Deák Ferencz szintén így fogta fel a kérdést. Ki kell állítani a szükséges katonaságot, de úgy, hogy az elv alkalmazásával bízza meg a gyűlés a hadügyminisztert. Elvül mondassék ki, hogy magyar hadseregre van szükségünk a legszélesb értelemben, a vezényszótól kezdve — az administratio minden ágában. Kemény Zsigmond ugyanezt fejtegette. Ö is elégedetlen volt Mészáros javaslatával, de a teljesen önálló magyar hadsereg felállítását is kivihetetlennek tartotta. Teleki László azonban szétrombolta egy nagyszabású beszéddel a kormánypárt minden okoskodását. így voltunk mi minden törvényünkkel ■—- úgy mond. Az elv kimondatott: de alkalmazását soha nem vették foganatba. Több, mint félszázadja, hogy elvileg kimondottak jobbára minden törvényt, a melyet csak most szentesített a ki151
