Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Artner Péter: A jogcselekmények végrehajtásához szükséges hozzájárulások fajtái és azok tematikus rendje

A JOGCSELEKMÉNYEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HOZZÁJÁRULÁSOK... 25 intézkedésekre vonatkozó kánonok (35-47. kánonok); és adott esetben még hierar­chikus felfolyamodásnak is lehet ellene helye (1732-1739. kánonok). E két szó kö­zötti különbségre az alábbiakban nem térünk ki. II. A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ELŐÍRÁSA A megkérdezés és beleegyezés kikérésének szükségessége és azok fajtáinak is­mertetése alapvetően három kánonban található meg az egyetemes jogban: 127. kánon: 1. §. Amikor a jog úgy rendelkezik, hogy az elöljárónak a cselek­mény végrehajtásához egy testületnek vagy személyek egy csoportjának bele­egyezésére vagy véleményére van szüksége, a testületet, illetve a csoportot a 166. kán2, szerint kell összehívni, kivéve ha olyan esetben, amikor a véleményt csak ki kell kérni, a részleges vagy a saját jog másként rendelkezik; a cselek­mény érvényességéhez pedig az szükséges, hogy a jelenlévők abszolút többsé­ge beleegyezését adja, vagy hogy mindenkinek kikérjék a véleményét. 2. §. Amikor a jog úgy rendelkezik, hogy a cselekmény végrehajtásához az elöl­járónak egyes meghatározott személyek beleegyezésére vagy véleményére van szüksége: 1. ha beleegyezés szükséges, érvénytelen az elöljáró cselekménye, ha nem kéri ki az illető személyek beleegyezését, illetve, ha mindegyikük vagy akár csak egyikük állásfoglalásával ellentétesen cselekszik; 2. ha vélemény szükséges, érvénytelen az elöljáró cselekménye, ha nem hall­gatja meg az illető személyeket; noha az elöljáró egyáltalán nem köteles arra, hogy állásfoglalásukat elfogadja, még akkor sem, ha az egyhangú, mégse térjen el - főként egyhangúság esetén - állásfoglalásuktól, hacsak ezt megítélése sze­rint erősebb érv nem indokolja. 3. §. Mindazok, akiknek beleegyezése vagy véleménye szükséges, kötelesek nézetüket őszintén előadni, és ha az ügy súlyossága indokolja, a titkot gondosan meg kell tartaniuk; ennek a kötelességnek a teljesítését az elöljáró megkövetel­heti. 119. kánon: A testületi cselekedeteket illetően, hacsak a jog vagy a szabályzat másként nem rendelkezik: 1. ha választásokról van szó: az rendelkezik jogerővel, amit az összehívandók többségének jelenlétében a jelenlévők abszolút többsége elfogadott; két ered­ménytelen szavazás után a legtöbb szavazatot elért két jelölt közül válasszanak 2 166. kán. - 1. §. A testület vagy a csoport elnöke hívja össze mindazokat, akik a testülethez vagy a csoporthoz tartoznak; az összehívás pedig, amennyiben személyesnek kell lennie, akkor ér­vényes, ha a lakóhelyen, a pótlakóhelyen vagy a tartózkodási helyen történik. - 2. §. Ha valakit a meghívandók közül elmulasztottak meghívni, és ezért távol maradt, a választás érvényes; mégis ennek a személynek a kérésére, a meghívás elmulasztásának és a távollétnek a bizonyítása után az illetékes hatóságnak érvénytelenítenie kell a választást, még akkor is, ha azt már megerősítették, feltéve hogy jogilag biztos, hogy a felfolyamodást a választásról való értesüléstől számított három napon belül beterjesztették. - 3. §. Ha pedig a választók több, mint egyharmadának meghívását elmulasztották, a választás magánál a jognál fogva semmis, hacsak az összes meg nem hívott vá­lasztók ténylegesen jelen nem voltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom