Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
ozicnoee»', xo«tö. uuuuui osei-ua, atiguisziiis »-an. CSONGR ADMEG YEI ELLENZÉK. Megjelen minden vasárnap, szerdán és pénteken. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I. tized Kurczaparti-utczá 31. szám, hova a lap szellemi részét illeti) közlemények, valamint az előfizetési pénzek is oda küldendők. Főszerkesztő : SIMA FERENCZ. Felelős szerkesztő : Dr. HOLLÓSY ISTVÁN. Előfizetési árak s Egész évre 6 írt. — Félévre 3 frt. — Negyedévre 1 frt 50 kr. — Egyes példányok kaphatók : Stark könyvkereskedésében 5 krért Hirdetések és nyiltéri közlemények jutányosán számíttatnak. Kátai Pál János bizalma. A szentesi függetlenségi és 48-as párt első alelnöke, Kátai Pál János a hétfői közgyűlésen lapunk támadásával szemben bizalmat indítványozott dr. Lakos polgár- mesternek. A pártban nagy felháborodást keltett Kátai ur e fellépése, mely nem a csongrád- megyei ellenzék, hanem a páit ellen képez egy erkölcstelen támadást. Tehát a párt ostromolja és a polgár- mesteri székből ki akarja, de ki is fogja buktatni dr. Lakos Imrét; Kátai úr pedig bizalmaskodik vele. Kátai János árulója lett a pártnak, azt mondják a pártban. De hát most lett az ? — Uj dolog ennek az embernek köpönyeg fordítása? Talán ez az első eset, amikor ez az ember elárulta a pártot ? Nem, két év óta folytat ez az ur akna munkát a szentesi 48-as párt erejének leszerelésére. Azóta, hogy Sima Ferencz Budapestre. ment lakni s a párt vezetése teljesen Kátai kezére maradt, ezt az embert folytonosan ott látjuk a pákulicokkal való cimboráskodásban. Ott látjuk Vadnay,' Cikatricisz ésNovabaczky társaságában. Ezen indítványát, eszméjét legelve. Ezen táplál^, kozva folytatott már ez a jeles 48-as férfiú egy pár év óta közéleti szereplést. A párt agilisabb tagjai már rég ki akarták csapni ezt az embert a 48-as körből, Sima Ferenc állta útját, pedig nem szenvedélyes, megfontolatlan ember, hanem egy szelid, komoly mindenkivel jó viszonyban élő ember áll a Kátai ellenes tábor élén, a pártban, Vecseri István, ki rég hangoztatja, hogy ez az ember áruló. Ki vele ! Sima eddig megvédelmezte a tárna dók ellen s annak lehet köszönnie, hogy a hétfői közgyűlésen még úgy beszélt, mint a pártnak alelnöke. De már csak czimleg volt alelnqk, mert három héttel ezelőtt a 48-as pártkörből azok, kik Kátai köpenyeg fordítását rég figyelemmel kisérték, egy értekezletről kiűzték. Beszélni akart, lehur- rogatták. Ki vele zúgott felé, minden torok. Már ekkor egy mentő hang se szólt Kátai mellett. Nem önök választottak meg, hanem a a nagy gyűlés, ha ez kizár a pártból, ak kor tudom a kötelességem, hörögte inkább mint kiáltotta Kátai azok falé, kiknek hangja zúgott felé, hogy kivele, itt' áruló nem beszél. Kivele! Ki vele! * Mint elvert juhász kutya sompolygott ki azután a pártkörből. Nos gondolá, majd meg bosszulom én ezt a szégyent, majd le mosom én magamról. Eddig úgy is csak átvedlő félen voltam, most nyíltan beállók a pákulicok táborába Ez már gyalázatos dolog, zúg a pártban a felháborodás. De hát mire való ez? Jobb ma, mint holnap. Hanem egyet le kell vonnia ezen lépéséből Kátai Pál Jánosnak, s ez az, hogy őt úgy városi, mint a megyei bizottságba mint tiszta, becsületes 48-as embert választotta be a párt : ő már elvesztette a párt bizalmát. S le kell mondania mindkét helyen a megbízatásról. A nép nem tűrheti és nem is fogja megtűrni, hogy elvének, meggyőződésének és politikai álláspontjának elárulója az ő nevében beszéljen a közgyűléseken. Most a pártelnökének kötelessége össze hivni a párt gyűlést és ítéletre hivni föl ezen áruló eljárása fölött Az ítélet egyhangú lesz és megsemmisítő. Az árulóknak a megvetettek között van a helye! * —sy. 1 / -------------, Petőfi ünnep Szentesen. =>/ )tt y Y ( { 4 1 Az egyetemre járó szentesi ifjak rendezték a entesi Petőfi ünnepélyt. A halhatatlan költő halálának 5O éves fordulóján az egész nemzet kegyeletes ünnepet ült; ünnepet ültünk mi is. A megyeház nagytermei zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. Ott