Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz
31. SZÁM. Néptanítók Lapja. 9 román érzésbe, hogy meddig terjed a „mi földünk11 (tera nostra). Az egyik atlasz 42 lapon át tárgyalja a tulajdonképeni mai Romániát, majd Provinciile loconite de Romani cím alatt bemutatja a tanulóknak Erdélyt, teljes román átalakításban, kizárólag román helynevekben. A második atlasz tárgyalja a megszerzendő területeket. A legutolsó lap azt a területet ábrázolja, mely Magyarországból lenne kiegészítendő. Ez a lap mindig az atlasz kemény táblájához van ragasztva, s ha azt elválasztjuk a tábla szélén kilátszó hártyapapírból, dicsőség fényében ott tündöklik a jövő Románia képe! így vezeti be a nagyromán eszmétől duzzadó tanár a román tanulót az „ígéret földére“ ; lásd, édes fiam, Erdély, a Crisana, Timisana, Maramuresul, Bukovina mind mind a mi földünk: tera nostra, hol a te véreid laknak. Es mikor befejeződött az etnográfiái kiterjedés lelkesítő magyarázata s a tanulóban megerősödött az expanzivitás lehetőségének gondolata, az utolsó előadásnál fölmetszetik a tanulókkal az atlasz utolsó lapját: „Kedves fiaim, így fest a jövő Romániája . . .“ Valahányszor kezembe kerül Linde Ernő igazán megkapó, dicséretre méltó levele, eltűnődöm rajta, hogy is volt akkor, amikor a külföld a Tissotiádák révén olvasott legtöbbet hazánkról. Óriási távolság választja el a Tisso- tiádákat a komoly lapok mostani, hazánkat ismertető cikkeitől, aminthogy mi is óriási utat tettünk meg az utolsó évtized alatt. Nem mintha a körülmények kedvezők lettek volna, sőt ellenkezőleg, küzdve, fáradva és olyan áldozatokat hozva, amelyeknek gyümölcseit csak egy későbbi nemzedék fogja igazán élvezni. Megnyugtató lehet ránk nézve, hogy most már elsőrangú, meg nem vásárolt, nem befolyásolt szaktekintélyek írják rólunk, hogy a sok küzdelem, fáradság és áldozat nem volt hiábavaló! Tanítók tanácsadója. H.F. Mindegyik egyház azon az állásponton van, hogy tanítóinak más valláshoz tartozó nő házastársul vételét helyteleníti, sőt a legtöbb esetben meg is torolja. Ezen mit sem változtathat az a körülmény, hogy államsegélyt élvez. Ajánlatos lesz tehát, ha szándékát egyházi hatóságának előzetesen bejelenti és kéri a házassághoz való ho- zájárulását,mert könnyen megtörténhetik, hogy mindennemű eljárás mellőzésével el kell hagynia állását. Több hasonló esetről van tudomásunk, amidőn a minisztériumnak sem állott módjában a tanítót megvédelmezni. — T. I. Ha az iskolafenntartó a tanítói lakást iskola céljaira kívánja igénybe venni, akkor azt felsőbb hatósági engedély nélkül is megteheti. Fődolog az, hogy ön lakása helyett a községrenézve megállapított lakáspénzt megkapja. Ennél többet a község nem köteles adni. — S. Lbna. Amennyiben javadalmi jegyzőkönyve kötelességévé teszi, hogy szükség esetén a kántort helyettesítse, és miután ez utóbbinak bevonulásával a szükség esete fennforog, a helyettesítést, tekintet nélkül a szünidőre, el kell végeznie. Külön díjazás azért nem illetheti meg, mert az nem is biztosíttatott; méltányos azonban, hogy a mellékes kántori jövedelmekből bizonyos arányban részesedjék. — B. I. Brczk. A tanító tanítónő neje után, ennek elhalálozása esetén, 3 havi fizetést, illetve, ha nyugdíjas állapotban halt meg, 3 havi nyugdíjat kap temetkezési járulék címén. A tanítónő azonban félje elhalálozásakor megkapja a szabályszerű özvegyi segélyt s emellett esonkítatlanul élvezi a saját alkalmaztatása után járó fizetést, vagy pedig végellátása esetén a nyugdíjat. Ekképen rendelkezik az 1891. évi XLIII. t.