Kánonjog 18. (2016)

JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok

Joggyakorlat 95 (1683n. k. 1). Mégis elképzelhető, hogy valamelyik fél elégedetlen lesz a dön­téssel például akkor, ha az ítélethez házasságkötési tilalom járul. Valószínűbb azonban, hogy a kötelékvédő fellebbez az ítélet ellen. Mindenesetre ilyenkor a megyéspüspök ítélete ellen a metropolitához vagy a Rota Romanához lehet fel­lebbezni, illetve olyan fellebbezési rendet kell követni, amilyen a regionális bí­rósággal nem rendelkező területeken - így hazánkban - amúgy is érvényben van (1687n. k. 3. §). Amikor tehát a rövid eljárásban ilyen püspöki ítélet születik, a pápa a rendes eljárásban szokásosnál is jobban hangsúlyozza a fellebbezés hie­rarchikus rendjét és kerülni igyekszik a regionális bíróságok említését. A rövi- debb eljárásban hozott ítélet elleni fellebbezést is - mint említettük - másodfo­kon legalább három tagú társas bíróságnak kell felülbírálnia (1673n. k. 5. §). Az ellen a püspöki döntés ellen, amely rövidebb eljárás során a pert - erkölcsi bizo­nyosság híján - rendes eljárásra utalja, fellebbezésnek helye nincs, hiszen az még nem ítélet. 3. Mely ügyek tárgyalhatok rövidebb eljárással? a. Formai feltételek A rövidebb eljárás alkalmazásához a Motu proprio két feltételt ír elő: az egyik, hogy a kérést mindkét házasfélnek kell előterjesztenie, vagy egyiküknek a másik egyetértésével (1683n. k. 1). A másik feltétel, amelynek az előzővel együttesen kell fennállnia47, hogy olyan tanúvallomások vagy okiratok által alátámasztott tár­gyi és személyi körülményeknek kell felmerülniük, „amelyek nem kívánnak rész­letesebb kutatást vagy vizsgálatot, és nyilvánvalóvá teszik az érvénytelenséget” (1683n. k. 2). A két fél egyetértésének vagy a másik fél beleegyezésének a kérésben mind a kereset tárgyára, mind a pereimre, mind pedig a rövidebb eljárás alkalmazására vonatkoznia kell. Tehát nem elég, hogy mind a két fél gyorsabb eljárást kíván. Az sem elegendő, ha például mind a két fél színlelés címén kéri a házasság érvényte­lenségének kimondását, hanem szükséges, hogy egyetértsenek abban is, hogy me­lyik fél követte el a színlelést, és a házasságnak melyik lényeges elemét vagy tulaj­donságát zárta ki48. A Rota Romana segédanyagában, amelyet a Mitis Iudex alkalmazásáról adott ki, feltételezi, hogy a rövidebb eljárást a két fél együttesen, vagy az egyik fél a má­sik hozzájárulásával külön kérvényben kezdeményezi, melyet a megyéspüspök­höz vagy a bírósági helynökhöz kell intézni. Ezt a kérvényt a segédanyag megkü­47 Tribunale apostolico della rota Romana, Sussidio appUcaiivo, 25, nr. II. l. d. 48 A perkérdést az egyházmegyei bíróságok előtt nem elegendő a következő általános formában megfogalmazni: „Bebizonyosult-e a házasság érvénytelensége ebben az esetben?” (An constet de nullitate matrimonii, in casu). Ez az engedmény csupán a római Rotára vonatkozik; vő. FRANCISCUS, Rescritto sül compimento e l’osservaza della nuova legge del processo matrimoniale (7 dec. 2015), nr. IL 1. PINTO, P. V., Compimento e osservanza, in L’Osservatore Romano (12 dec. 2015) 8: „A második részben a leirat sajátosan a római Rotára mint apostoli bí­róságra vonatkozik, amely mindig kiemelkedett bírói döntéseinek bölcsessége tekintetében; ennek egyik kifejezése az általános perkérdés formulájához való visszatérés (az alsóbb bíróságoknál vi­szont megmarad a sajátos perkérdés kötelezettsége; ilyen lehet például a gyermekáldás kizárása)”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom