Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
JOGGYAKORLAT 91 az 1673. kánon új szövegének 4. §-a lehetőség szerint két (vö. 1424. k.) ülnök szerepeltetését kívánja az egyetlen bíró mellett. Ez a bíró választhatja meg az ülnököket, azok közül a személyek közül, akiket erre a feladatra a püspök jóváhagyott, és akiknek kipróbált életűnek, valamint a jogi vagy a humán tudományokban jártasnak kell lenniük. Mindez hallgatólagosan feltételezi viszont, hogy ezeknek a személyeknek nincs kánonjogi doktorátusuk vagy licenciátusuk, hiszen ha - legalább kettőnek közülük - volna, nem lenne lehetetlen a társas bíróság megalakítása. Az ülnök feladata, hogy segítse a bírót az ügy megfelelő vezetésében és a bizonyítékok értékelésében. Nem vehet viszont részt az ítélet meghozatalában, főként pedig nem szavazhat arról29. Az ülnök lehet klerikus vagy világi (akár nő, akár férfi), mert a jogszabály e tekintetben semmilyen kötöttséget nem tartalmaz. Hazánkban az egyházmegyéknek saját bírósága van. Csupán kivételképpen találunk olyan egyházmegyét, amely ügyeit általános döntés alapján egy szomszédos egyházmegye bíróságára bízza. Ámde a szomszédos egyházmegyei bíróság is - természetesen - számos kinevezett bíróval rendelkezik. Az elsőfokú házassági perekben mindenütt lehetőség volt a három tagú bírói tanács megalakítására. Tehát az ilyen tanács alakításának lehetetlensége, amely az egyetlen bíróra bízás feltétele volna, nálunk nem áll fenn. Másodfokon a házasság semmisségéről szóló ügyeket az érvénytelenség terhe alatt mindig három tagú bíróságnak kell tárgyalnia és eldöntenie (1673n. k. 5. §). Az ítélet ennek hiányában orvosolhatóan semmis lesz (1622. k. 1; 1623. k.). IV. AZ ILLETÉKES BÍRÓSÁG Az eddigiekben (1673. k.) a házassági semmisségi perekben illetékes volt a házasságkötés helyének bírósága30, valamint az alperes lakóhelyének vagy pótlakóhelyének bírósága31. A felperes lakóhelyének bírósága és a bizonyítékok többsége összegyűjtési helyének bírósága csak bonyolult és időigényes feltételek teljesülése esetén tárgyalhatta az ilyen ügyeket. Ehhez képest az 1672. k. új szövege egyszerűbb és egyenrangú illetékességi jogcímeket sorol fel. Továbbra is illetékes a házasságkötés helyének bírósága, de egyaránt illetékes bármelyik vagy mindkét fél lakóhelyének vagy pótlakóhelyének (vö. 102. k. 2. §) bírósága is, továbbá annak a helynek a bírósága, ahol a bizonyítékok többségét ténylegesen össze kell gyűjteni. Ez utóbbi bíróságok előtt is minden további feltétel, engedély vagy beleegyezés nélkül elkezdhető a per. Ez lehetséges tehát akkor is, ha például a felperes az alperestől különböző püspöki konferencia területén rendelkezik lakóhellyel 30 Mint forum contractus, vagyis a szerződéskötés helye szerint illetékes bíróság, vö. 1411. k. 1. §. 31 Vö. 1407. k. 3. §; 1408. k., az actor sequitur forum rei ősi jogelvének megfelelően. Ez a jogelv nem puszta formalitást tartalmazott, hanem az eljárás igazságosságát kívánta garantálni. Lásd már 1917-es CIC 1559. k. 3. §; 1561. k. és forrásaik, különösen X 2.2.8 („Quum sit generale, ut actor forum rei sequatur” - III. Sándor), valamint C. 3 q. 6 c. 14 (I. Ince, a. 404) és c. 16; C. 11 q. 1 cc. 15, 16, 45; X 2.2.1 (vö. Chalcedoni Zsinat, c. 9) ; X 2.2.5; X 2.2.8, stb. A római jogban pedig Cod. 3.13.2 (Diocletianus, a. 293); Cod. Theod. 2.1.4 (I. Valentinianus, a. 364); Cod. 3.19.3 (I. Theodosius, a. 385) stb.
