Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

4 Nagy érdeme vaa a magyar irodalom szá »os nagyjának, különösen Petőfinek és Eöt vösnek a külfölddel való megismertetésében. Meltzl egyik szerkesztője volt a cadixi Cro- niea de los Conservantistasnak, tiszteletbeli tagja több külföldi irodalmi társaságának, így a frankfurti, filadelfiai tudós társaságnak a lipcsei Akademisch Philozophical Verein- nak és a palermai királyi tudományos aka­démiának. Meltzet Petőfi külföldi külföldi interpretálásáért s Petőfi-társaság rendes tagjvá választotta legutóbbi ülésén pedig azzal tüntette ki az ősz tudóst, hogy tiszte­leti tagságot adta neki. A kolozsvári egyetemre, annak meg­nyitásakor 1871. szeptember 29-én nevezték ki a német nyelv és irodalom rendes taná­rává. Jogosítva volt még a francia és olasz nyelvészet előadására is. Az egyetemek az az 1894/5. tanévben rektora és a bölcsészeti karnak a következő tanévben dékánja volt. A járvány-kórház fires. A Karolina-kórházban nincs hely. Mély megdöbbenéssel, hiteles helyről szerzett információink szerint, a kicsinyek gyilkosa a skarlát ismét felütötte a fejét járványszerüleg a városban és nemcsak apró gyerekeket dönt ágyba, de a napokban egy 21 éves egyén halt meg e pusztító beteg ségben. Nem tudjuk, hogy mi van a kolozsvári járvány-kórházzal, de annyit tudunk, hogy a Karolina-kórház heveny-fertőző osztálya tel jesen megtelt skárlátos betegekkel és hogy sokkal többet vettek fel eddig is, mint amennyi ágy van az osztályon, de újabban most már a jelentkezőket el kell, hogy uta­sítsák. Mivel pedig a járvány-kórház nem funk­ciónál, ennélfogva természetes, hogy a jár­vány terjedésének gátat szabni ily módon nem lehet és igy megismétlődik a már évek óta tapasztalt kulturvárosban lehetetlen és abszurd helyzet, hogy a skárlátnak mind több és több áldozata lesz. Nincs terünk most arra, hogy bővebben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, de fel akar­tuk hívni az illetékes hatóság figyelmét a legsürgősebb intézkedések megtételére. A járvány kórházat használható állapotba kell helyezni s állandó orvosi felügyelet alá he lyezni az odakerülő betegeket. Ez a legke­vesebb, amit a hatóságnak meg kell tennie, hogy legalább némileg gátat vethessenek a szörnyű kórnak. Egg emberéletért - bérem év. A katona gyilkosa. Kolozsvári baka esete Béesben. Az Újság olvasóinak élénk emlékezeté ben lehet még Herschkovits Mihály kolozsvári 51-ik gyalogezredbeli közkatona tragikus sorsa. Még a múlt év novemberében történt, hogy a szerencsétlen Herschkovitsot & bécsi Stitt - kaszárnya udvarán Balián József káplár különféle gyakorlatokkal annyira elcsigázta, hogy a félholtra fáradt fiú képtelen volt tovább gyakorlatozni. Erre a káplár ráparancsolt, hogy teljesítse a parancsát. Herschkovits azonban képtelen volt ezt teljesíteni. A káp­lár most elkapta egy közkatona fegyverét, amelyben egy azelőtt csütö;tököt mondott, rossznak hitt töltény volt és ráfogta a fiúra. — Agyonlőlek, ha nem teljesíted azon nal a parancsomat! És ebben a pillanatban eldördült a fegyver Herschkovits pedig egy golyótól találva, holtan esett össze. A káplárt termé szetesen nyomban letartóztatták. A minap tartotta meg ez ügyben a tár­„OJSÄG gyalást a bécsi hadbíróság A tárgyaláson érdekes és Balián káplárra jellemző adatok derültek ki. Kisült ugyanis, hogy Balián az egész ezredben hires volt brutalitásáról és állandóan kínozta