voltak az összes egyletek zászlók alatt és városun előkelőségei, hölgyek és férfiak egyaránt. Czobor Ernő az egyetemi kör elnöke nyitotta meg az ünnepélyt kegyeletes megemlékezéssel és nap nagysága iránt A lendületes beszéd méltó bevezetés volt az ünnepélyhez. Utána Kovács László beszélt több jóakarattal, mint sikerrel. Őt Mojzsik Lajos követte, aki Petőfiről mint költőről tartott fel olvasást, melyet a hallgatóság mindvégig nagy figyelemmel kísért és tetszéssel hallgatott. Az ünnepély műsorának legjobb! , sikerült pontja következett most. Nagy Andor felolvasása Petőfi dalairól, melyet Bandi czigány gyönyörű szolója kísért. Petőfiről mint emberről tartott most fölolvasast Borbély Károly; de mert ezt a különben rendkívül érdekes témát még csak részben sem domborította kt kellőleg: nem keltett nagyobb érdeklődést. Wol finger Antal a »Tizedik huszas« czim alatt olvasott föl nagy érdeklődés mellett; mert a fölolvasás tárgya Petőfi relytélyes halála volt. A műsor utolso pontja egy szavalat volt Csengő Károlytól. ' Gyönyörűen szavalt, éljent és tapsot kapott az elragadott hallgatóságtól. * * # Este fényes bál volt a Petőfi szálló termében. Elétfőn pedig az egyetemi ifjak előterjesztésére a szentesi első aszfalt utczát (úri utcza) »Petőfi« névvel látta el a városi képviselő testület. Az egyetemi ifjak tehát lerótták kegyeletüket a legnagyobb magyar költő és az ifjúság legnagyobb barátja, Petőfi halhatatlan emléke iránt. Díszközgyűlés. Kilencz órakor nyitotta meg dr. Lakos polgármester künn a szabad ég alatt a Petőfi emlékére összehívott közgyűlést a nagy közönség jelenlétében. A közgyűlésen 4—500 ember vett részt. Dr. Lakos Petőfi emlékezetéről tartott szép beszédet. A Petőfi házra 100 frtot szavaztak meg. Azután a képviselők bevonultak a közgyűlési teremben és kezdetét vette a rendkívüli közgyűlés. Varga Béni napirend előtt kérdezte a polgár- mestertől, hogy mit szándékszik tenni a a tanács a határozatával szemben, mely szerint a tanács megengedte a Neumman-féle telken egy uj kávéház felépitését. A polgármester általános helyeslés között jelentette ki, hogy a tanács ezen határozatát a t. ügyészszel megfelebbeztette. Kátai Pál jános, s a polgármester személye iránt rendkívüli bizalom iskolások indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a polgármesternek díszközgyűlésen elmondott beszédét kinyomatja. Az Uri-utcza Petőfi-utczának lett elnevezve, A Sarkadi féle posta megvétele tárgyában megkötött szerződést elfogadták. A Pollák házat nem veszi meg a város. A polgármester 6 heti szabadságot kért és kapott. A hivatalos órák ezután is úgy maradnak mint voltak. Bemutattattott 13 különféle számadás az elmúlt évekből, melyek 15 napi közszemlére lesznek kitéve. Ezután a közgyűlés véget ért. Petőfi ünnep az országban. A segesvári csata színhelyén gyűlt össze f. hó 30-án a magyar nemzet, hogy meghódoljon a nagy költő halhatatlan lelke előtt és a hős, szabadságért szomjazó láng lelkű hazafi dicső emlékezete előtt Ötven évvel ezelőtt ott esett el a haza mezején. Át döfte nagy szivét és kioltotta láng lelkét, egy durva kozák dzsidája. Úgy halt meg, mint azt vészjósló lelke előre iatta. Nem puha puha párnák közt, hanem a csaták, viharában kívánt az élettől megválni. A hazáért elveszve dicső véres ütközetben, Ott essem el én, — zengte előre a költő — a haza mezején. Ott folyjon ki az ifjú vér szive nből. S ha ajkam örömteli végszava zendül, Hadd nyelje el azt az aczél zörej. Az ágyú dörej. S holt testemen á tfutó paripák szá- guidjanalc a kivívott diadalra. Ott hagyjanak engemet összetidorva. —S ha jő majd a nagy temetkezési nap. Hol ünnepélyes zászlók kíséretével a holtakat egy közös simák adják. Kik érted haltak, szent világszabadság!! Össze tiport csontját a közös simák adták, mint azt megjósolta, de volt ünnepélyes zászlókiséret. Egy meggyilkolt nemzet néma temetkezése volt ez. De föltáinadt a nemzet és ötven év múlva fölkereste a közös sirt. A szent helyet, hol a nemzet legnagyobb költője
