Kánonjog 19. (2017)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: A püspöki szinódus intézményének fejlődése

A PÜSPÖKI SZINÓDUS INTÉZMÉNYÉNEK FEJLŐDÉSE

17

lettel és más intézményekkel együtt, amilyenek a magyarázók szerint a római kúria szervei) egyik kifejezése annak a segítségnek és együttműködésnek, amelyet a püspökök Szent Péter utódának nyújtanak. A Kódex tehát a szinódust a legfőbb egyházi hatóságról szóló szakaszban említi először és úgy utal rá, mint a pápát segítő intézményre. Nem jelöl meg azonban az egyházjog olyan eseteket vagy kérdéseket, amelyekben a pápának ki kellene kérnie a Püspöki Szinódus véleményét. A szinódusnak tehát joga van kifejezni véleményét és kívánságait a pápa felé, amikor a pápa ezt kéri, de a pápa jogilag sohasem köteles kikérni a szinódus tanácsát. Épp ezért nincsenek olyan pápai cselekmények vagy intézkedések, amelyek érvényességéhez egy ilyen véleménykérésre lenne szükség a 127. kánon értelmében.

„Az a tény, hogy a szinódusnak általában csak tanácsadó szerepe van - ahogyan

11. János Pál hangsúlyozza Pastores gregis kezdetű szinódus utáni apostoli buzdításában - nem csorbítja annak fontosságát. Az Egyházban ugyanis minden kollegiális szerv célja, legyen az tanácsadói, vagy döntéshozó jellegű, mindig az igazságnak és az Egyház javának a keresése. Amikor pedig magának a hitnek az igazolásáról van szó, a consensus Ecclesiae nem a szavazatok megszámlálásából adódik, hanem a Szentlélek működésének gyümölcse, aki Krisztus egyetlen Egyházának Lelke.”44

Az évtizedek során kifejlődött módszer tekintetében megállapíthatjuk, hogy az teljes mértékben kollegiális abban az értelemben, hogy az egész szinódusi működést ez a lelkűiét hatja át. Jozef Tomko bíboros felsorolását egybevetve az utóbbi évek fejlődésével, a következő kép rajzolódik ki:

1. A téma kiválasztása kollegiális módon történik, mert a szinódus titkársága kéri a püspöki konferenciákat, hogy terjesszenek be javaslatokat a következő ülés témájára. Ugyanezt kérik az előző szinódusi ülés résztvevőitől is, akik még az előző szinódus végén megtehetik javaslataikat. A felvetéseket az Általános Titkárság Tanácsa tanulmányozza. Majd ennek alapján javaslatait a pápához terjeszti.

2. Ezt követően a Titkárság Tanácsa kidolgoz egy vázlatos tervezetet (Lineamenta), amelyet a püspöki konferenciáknak és más erre jogosult szerveknek küldenek. Az 1983-as szinódus előkészítése óta a Lineamentát publikálni is szokás45. Ez mindenképpen segíti a téma szélesebb körű megvitatását. A III. Rendkívüli Szinódus előkészítő okmányát (Lineamenta) 2013. november 5-én sajtókonferencián is bemutatták, mégpedig hat nyelven. Ezzel olyan széleskörű konzultáció vette kezdetét, amely egyrészt a hivatalos hozzászólásra jogosultak (püspöki konferenciák, római dikasztériumok, keleti egyházak szinódusai) több mint 83 %-ától érkező válaszokban, másrészt az Egyházon belüli és azon kívüli csoportoktól és személyektől összegyűlt nagyszámú hozzászólásban fejeződött ki46. Újdonság, hogy bizonyos országokból sok megjegyzés, illetve - az egyébként hivatalosan a püspökökhöz intézett kérdőívre adott - privát válasz a világhá44 N. 58. VÖ. Schönborn 29.

45 A Püspöki Szinódusok különböző műfajú szövegeinek gyűjtemányes publikációja: Enchiridion det Sinodo dei Vescovi, 1-II1. Bologna 2005-2008 (A kedetektől 2007-ig bezárlólag).

46 BaldiSSERI, L., Relazione dei Segretario Generale (6 ottobre 2014), in Le sfide pastorali sulla famiglia, 29.