a legénységet A Hersch kovits-eset lefolyása a tárgyaláson igy alakult ki. Balián különösen Herschkovitsot kínozta, akinek egy ízben vasárnap nem adott kime­nőt, hanem a legénységi szobában különféle nehéz gyakorlatokat végeztetett vele Mikor Herschkovits fáradtságára hivatkozva kijelen­tette, hogy nem képes a gyakorlatokat tovább folytatni, a káplár, állítólag ijesztésöl rá­emelte fegyverét és agyonlövéssel fenyegette. A Manlicher azonban hirtelen elsült és Hersch­kovitsot halálra sebezte. A letartóztatott káplár fölött szombaton ítélkezett a bécsi hadbíróság természetesen a nyilvánosság kizárásával A katonai bíróság Balián Józsefet három évi súlyos börtönre ítélte, egy Wallis nevű másik káplárt, aki szintén jelenvolt a kínzás és szerencsétlenség alkalmával, azéi t mert nem akadályozta meg a gyakorlatoztatást, egy évi, egy harmadik, szintén jelenvolt közkatonát pedig három havi börtönnel sújtotta Újdonságok. — (Értekezlet a közös konyha ügyében.) A .Magántisztviselők egyesülete* helyiségében a közö;; konyha mintegy tizenöt tagja vasárnap d. u. ülést tartott. Az érte­kezlet elnökéül dr. Török Istvánt, jegyzőjéül Förstner Tivadart leérték fel. Hosszabb meg­beszélés után a jelenlevők kimondották, hogy a közgyűlésen egyöntetűen a közös konyha fenntartása mellett foglalnak állást ; a veze tőség lemondását tudomásul veszik és uj ve­zetőséget állítanak a közös konyha élére, mert meg vannak az előfeltételei annak, hogy a közös konyhát az eddigi dijak mellett gaz daságosabb kezeléssel fenntartsák. Az ügy felett végleges határozathozatal céljából a ta­gok e hó 23 án (csütörtökön) d u- 6 órakor újból értekezletet tartanak ugyancsak a .Ma­gántisztviselők* Unió utca 2. sz. alatti helyi ségében és kívánatos lenne, hogy azon a tagok minél nagyobb számban jelenjenek meg. — (Hevesi Ödön meghalt.) A ma­gyar pénzvilágnak egyik elismert vezéralakja : a magyar közgazdasági életnek egyik előkelő­sége : Hevesi Ödön, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület vezérigazgatója, a vaskoronarend lovagja s több budapesti és vidéki pénzintézetnek igazgatósági tagja, a ma Kolozsvárra érkezett távirati értesítés szerint, tegnap reggel Budapesten váratlanul meghalt. Bár régóta betegeskedik, halálának hire meglepetésszerüleg hatott az összes üz­leti és közgazdasági körökre, melyek Hevesi Ödönben a legnagyobb és legrégibb hazai pénzintézet vezérigazgatójában a pénz- és gazdasági életnek egyik legnagyobb lehetségü vezérférfiát tisztelték. Hevesi Ödön annak idején, amikor a négy nagyobb kolozsvári pénzintézet fizetési zavarokba jutott — kivá­lóan nagy ügybuzgalmat fejtett ki a helyükbe lépett s 1894 ben megalakult , Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársa ság“ alapítása körül s az ő és intézete hat­hatós támogatásának köszönhető, hogy ez az alapítás egy évtizedet alig meghaladó műkő dése alatt az erdélyi részeknek egyik leg­tekintélyesebb és legkiterjedtebb üzletkörrel biró pénzintézetévé fejlődhetett s az erdélyi közgazdasági életben elsőrangú tényező szere pét töltheti be. Hevesi Ödön ezen pénzintézet iránt mindig különös érdeklődést tanúsított. Amíg egészsége meg nem rendült, — mind en igazgatósági ülésen részt vett s gazdag tapasztalataival és kiváló szakismeretével jelentékenyen befolyt arra, hogy az intézet kifejlődjék és hivatásának az erdélyi gazda­sági élet fellendítésében mindenekben meg feleljen. A jelzett