Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
94 JOGGYAKORLAT alább), olyan újdonság, mely az újkori kánonjogban még nem fordult elő42. Szabályait a latin egyházjogban a Codex iuris canonici bizonyos kánonjait új szöveggel helyettesítő Mitis Iudex állapította meg (1683n. -1687n. k.). A keleti katolikus egyházjogban ennek megfelelőjét a Mitis et misericors Iesus kezdetű Motu proprio rendelte el, mely új szöveget állapított meg a Keleti Kódex egyes kánonjai számára is43. 2. A bíró személye A rövidebb eljárásban maga a megyéspüspök a bíró. Ilyenkor nem társas bíróság, hanem egyetlen bíró ítélkezik (1687n. k. 1. §). Felmerül a kérdés, hogy a püspök ilyen perben a saját feladatát, vagyis az ítélet meghozatalát delegálhatja-e, vagyis megbízottat állíthat-e maga helyett. A törvény szövege és az abban előadott indokok azonban világosan jelzik a törvényhozó szándékát (vö. 17. k.). Eszerint a püspöknek személyesen kell ítélkeznie, nem állíthat maga helyett delegátust44. A Mitis Iudexben a pápa külön is hangsúlyozza, „hogy a rövid eljárás veszélynek teheti ki a házasság felbonthatatlanságának elvét; éppen ezért akartuk - írja -, hogy az ilyen perekben maga a püspök legyen a bíró, aki a Péterrel való katolikus hitbeli és fegyelmi egységet pásztori tisztségénél fogva a legjobban biztosítja”45. Noha az egyetlen bíró az ilyen perekben maga a megyéspüspök, számos bírói feladat háml más személyekre. Mindenekelőtt a bírósági helynöknek kell határozatot hoznia arról, hogy az ügyet rövidebb eljárással tárgyalják-e. Ennek a döntésnek a meghozatala során a megyéspüspöktől kiadott irányelvek szerint kell eljárnia46. A megyéspüspök személyes bírói feladata szinte csupán abban áll, hogy a perdöntő ítéletet meghozza, de csak akkor, ha „erkölcsi bizonyosságot szerez a házasság érvénytelenségéről” ( 1687n. k. 1. §). Ez azt jelenti, hogy amennyiben a püspök az iratok alapján ilyen bizonyosságra nem jut, nem negatív ítéletet kell hoznia, hanem továbbítania kell az ügyet rendes eljárásra (uo., lásd alább VI. 4. pont). A rövidebb eljárás után a házasság érvénytelenségét kimondó püspöki ítélet ellen általában nem valószínű, hogy maguk a felek fellebbezzenek, hiszen erre a rövidebb eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelemmel mindkét fél egyetért 42 Vö. DANIEL, W. L., The Abbreviated Matrimonial Process, 539. 43 MP Mitis et misericors Iesus (15 aug. 2015), Città del Vaticano 2015 (a CCEO 1369-1373. kánonjának új szövegével, mely a rövidebb eljárást tartalmazza). 44 Vö. Tribunale Apostolico della Rota Romana, Sussidio applicativo 40, nr. II. 3.3. Vö. CIC 135. k. 2-3. §. DANIEL, W. L., The Abbreviated Matrimonial Process, 556-563 (a különböző vélemények ismertetésével a püspök delegálási lehetőségeiről). Megoszlanak a vélemények a megyéspüspök lehetőségéről, hogy a per eldöntésére bírói hatalmat delegáljon egy papnak a rövidebb eljárástól különböző esetekben. A magyar prímás a prímási főszentszék bírái közül a történelem során többször, így jelenleg is, ún. delegált elnököt nevez ki. Ebben az esetben azonban az ún. delegált elnök a bírói hatalmat nem delegációval, hanem a bírói hivatalra való kinevezéssel kapja, így rendes bírói hatalommal rendelkezik. A delegáció csak a bírói tanácsban való elnöklésre szól. Ott is vitatható, hogy mennyiben delegált ez a funkció a szó szoros értelmében, hiszen alapját tartós kinevezés képezi. 45 MP Mitis Iudex, bevezetés, IV. alapelv; magyarul: id. kiad. 9. 46 TRIBUNALE APOSTOLICO DELLA rota Romana, Sussidio applicativo, 38, nr. II. 3.2. a: „in conformité con i criteri del vescovo diocesano”.
