Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
URSZAGGYOLESI ÉRTESÍTŐ, a „Budapesti Közlöny" 1303. évi május 22-diki 118. számának mellékleti. 329. országos illés 1908. május 21-én, csütörtökön Justh Gyula, utóbb Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: Az 1908. évi állami költségvetés tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Altormány részéről jelen vannak: gr. Andrássy Gyula, yr. Apponyi Albert, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josi- povich Géza. .{Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Hammersberg László, a javaslatok mellett felszólalókat Zlinszky István, a javaslatok ellen felszólalókat Szmrecsányi György fogja jegyezni. Napirend szerint következik az 1908. évi költségvetés folytatólagos tárgyalása, még pedig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tározójánál : a budapesti királyi egyetem. Felkérem Szmrecsányi képviselő urat, szives kedjék a tételt olvasni. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Budapesti királyi egyetem. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 3. czim. Rendkívüli kiadások: X. fejezet, 3. czim. Beruházások : VI. fejezet, 1. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok: 1,921.509 K. Kovács Ernő! Kovács Ernő: T ház! A budapesti királyi egyetemen a nemzetközi jog rendkívül el van hanyagolva. Tudják, a kik az egyetemet annak idején hallgatták volt s a kik jelenleg is érdeklődnek az egyetemi tárgyak és tanulmányok iránt, hogy a nemzetközi jog voltaképen csak elhanyagolt és kisegítő tárgya a jogbölcseletnek. A szigorlatokon jó, ha az illető szigorlatozó kap véletlenül-egy kérdést a nemzetközi jogból, és az a kérdés is rendszeresen olyan tárgyra vonatkozik, a melyet minden újságolvasó ember tud tisztán a tapasztalatból. Ezzel szemben utalnom kell arra, hogy a nemzetközi jog tanulása különösen manapság rendkívül nagy fontossággal bir. (Igaz!) Tudjuk, hogy épen a t. közoktatásügyi miniszter ur vezetése alatt és az ő igazán varázslatos egyéniségének hatása alatt a nemzetközi érintkezésben és a nemzetközi jog majdani fejlesztésében bizonyos jelentős szerepet foglalunk el mi magyarok. Már most ha azok, a kik majdan ezeket az interparlamentáris konferencziákat látogatni hivatva lesznek, állandóan nincsenek au fait azokban a kérdésekben, a melyek a nemzetközi jog alapján a nemzetközi társadalmat mozgatják, irányítják, ha. nincsenek tisztában az alaptételekkel, a melyekből kiinduló- lag meg lehet magyarázni a nemzetközi jog fejlődését, akkor az a szerep, a melyet majdan a jövendő nemzedék el fog foglalni, nagyon csekély lesz. Épen ebbpl a szempontból az volna tisztelet- teljes kérésem a t. kultuszminiszter úrhoz, méltóz- tassélc oda hatni, hogy, a tudományegyetemen a nemzetközi jog önálló szigorlat tárgyát képezze és inkább a jogbölcsészet, a melylyel együtt van most, töröltessék a szigorlati tárgyak közül. Arról van tudomásom,' hogy a királyi magyar tudományos egyetem maga már felterjesztést intézett az iránt, hogy a jogbölcsészet töröltessék a szigorlati tárgyak közül. Erre vonatkozólag'is akarnék néhány szóval kitérni. A jogbölcsészetnek mint tárgynak tanítása, illetőleg a szigorlaton való erőteljes követelése a régi iskolákban még indokolt volt, az észjog idejében. Az észjogi bölcselők ugyanis úgy fogták fel a jogot, hogy a jog az emberek ösztöneiből, az emberek egyéniségéből keletkezik és megmagyarázható és ennek folytán az volt a felfogásuk, hogy bizonyos jogi szabályok mindenütt az emberiség bármely államában, ^ bármely lcözületében érvényességgel bírnak. E gondolkozásból vontak le bizonyos rendszert és e rendszerbe befoglaltak tételeket. Már most az újabb iskola, az az iskola, a melynek egyik tanára épen a sokat emlegetett Pikier Gyula, ezzel szemben az úgynevezett belátásra támaszkodik. Azt mondja ez az iskola, hogy a jogszabályok tisztán az uralkodó tömegek érdekeire, az érdekek belátására vezethetők vissza. Ennélfogva ennek az iskolának ma gának az kell hogy legyen az alapelve, hogy általános jogi tételek nincsenek, hanem, a jogi tételek esetről-esetre jönnek létre. Magam részéről nem tartom, hogy ez az iskola minden tekintetben helyes alapon áll, azonban azt a tényt el kell fogadni, hogy általános jogi tételek nincsenek és ennélfogva azok tanítása fölösleges. A bölcsészetnek arra kell irányulnia, hogy az embereket, azokat, a kik a egyetemen tanulnak, egy bizonyos általános gondolkozásra, a gondolkodás formáira, még pedig úgy a rendes gondolkodásra, mint a jogi gondolkodás formáira megtanítsák. Es épen azért, mert erre kell irányulnia, nem elég, ha a bölcsészeti tanszéken azzal foglalkoznak, hogy a jognak mik az általános gondolkozási szabályai, hanem általában minden emberi akaratelhatározás általános szabályaival kell foglalkozni. E szempontból az a felfogásom, hogy a jog- bölcsészet, mint jogbölcsészet nem alkalmas tárgya az egyetemen való tanításnak, hanem igenis egyszerűen az ethika, egyszerűen a bölcsészet. Ha az egyetemen a jogbölcsészet tanítását nézzük, azt tapasztaljuk, hogy az tényleg mostani formájában is az ethikának az alapfogalmait igyekszik megismertetni az ifjúsággal, ily gondolkozást iparkodik előidézni. 1