-cikk 6. és 7. §-a. — K. M. 1. A tanítói lakás állandó jókarban tartása az iskolatulajdonos kötelessége. (Állami iskoláknál ez a teher a szervezés alkalmával létrejött megállapodások folytán sok esetben az illető községekre háramlik.) Ezen kötelezettség természetesen magában foglalja a meszeltetést is. Az sehol sincs megállapítva, hogy egy éven át hányszor kell a meszeltetést végeztetni. Minden iskolafenntartó azonban saját érdekében cselekszik, ha az iskolai épületen mutatkozó hiányokat, a nagyobb költséggel járó helyreállítások bekövetkezésének megelőzése szempontjából, mielőbb pótoltatja. 2. A tanító rendes fizetésének és fizetés természetével bíró pótlékának csak egyharmada vehető foglalás alá, akképen azonban, hogy a foglaláson túl is évi 2000 K., a lakpénzen kívül, érintetlenül maradjon. — Tálasz. Szíveskedjék azon képző igazgatójához fordulni, melynél a vizsgálatot letenni óhajtja. — R. P. Krér. Megmondják az illető intézetek igazgatói. — Seb. Gy. Szukó. Ha saját kérésére veszik át az állami iskolához, akkor másutt töltött szolgálatát fizetés szempontjából nem számítják be. Amennyiben azonban nagyobb fizetése volt a legkisebb alapfizetésnél, a különbözetet személyi pótlék címén megtartja mindaddig, míg állami szolgálata után járó fizetése ezt el nem éri. — Oscsanád. A magánvizsgálatért járó 8 K a vizsgáló tanítókat és az igazgató-tanítót arányosan ületi. — M. Gy. Kz. Megpróbálhatja; nem hisszük azonban, hogy sikerrel jáijon. Időközben be is sorozzák. Lehetne talán magánúton. — R. B. Zsámbok. Ügy látszik, a díjlevélben nem volt feltüntetve, hogy az a 70 K lakáspénz, különben már az első alkalommal is megadták volna. Megfölebbezhető a közig, bírósághoz. — R. F. Bálványos. 10 évi szolgálat után a beszámítható fizetés 40%-a jár nyugdíjképen; minden további év után 2%-kal növekszik. 23 évi beszámítható szolgálat után tehát jelenlegi fizetésének 66°/o-a, vagyis kerekszámban 950 K nyugdíjra van igénye. Ezt ön is kiszámíthat1 a volna! — K. 1. M. Az oklevél nem avul el. Fizetést és nyugdíjat egyszerre nem élvezhet. A Népnevelőnél nem kérdezősködhetünk az ön ügye iránt. Miért nem fordul egyenesen oda levélben'? Üzenetek közvetítésére nem vagyunk berendezve. — B. F. Kelevéz. 1. Az 5°/o-os iskolai adó polgári évre fizetendő. 2. A befolyó pénzbírság hováfordítása attól függ, mily címen rótták azt ki. A kérdéseket határozottan kell föltenni! — Rödöny. Államsegélyt az iskolaépület javítására nem adnak. — Gy. M. Kisrákócz. Csak azok a tanítók kötelesek államsegély-nyugtáikat minden hónap 25 ig az állampénztár címére postára adni, akik pósta útján óhajtják fizetésüket fölvenni. A személyesen vagy megbízott útján jelentkezők az esedékesség napjától kezdődőleg bármikor fölvehetik a hivatalos órák alatt. Ha sérelem esett önön, azt a hivatalfőnöknél kellett volna azonnal bejelentenie. A másik ügyben szíveskedjék ügyvéd tanácsát kikérni.
