Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
92 JOGGYAKORLAT vagy pótlakóhellyel. Ennek menekültek vagy kivándorlók esetében különleges gyakorlati jelentősége van32. Ugyanígy nem szükséges semmilyen előzetes vélemény vagy beleegyezés a bizonyítékok többsége szerinti bíróság igénybevételéhez sem. Ha esetleg a per során kiderül, hogy mégsem annak a bíróságnak a területén gyűjthető össze a legtöbb bizonyíték, ez sem jelent orvosolhatatlan semmisséget, hiszen a területi illetékesség jogcímeinek hiánya csak viszonylagos illetéktelenséget okoz (1407. k. 2. §). Ha a bíróság illetéktelensége viszonylagos, a cselekmények és az ítélet érvényesek lesznek, mivel ilyenkor a bíró joghatósága magánál a jognál fogva kiterjesztődik (1619. k.), feltéve hogy magánérdeket érintő ügyről van szó. Mivel azonban a házasság érvénytelenségéről szóló perek közérdeket érintenek (1691n. k. 3.§), ezért az ítélet orvosolhatóan semmis lesz (1622. k. 5). Az ítélet ellen semmisségi panaszt a kihirdetésétől számított három hónapon belül lehet beterjeszteni. Ennek elteltével a semmisség orvoslódik (1623. k; 1626. k. 2. §). Az illetékességi jogcímeknek a korábbinál szabadabb meghatározása mögött főként az a törekvés áll, hogy az ügyeket fizikailag minél közelebb lehessen intézni ahhoz a helyhez, ahol az érintett személyek élnek33. V. A PÜSPÖK SZEMÉLYES BÍRÁSKODÁSA A Motu proprio a II. Vatikáni Zsinat tanításának végrehajtásával indokolja annak szükségességét, hogy a püspök néha személyesen lássa el a bírói tevékenységet egyházmegyéjében34. A jog eddig is hangsúlyozta, hogy az egyházmegyében az első fokú bíró a megyéspüspök, aki bírói hatalmát személyesen, vagy mások által gyakorolhatja (1419. k. l.§). Ugyanakkor a megyéspüspök köteles bírósági helynököt és egyházmegyei bírókat kinevezni (1420. k. 1. §; 1421. k. 1. §). A kánonjog azonban a legutóbbi időkben is hangsúlyozta, hogy a püspök általában lehetőleg ne gyakorolja személyesen a bírói feladatot35. Ennek a korábbi rendelkezésnek egyik oka lehetett az a körülmény, hogy a bíró többnyire jogvitát dönt el. Ezért szinte szükségszerű, hogy legyenek olyanok, akiknek nem ad igazat, és akik ezért esetleg neheztelnek vagy elégedetlenek maradnak. Másrészt a hatályos kánonjog előírja, hogy a bíróknak kánonjogi doktorátussal vagy legalább kánonjogi licenciátussal kell rendelkezniük (1421. k. 3. §). Ezzel szemben a püspökök kiválasztásának feltételei között csak általánosságban szerepel, hogy a jelölt rendelkezzék az Apostoli Szentszék által jóváhagyott felsőoktatási intézményben szerzett doktorátussal vagy legalább licenciátussal szentírástudományból, teológiából vagy kánonjogból, vagy legyen ezekben a tudományokban valóban jártas (378. k. 1. § 5). Eszerint tehát a püspökök jelentős részének nem kell kánonjogi fokozattal rendelkeznie, és többségük ténylegesen nem is rendelkezik ilyennel. Ugyanakkor a lelkipásztori közvetlenség szempontja az új Motupropriában figyelemre méltó 32 Vö. BEAL, J. P., Mitis Iudex Canons 1671-1682, 1688-1691, 474. 33 MP Mitis Iudex, Eljárási szabályzat 7. cikkely 1. §; magyarul: id. kiad. 27. 34 MP Mitis Iudex, bevezetés III. alapelv; magyarul: id. kiad. 9. 35 Dignitas Connubii, art. 22 § 2; magyarul: id. kiad. 15.
