Kánonjog 18. (2016)

JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok

Joggyakorlat

87

rendkívüli és 2015-ben tartott rendes általános ülésére, megállapíthatjuk, hogy akik ilyen ügyekben közigazgatási eljárást javasoltak, egymástól jelentősen eltérő és részleteiben nem kiérlelt elképzeléseket fogalmaztak meg, így a közigazgatási eljárás alkalmazása tekintetében egyértelmű többségi vélemény nem alakult ki13.

A Motu proprio összeállításának alapelvei, melyeket a dokumentum bevezetése nyolc pontban sorol fel, egyben a szöveg magyarázatának kötelező irányelvei is (17. k.), hiszen a törvény célját és a törvényhozó általános kormányzati irányvonalát, vagyis a törvényhozó szándékát fejezik ki.

Az alábbiakban az alapelveket az eljárásra vonatkozó kánonok új szövegével és a Motu proprio végén található eljárási szabályzattal egybevetve mutatjuk be a házassági semmisségi perek szabályozásában megjelent legfőbb újdonságokat. Egyben megkísérlünk választ adni néhány értelmezésükkel és alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésre is.

II. A KÉT EGYBEHANGZÓ ÍTÉLET SZÜKSÉGESSÉNEK MEGSZŰNÉSE

Az 1983-as Egyházi Törvénykönyv 1682. kánonjának 1. §-a szerint ahhoz, hogy a házasság érvénytelenségét kimondó ítélet végrehajtható legyen, és új házasságot lehessen kötni, két egybehangzó ítéletre volt szükség. Ezért - bármely fokon született is - a semmisséget megállapító első ítéletet hivatalból fel kellett terjeszteni a fellebbviteli bírósághoz. Ez a megoldás szokatlan volt az egyházi perjogban és újdonságnak számított az 1983-as kódexben. Azelőtt ugyanis a kötelékvédőt terhelte automatikusan a fellebbezés kötelezettsége a házasság érvénytelenségét kimondó első ítélet ellen. így írta ezt elő még az 1917-es Egyházi Törvény- könyv 1986. kánonja is14. Annak rendelkezése XIV. Benedek pápa 1741. november 3-án kiadott, Dei miseratione kezdetű konstitúciója 8. §-án alapult15, amely

13 Vö. SYNODUS EPISCOPORUM, XIV Coetus Generalis Ordinarius, La vocazione e la missione della famiglia nella Chiesa e nel mondo contemporaneo, Instrumentum laboris, Città del Vaticano 2015, nr. 115: “Circa la doppia sentenza conforme, larga è la convergenza in ordine al suo superamento, fatta salva la possibilité di ricorso da parte del Difensore dei vincolo o di una delle parti. Viceversa, non riscuote unanime consenso la possibilité di un procedimento amministrativo sotto la responsabilité del Vescovo diocesano, poiché alcuni ne rilevano aspetti problematici. Diversamente, c’è maggiore accordo sulla possibilité di un processo canonico sommario nei casi di nullité patente”.

14 Vö. Sacra Congregatio de disciplina Sacramentorum, instr. Provida Mater (15 aug. 1936): AAS 28 (1936) 313-361, art. 212 § 1-2. A házassági semmisségi perekben való fellebbezési fegyelem fejlődéséhez lásd EGAN, E.M., Appeal in marriage nullity cases: two centuries of experiment and reform, in Monitor Ecclesiasticus 107 (1982) 79-94. LlOBELL, L, Prospettive e possibili sviluppi della Dignitas connubii suli'abrogazione dell’obbligo della doppia sentenza conforme, in Periodica de Re Canonica 104 (2015) 237-284.

15 Kiadása: BENEDICTUS XIV, Const. Dei miseratione (3 nov. 1741): GASPARE!, P. - SERÉDI, I. (ed.), Codicis iuris canonici fontes, I-IX. Romae 1923-1939. I. 695-701, nr. 318, 8. §: uo. 698; lásd még BENEDICTUS XIV, Ep. Enc. Nimiam licentiam (18 mai. 1743) 18: uo. 790-795, nr. 337, 7. §: uo. 792-793. BENEDICTUS XIV, Const. Si datam (4 mart. 1748): uo. II. 132-142, nr. 385. Nö.Codex luris Canonici Pii X Pontificis Maximi iussu digestus Benedicti Papae XV auctoritate promulgatus, praefatione, fontium annotatione et indice analytico-alphabetico ab eminentissimo Petro Card. Gasparri auctus, Romae 1917. 550. SZUROMI, SZ. A., The Effect of Pope Benedict XIV Canonical Works on the Ecclesiastical Process Law, in Folia Theologica et Canonica IV (2015) 191-200.