Kánonjog 19. (2017)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az ereklyék tisztelete
AZ EREKLYÉK TISZTELETE 71 szüntetni, amelyben nem hitelesített ereklye található.10 11 Fontosnak kell tekintenünk a 675-ben megtartott Bragai Zsinat intézkedéseit, melyek között az ereklyékkel kapcsolatos visszaélésekre vonatkozó normák is megtalálhatók. A 787. évi II. Niceai Zsinat a képrombolókkal szemben kifejezett módon hangsúlyozta, hogy szükséges visszaállítani mindazt az élő hagyományt, amely írott rendelkezésben vagy akár a jogszokás útján az Egyházban a kezdetektől elfogadást nyert. Éppen ezért a templomok felszentelése tekintetében kifejezetten hangsúlyozta a szent mártírok ereklyéinek méltó elhelyezését a templomban, sőt kilátásba helyezte mindazon püspök letételét, aki ereklye nélkül alapít új templomot.11 Megjegyzendő, hogy a II. Niceai Zsinat kikristályosodott egyházfegyelmi rendelkezéseinek megszövegeződésében kiemelkedő szerep jutott Damaszkuszi Szt. János (t750) teológia álláspontjának,12 amely Isten ajándékaként fogja fel a szentek, mint Isten barátainak maradványait. Az ereklyék így nemcsak magukat a szenteket, hanem az üdvösséget is szimbolizálják. III. AZ EREKLYETISZTELET FEJLŐDÉSE AZ ÉRETT KÖZÉPKORTÓL A mártírok és szentek ereklyéinek a nyilvános tiszteletére vonatkozó előírások a szenttéavatási eljárásban a 11-12. században érvényre juttatott központosításnak köszönhetően lényeges szigorításon mentek keresztül, amelyre elsődlegesen a visszaélések elkerülése miatt volt szükség.13 Erről tanúskodik a középkor legkiemelkedőbb joggyűjteményében, a Decretum Gratiani-ban (1140) olvasható 10 Ans. 5. 14: Altana, in quibus corpora vel reliquiae martyrum non esse probantur, ab episcopis eiusdem loci destruantur. THANER, F. (ed.), Anselmi Collectio Canonum una cum Collectione Minore, II. Oeniponte 1915. 236. 11 Cone. Niceanum II (787) Terminus'. Eos ergo qui audent aliter sapere aut docere, aut secundum scelestos haereticos ecclesiasticas traditiones spernere, et novitatem quamlibet excogitare, vel proiicere aliquid ex his quae sunt ecclesiae deputata, sive evangélium, sive figuram crucis, sive imaginalem picturam, sive sanctas reliquias martyris (...). Conciliorum oecumenicorum decreta, Bologna 1973.3 (továbbiakban: COD) 137. Vő. Cone. Niceanum II (787) Can. 7: Quod templa noviter sine reconditis sanctorum reliquis dedicata oporteat suppleri. (...) Sicut enim venerabilium imaginum vultum abstulerunt ab ecclesia, ita et alios quosdam mores deseruerunt, quos et oportet renovari, et secundum scriptam et non scriptam legislationem denuo detineri. Quotquot ergo venerabilia templa consecrata sunt absque sanctis reliquiis martyrum, definimus in eis reliquiarum una cum solita oratione fieri postionem. Et si a praesenti tempore inventus fuerit episcopus absque lipsanis consecrare templum, deponatur, ut ille qui ecclesiasticas traditiones transgreditur. COD 145. 12 Vő. HÖFER, J. - RAHNER, K. (Hrsg.), Lexikon für Theologie und Kirche, I-XIV. Freiburg im Breisgau 1957-1968.2 V. 1023-1026. 13 Vö. GUTIERREZ, J.L., Studi suile cause di canonizzazione (Pontificia Université della Santa Croce, Monografie Giuridiche 27), Milano 2005. 95-97. ERDŐ P., A szenttéavatási eljárás a XIII. században. Árpád-házi Szent Erzsébet ügye a kor eljárásjogának összefüggésében, in Kánonjog 10 (2008) 9-23. ERDŐ, P., II processo di canonizzazione di Santa Elisabetta d’Ungheria: un caso speciale nel contesto dello sviluppo generale della procedura, in KOWAL, J. — LLOBELL, J. (a cura di), „Iustitia et Iuditium" Studi di diritto matrimoniale e processuale canonico in onore di Antoni Stankiewcz (Studi Giuridici LXXXIX), Città del Vaticano 2010. III. 1449-1475. ERDŐ, P., Osservazioni sui processo di canonizzazione di Santa Elisabetta d’Ungheria, in ERDŐ, P. - SZUROMI, SZ.A. (ed.), Proceedings of the Thirteenth International Congress of Medieval Canon Law. Esztergom, 3-8 August 2008 (Monumenta Iuris Canonici, C/14), Città del Vaticano 2010. 509-527.