intézet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjait és tisztikarát, nemkülönben ügyfeleit és a kolozsvári pénz­világot is igen fájdalmasan érintette e kiváló férfiú váratlan h Hálának hire A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársa ság igazgatósága e gyászeset alkalmából mi az elhunyt özvegyéhez részvéttáviratot inté­zett, az intézet házán kitüzette a gyászlobo­gót, a szerdán Budapesten végbemenő teme te sen az igazgatóság és tisztikar küldöttségikg képviselteti magát Az intézetet ért gyászeset alkalmából külön gyászjelentést is- adott ki. — (A király kegyelme ) Jelen­tettük, hogy a király jubileuma alkalmából a hadügyi vezetőség utján kegyelmet eszkö­zölt a katonaszökevényeknek. A honvédelmi miniszter Kolozsvár városához és Koiozs- megyéhez leiratot küldött, melyben részlete­sen felsorolja a miniszter azokat a módoza­tokat, melyek alapján az érdekeltek kegyelem­ben részesülnek. A király rendeletét a tanács azzal teszi közé, hogy a kegyelemre igény* tartó állitásköteles katona vagy honvéd szöke­vények, hivatalában ipog. évi december hé első napjáig jelentkezzenek. — (Ismét egygyei kereset**».) Ismét kidőlt egy a 48-as idők szereplői közül Tordán ugyanis — mint Írják — ösahó Fe renc nyugalmazott főszolgabíró, a To.da- aranyos vármegyei takarékpénztár volt pénz­tárnoka, az ujtordai református egyház pres- bytere, 48-as honvéd, 76 eves korúban e hó 18-án meghalt Temetése tegnap délután 2 órakor ment végbe óriási részvét mellett. — (A Kossuth-aszlaltársaság es­téje.) A kolozsvári Kossuth Lajos asztaltár­saság januárius havi estéjét vasárnap tartotta meg a * Központi szálló* emeleti termében nagyszámú közönség jelenlétében. — Áz est műsorát Kecskeméthy István dr. elnök, orsz. gyűlési képviselő üdvözlő szavai vezették be. melyek után Boross György dr nagy figye­lemmel hallgatott érdekes felolvasást tartott „Mi és az idegenek ‘ ebnen A Kossuth ser leggel Menyhárth Gáspár dr ügyvéd köszön főtt fel egy szónoki erővel teljes, tartalmas és kiválóan hatásos beszédben Taar Géza unitárius papnövendék ügyes és szintén ha­tásos előadásban mutatta be Váradi Antal „Tudás11 cimü költeményét. Waldberg Imre izraelita kántor több énekszámot adott elő oly kiváló sikerrel, hogy a jelenvoltak kíván­ságára énekszámait többszörösen meg kellett toldania. Az egyes müsorszárnok között a Polgári Dalegylet szabatosan és nagy siker­rel előadott énekszámai szórakoztatták a kö zönséget. A felköszöntők rendjén Tanács Jó­zsef, Szekula Ákos, Boross György dr, Meny­hárth Gáspár dr, Mórász Béla dr. szólaltak fel. Az asztaltársaság állandó vidám hangú latban az éjféli órákig volt együtt — (Nzamosvöigye.) Ez. a címet viseli Szamosujvár most megindult független ségi és 48 as párti politikai lapja. Az első szám dús tartalommal, eleven és érdekes összeállításban jelent meg. — (A népszerű tudományos elő­adások első sorozatának harmadik előadása ma délután 5 órakor lesz a református kol legium természetrajzi termében, ahol Szaké Imre tanár ismerteti a vérkeringést és létek- zést. A legközelebbi előadást pénteken d. u 5 órakor tartja az unitárius kollégiumban \ Répái Dániel tanár „Embernevelés a társa­' dalomban“ címmel A belépés díjtalan. — (A szociálisták népgyülése.) A kolozsvári szociáldemokrata párt tegnap este 7 órakor gyűlést tartott a Sipos féle Kolozsvár. 1908. januárius 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom