Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

szót vesztegetnuiiK. mszen a törvény is töké­letlen, mint minden emberi alkotás, — a biró is gyarló, mint minden ember. Megtörténhetik te­hát a legnagyobb törvénytisztelet és a legna­gyobb elővigyázat mellett is, hogy ártatlan em­berek vizsgálati fogságba kerülnek. Minthogy azonban ez nálunk nem kivételes, hanem gyak­ran ismétlődő jelenség, habár a nagyközönség Petőfi háza. Irta Szőllősl Zsigmond. Vasárnap avatják föl ünnepiesen az első budapesti házat, a melynek egy ember halhatat­lan dicsősége a háziura. Nem az első és egyet­len ház, a melynek hasonló a rendeltetése, de a mi halhatatlanjaink idáig társas-házakban laktak, többen húzódtak meg egy födél alatt. Petői! Sándor dicsősége az első, a mely Buda­pesten a maga palotájában lakik, sőt egy másik halhatatlanságnak is ád vendégszállást. Ez egyetlenségen nincs miért restel­kedni. Az egész világon kevés ilyen ház van, a mely. egyetlen nagy ember tiszteletének tem­ploma és múzeuma. Ilyen a Göthe-ház Frank­furtban, a Shakespeare-ház Slratfordban, az Ariosto-ház Ferrarában. Tudtommal csak egy város van a világon, a hol két halhatatlanságnak van saját háza: a Dante és a Michel Angeló di­csőségének — Firenzében. Igen nagy uraknak van olyan palotájuk is, a melyben soha se laktak. Petőfi Sándor még nagyobb ur lett ezeknél. Mert neki ma nemcsak palotája van, a melyben soha se lakott, hanem sírja is, a melybe soha se eresztették le kopor­sóját. m A palotája, a Pelőfi-Ház, a* Bajza utcában van a huszonegyes szám alatt. Árnyas, csöndes, előkelő helyen, a hol a vagyon és a művészet arisztokratái laknak. Mielőtt a Petőfi Sándor iratai közt az ellene összetákolt bizonyítékok is, melyek irányzatos volta később kisülhet ugyan* de melyek egyelőre elég alapot nyújtanak arra, hogy a letartóztatást a királyi ügyészség is, a bíróság is föntartsák. így történhetik meg az, hogy valaki egész a vádtanács tárgyalásáig vizsgálati fogság­ban márad és hogy csak ekkor nyílik meg a bi­dicsőségének múzeuma lett, a Feszty Árpád művészetének volt alkotó hajléka és benne la­kott tiz esztendőn át Jókai Mór is, a ki most megint visszaköltözött ide vendégnek. Egy évtizeddel ezelőtt a Petőfi-Ház még csak gondolat volt. Kiváló elmék nemes és szép gondolata. Hogyan lett a gondolatból valóság a Herczeg Ferenc, Ferenczy Zoltán, a Bartók La­jos és Szana Tamás, meg még egy sereg kiváló férfiú szívós és tüzes buzgóságából, azt elmondja a Kéry Gyula könyve, a ki hosszú esztendőkön át maga is r.z élete munkájává telte ennek a gyönyörű tervnek a szolgálását. Ma boldog diadalát ünnepük álmuk bete­lésének és velük együtt ünnepel az egész nem­zeti műveltség. Látjuk a Petőfi-Házat és meg­hatott szívvel járjuk be termeit, szobáit. Az emeletes, kertes ház felső szögelletébe kupolás, kerek, törpe tornyot építettek. Ez a bejárója a múzeumnak, a mely egész földszintjét és két- emeleti szobáját foglalja el a palotának. A két- emeleti szoba a Jókai Móré. A ház ura, Petőfi dicsősége, a földszinten lakik öt helyiségben, a melyek közül három valóságos terem. Ila pol­gári meghatározással akarnák elnevezni a lakó­osztályait, azt mondhatnék: van egy elfogadó­terme (a nagyterem), egy kis szalonja (az ereklye-terem), egy dolgozó-szobája (a kézirat­terem),- egy könyvtára és egy — gyermekszobája (a kiskőrösi szoba). A Petőfi Sándor dicsősége bizonyára éle­zik: ennélfogva ismét csak a királyi ügyészség-! hez kell visszatérnünk, midőn a baj orvosszerét keressük. A főtárgyalásig a kir. ügyész a büntetőper 1 ura. Ő irányítja — ha fáradságot vesz magá- j nak — a nyomozást s az ő tekintélye befolyá­solja a vizsgálóbírót és a vádtanácsot. A felelős­ség tehát első sorban az ügyészséget terheli, gendő arra is, hogy akár millió ház tele legyen vele és mégis az első, igen kedves meglepetés az, hogy micsoda nagy tömegét tudták összehordani az ereklyéknek. Mert nincs miért elfelejteni, hogy Petőfi Sándor szegény ember volt, szegény emberek gyermeke, hányatott és igen rövid életű. Szegény embernek kevés a holmija, a mi van, az is a gyors múlandóságnak készült, hamar pusztuló, a mit csak az óvó kegyelet tarthat meg az időnek. Legyenek áldottak a lelkek, a kik idején megérezték, hogy e szegény, romlandó, anyagukban értéktelen dolgok a nemzet kincses- házába hivatottak és adassék meg minden tisz­telet a munkának, a mely rajongó, buzgósággal kikutatta, kiásta és összehordta őket. Az első helyiség, a melybe a bástyás kapu­ból belépünk: a nagyterem. Pompás csarnok.' Műteremnek épült, emeletes magasságú, a szines ablaküvegen föntről és oldalt egyaránt árad be a világosság. A vörösbarna kandalló maga egy egész épület: mint egy pogány templom fő­oltára. A falakat, nehéz üveges-szekrények és szobros-állványok fölött, a képek egész áradata borítja. Valamennyi Petőfit ábrázolja vagy véle van vonatkozásban a témája. A legértékesebb közöltük kétségtelenül a Bencziu Petőfi-por- tréja, de meghatóan érdekes egy egészen külö­nös faldisz. Egy Pelőfi megdicsőülését ábrázoló kép illán készült szalma-szőttes, cgv somogyi parasztember munkája. A képek legnagyobb ré­sze portré és Pelőfi költeményeihez készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom