Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
96 Joggyakorlat lönbözteti a keresetlevéltől49. Felmerül azonban a kérdés, hogy mindenképpen két levélre van-e szükség, vagy elegendő, ha a felek a rövidebb eljárást magában a keresetlevélben kérik. A jogszabály szövege alapján a keresetlevélben előadott kérés elegendőnek látszik50. Kérdés lehet az is, hogy elrendelheti-e a rövidebb eljárást a bírósági helynök hivatalból, a felek erre vonatkozó külön kérése nélkül, feltéve hogy a keresetlevél tartalmában viszont a felek egyetértenek. A rövidebb eljárás elrendelésének lehetőségét a feleknek a rövidebb eljárás alkalmazásáról való megkérdezése nélkül a rotai tájékoztató kifejezetten nem említi. Annak viszont semmi akadálya nem lehet, hogy a birósági helynök a keresetlevél alapján a rövidebb eljárás tartalmi feltételeit biztosítva lássa és ezért utólag - a keresetlevélnek az 1676. kánon új szövege szerint az alperessel való közlése keretében - megkérdezze az alperest, hogy hozzájárul-e a keresetlevélben előadott kéréshez és részt kíván-e venni a perben51. Az alperes pozitív válasza esetén pedig az ügyet rövidebb eljárásra utalhatja (lásd alább VI. 4. pont). b. Tartalmi feltételek Vannak viszont a rövidebb eljárás alkalmazásának súlyos tartalmi feltételei. Mint említettük, olyan tanúvallomásokkal vagy okiratokkal igazolt tárgyi vagy személyi feltételekre van szükség, amelyek részletesebb kutatás nélkül is nyilvánvalóvá teszik a házasság érvénytelenségét. Ezekre a körülményekre sorol fel példákat a telj esség igénye nélkül a Mitis Iudex végén található élj árási szabályzat 14. cikkelyének 1. §-a. Ezek között első helyen említi a hit olyan hiányát, „amely a beleegyezés színlelését vagy az akaratot meghatározó tévedést okozhatja”. A korábbi évekhez hasonlóan a 2014-ben és 2015-ben lefolyt szinódusi előkészületek során és a szinó- dusokon elhangzott felvetések némelyikében felmerült az a gondolat, hogy nem kellene-e a házasság szentségi jellegére vagy a katolikus hit részleteire vonatkozó kifejezett meggyőződés puszta hiányát, tehát nem csupán a házasság valamely lényeges elemének vagy lényegi tulajdonságának pozitív akarati tettel történő kizárását (1101. k. 2. §), a házasságot érvénytelenítő oknak tekinteni52. Ez a különösen az újabb teológia más szentségekkel kapcsolatos megállapításainak ihletésére született vélemény azonban szögesen ellenkezik az Egyházi Törvénykönyv 1055. kánonjának 2. §-ával, amely kifejezetten állítja, hogy „megkereszteltek között nem állhat fenn érvényes házassági szerződés anélkül, hogy ugyanakkor ne lenne szentség is”. Márpedig a házassági szövetséget a Jogképes feleknek törvényesen kinyilvánított beleegyezése hozza létre” (1057. k. 1. §), a beleegyezés tartalmát pedig a szentség fogalma vagy annak tudatos akarása nem érinti (vö. 1057. k. 2. § és 1055. k. 1. §). Az utóbbi évtizedek pápai megnyilatkozásai különösen is hangsúlyozták, hogy nem lehet feltételezni „a természetes házasság mellett egy attól 49 Tribunale Apostolico della Rota Romana, Sussidio applicative), 35-37, nr. II. 3.1. d. 50 Vö. DANIEL, W. T., The Abbreviated Matrimonial Process, 578. 51 MP Mitis Iudex, Eljárási szabályzat, 15. cikkely; magyarul: id. kiad. 29. 31. 52 Vö. Synodus episcoporum, III Coetus Generalis extraordinarius, Relatio Synodi, nr. 48: „Más javaslatok szerint megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy lehet-e jelentőséget tulajdonítani a házasságot kötő felek hitének a házasság szentsége érvényességének szempontjából, szilárdan fenntartva, hogy megkereszteltek között minden érvényes házasság szentség”.
