Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
12 Képviselőház 1908. évi május hő 12. vezette be azon beszédét, a melylyel akkor önöket arra akarta felhivni, hogy a kiegyezést fogadják el ? Azzal, hogy feltárta önök előtt őszintén s leplezetlenül a helyzetet, hogy mi Ausztriával szemben úgy politikailag, mint közgazdaságilag oly inferioritásban vagyunk, hogy ennek következtében siker reményével kecsegtető küzdelmet Ausztriával szemben fel nem vehetünk. Ez van Kossuth Ferencz beszédében szóról-szóra. Ez egy tükör, a mely visszaadja nekünk Ausztria állapotát. Másrészről önök azt mondják, hogy Ausztria egy züllött, önmagával meghasonlott, nem életképes ország . . . Egy hang (balfelöl) : Megint Bécsbe beszél! Lukács László: ... Hogy lehet az, hogy Ausztriáról elismeri a kereskedelemügyi miniszter ur, hogy oly magasságban áll felettünk, hogy nem is vehetjük fel vele a küzdelmet a siker reményében, másrészről meg önök azt mondják, hogy ott oly zül- löttség, szegénység van . . . (Zajos ellenmondások : Felkiáltások: Ilyet senki sem mondott! Politikailag !) Ez a két eszmemenet, eszmekor egymást kizárja. El kell ismernünk Ausztria kulturális, köz- gazdasági, politikai fölényét felettünk. Ennek a fölénynek a titka is megvan. Ezt ismerjük mi és ez abban rejlik, hogy ott a nemzetiségiekkel szemben a közszabadságok biztosítván vannak. (Ellenmondások.) Nunc venio ad fortissimum virum . . . Förster Ottó : önmagáról beszél! (Derültség.) Lukács László: Ha önmagámról beszélnék, akkor azt mondanám, hogy gravitálok Románia felé, de önök vezetnek minket gr. Batthyány Tivadar beszéde fonalán Romániába. Sajnálom, hogy ki kell jelentenem, hogy úgy gr. Batthyány Tivadar előadása, valamint az ezen előadás által önök lelkében megfogamzott ismeretkör a romániai viszonyokra vonatkozólag tHalljuk ! Halljuk!) helytelen. Nem a román állam belpolitikai viszonyaira akarok reflektálni, hanem a Romániában élő magyarság helyzetére. Ez az egész kérdés, úgy a mint önök előtt eddig tárgyalva lett, bizonyítja, hogy az egész dolog önök előtt terra incognita. Itt vana »Bukaresti magyar újság«. Ez a bukaresti román magyarság hivatalos lapja. Tetszik tudni, ki tartja fenn ? Magyarország. A magyar kormány tartja fenn; 8000 koronával van dotálva ennek a szerkesztője. Budapestről fizetik. (Mozgás.) Pénzes előfizetője van a bukaresti Magyar Újságnak 56, a többi mind ingyen kapja. (Mozgás.) Meg kell jegyeznünk, hogy Romániában kétféle magyar lakosságot lehet megkülönböztetni: az egyik a flottáns magyar lakosság, a munkások, a kik kimennek és visszajönnek és a másik azok, a kik évszázadok óta ott vannak, ott polgárjoggal bírnak, mint a moldvai csángók, vagy pedig azok, a kik időről-időre koronként polgárjogot nyernek Romániában. Ezeknek lapja a bukaresti Magyar Újság. A kiadótulajdonos Horvát nevű úri ember, a ki román állampolgár és Bukarestben, a negyedik választókerületben, választó polgár. Méltóztatik látni, ennyire érdeklődtem a dolog iránt, hogy teljes képet nyújthassak. (Felkiáltások: Nem autentikus!) • A bukaresti Magyar Újságban a következő dolgok vannak Írva a román magyarság részére pl. az 1908. évi uj esztendő alkalmából: »Ez uj évben mindnyájunk kívánsága, mindnyájunk vágya forduljon a Kárpátok felé, édes hazánk felé, és kérjük édes hazánk részére ez uj évben a nemzeti kormány boldogságát.« Markos Gyula: Ez bűn ? Lukács László: Ezt mondja a bevezetés. Ezt mondja a bukaresti Magyar Újság azon magyar közönség nevében is, a mely magyar közönség tagjai román állampolgárok. Markos Gyuia: Nincs is a magyaroknak polgárjoguk ! Elnök : Csendet kérek ! Lukács László : Mit mondana a nagyszebeni temesvári, vagy kolozsvári ügyész, ha mi igy czikkeznénk a magunk politikai dolgainkról ? (Mozgás.) Továbbá, kérem méltóztassék csak figyelemmel meghallgatni, hogy lássák, mily szabadsággal rendezkednek be kulturális és nemzeti tekintetben Romániában magyar testvéreink. (Mozgás.) Ugyanaz a lap, a következőket közli hivatalos kommüniké alakjában : A Szent László társulat igazgató-választmánya gróf Zichy Nándor vezetésével hétfőn délután tartott ülést, a melyen bejelentette az alelnök, hogy Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök gyengélkedése miatt lemond az elnökségről. A lemondás annál fájdalmasabban érintette stb. Javasolja, hogy a jövő év elején tartandó közgyűlésen az ő nevét hangoztassák. Várady Árpád püspök alelnök terjedelmes jelentést adott a romániai magyarság egyházi és iskolai ügyeiről Neczhammer Raimund bukareszti érsek levele alapján, a melyben közli a társulattal ez év gazdag erkölcsi és nemzeti eredményeit, nevezetesen az iskolákat fejlesztették, egy ősrégi templomot restauráltak stb. Bemutatott az alelnök több Romániából érkezett örvendetes értesítést az odaszakadt magyarságról. (Mozgás.) Hát nem örülnek önök ennek az informáczió- nak ? Markos Gyula: A magyarok nem akarják Romániát idecsatolni. Lukács László : Ezek mutatják, hogy Romániában a magyarság nincs úgy elnyomva, a mint önök mondják. Horvát József (marosujvári) : Mert restauráltak egy templomot ? Lukács László : Azt is, a többek közt! Nekünk van két érsekünk itt az országban. Az egyik Balázsfalván, a másik Nagyszebenben székel. Méltóztassanak a kultuszminiszter urat felkérni, Írjon át hivatalosan ennek a két érsek urnák, úgy, a mint hivatalosan átirt Várady püspök ur a bukaresti érseknek, hogy adjon jelentést : milyen állapotban van a mi iskolai és nemzeti ügyünk ? Kaphat-e olyan örvendetes jelen-
