Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 1-es doboz
Ha Petőfi élne, ő is elitélné Móricz viselkedését Pékár Gyula válaszol Móricznak— Társadalmi bojkott készül Móricz színdarabjai ellen — Az U) Nemzedék tudósítójától — Részletesen ismertettük azt az irodalmi háborúságot, amely a magyar irodalom nemzeti jellege körül kitört, s amelynek legszomorubb fázisa akkor következett be, mikor Móricz Zsigmond a megszálló cseh hatóságok felé iidvarolva, leszólta a mai magyar viszonyokat, s a cseh megszállás alatt lévő magyar életet euró- paibbnak és emberségesebbnek nevezte. Az egész hazafias sajtó, igy elsősorban a Nemzeti Újság és az Uj Nemzedék, a legélesebben elitélte Móricz Zsigmondnak ezt a különös, legújabb politikai nézet- nyilvánitását, és az egész nemzeti közvélemény nevében Ítélte el vasárnap, az akadémiai nagygyűlésen Pékár Gyula, a Petőfi Társaság elnöke Móricz Zsigmond Todalompolitikáját. Pékár Gyula, aki a Kommunizmus után mint kultuszállamtitkár vette kezébe az irodalmi és a művészi ügyek intézését, ugyanekkor megemlékezett Móricz Zsigmond kommün alatti viselkedéséről is, amely miatt az irodalmi társaságok kizárták tagjaik sorából azt az irót, aki kommunista agitációban vett részt. Móricz Zsigmond Pékár Gyula leleplezésére, amely a nagy nyilvánosság előtt történt, szokása szerint gúnyos hangon és másról beszélve, csak éppen a vádról nem, válaszolt Éppen ezért Pékár Gyula tegnap kénytelen volt megvilágítani Móricz Zsigmond kommunizmus alatti szereplésének további részleteit is. Hogyan lobogott Móricz, mint vörös fáklya A Petőfi Társaság elnöke elmondja nyilatkozatában annak a bizonyos fogadásnak a történetét, amelyre Móricz Zsig- roond olyan fölényes hangon nyilatkozott, s egyben pontos adatokkal szolgál, hogy Móricz, aki azóta a Nemzeti Színház házi szerzőjévé lépett élő, milyen pénzösszegeket vett fel a kommunistáktól. Pékár Gyula nyilatkozatának ez a része így hangzik:: „A fogadás igy folyt le: Móricz ur színpadias pózban állt meg az ajtóban, és nagyon is lóhátról igy kezdte: I tották volna be a Petőfi. Társaságba, mint ahogy annakidején a Kisfaludy Társaságba 6em választották be, amely pedig akkor már élt. Ezután jön egy oldal- vágás Széchenyi Istvánnak, aki az általa felajánlott hatvanezer forintot nem fizette bo az Akadémiának, ..hanem élt tovább birtokai jövedelméből, rendesen, grófia- san“. Miután igy Széchenyi is kikapott, Móricz Zsigmond fölül vesszőparipájára- s ismét öregekre és fiatalokra osztja a magyar társadalmat 6 ki jelenti, hogy az öregek ma, is szembeszállnának Petőfivel mert az öregek máidig szembe szoktak szállni a korral. Móricz Zsigmond, aki már erősen bent jár az ötvenes években, egyszerre fölfedezi magában Petőfi fiatalságát és újra politizálni kezd Az a hiba, mondja, hogy Trianon után is megmaradt minden a régiben, állami berendezés, parlament, szellemi élet és „különös egy ingo vány lett ez az ország.“ Hadakozásában többször gúnyos hangon beszél a Petőfi Társaságról és a Petőfi Társaság elnökéről, majd ismét az öregekkel szemben védelmet kér a fiatalok* nak. Móricz Zsigmond cikkére vonatkozóan megkérdeztük Pékár Gyulát, aki Közvetlenül külföldi útja előtt a következőket mondotta: — Olvastam Móricz Zsigmond „Ha Petőfi élne . . .“ ciraü cikkét. TJgy tudom azonban, hogy ő is ama bizonyos „vének'1 közé tartozik már és egyszerűen vissza - olvasom fejére cikkének ezt a mondatát. „A tragikum^ határát érinti, ha az öregek nem veszik észre, mi történt velük és mi történik körülöttük“. Móricz Zsigmond sem akarja észrevenni, hogy mi is történt vele, és azóta mi történt körülöttünk. Hadakozik jobbra, balra, de nem beszél a dolog lényegéről: hogy viselkedett a kommunizmus alatt, és mennyi pénzt vett föl és mennyit fizetett vissza. — Vád érte őt, beszéljen arról, s ne akarjon örökké Boriimé lenni Itt nem tt t * 0 ♦♦* ♦
