Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A szent rend felvételére vonatkozó szabálytalanságok
A SZENT REND FELVÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYTALANSÁGOK 35 len kiközösítésbe esik (a büntetés nem többszöröződik) de a rendek felvételét vagy gyakorlását tiltó szabálytalanság - mind a magzatelhajtás, mind az emberölés esetén - többszöröződik (1046. k.). Vajon a megkeresztelkedés előtt elkövetett magzatelhajtás szabálytalanságot eredményez-e? All. kánon szerint a tisztán egyházi törvények csak a katolikusokat kötelezik, a szabálytalanság pedig tisztán egyházi törvény. Azonban a szabálytalanság egy múltban elkövetett cselekedethez kapcsolódik, ami kvázi egy állapotot hoz létre. Igaz, hogy a bűnt a keresztség eltörli, de a tett az „megtett” marad. Aki pedig a szent rendet szeretné felvenni, az már katolikussá lett, tehát vonatkozik rá az a törvény, ami egy, a múltban elkövetett cselekedetéhez fűz jogkövetkezményt. A CIC (1917)-ben39 ugyan szerepelt még, hogy csak a keresztelés után elkövetett cselekedetek okoznak szabálytalanságot és a CCEO ide vonatkozó kánonja40 is csak a keresztelés után elkövetett bűnöket sorolja ide. Az erre vonatkozó betoldás a CIC 1982-es Schema41 994. kán. 2. §-ában még szerepelt, de az 1982-es Schema42 1041. kánonjából már kimaradt és így került át a végleges szövegbe. Hogy ez a kitétel a CIC (1983)-ból kimaradt, annak bizonyára oka van, és a szöveget úgy kell értelmezni, hogy a latin Codex hatásköre alá tartozó személyek (a latin egyház tagjai43) esetében a keresztelés előtt elkövetett ilyen jellegű cselekedetei szabálytalanságot eredményeznek. A súlyos és szándékos csonkítás vagy öngyilkossági kísérlet is szabálytalanságot okoz. Az 1041. kánon 5. pontja három cselekedetet sorol fel: az öncsonkítást, másnak a megcsonkítását és az öngyilkossági kísérletet. Ahhoz, hogy a szabálytalanság létrejöjjön, a csonkításnak: „szándékosnak és súlyosnak (graviter et dolose)” kell lennie. Ez a kitétel a CIC (1917) 985. kánonjának 5. pontjában nem volt benne, először az 1980-as Schema 994. kánonjába került be. Noha egy egészségügyi okból végzett amputáció is lehet súlyos és szándékos, az mégsem tartozik ebbe a kategóriába. Egy balesetből fakadó csonkulás szintén lehet súlyos, de nem minősül szándékosnak. A csonkításnak súlyosnak kell lennie, azaz egy olyan testrészt kell érintenie, ami súlyosan befolyásolja az illető későbbi életvitelét. Az I. Niceai zsinat 1. kánonja a castratio suiipsius-t ebbe már mint szentelési tilalmat említi.44 Súlyos 39 CIC (1917) Can. 986 - Haec delicta irregularitatem non pariunt, nisi (...) post baptismum perpetrata (...). 40 CCEO 762. kán. 2. §: Az olyan cselekmények, amelyekből az 1. § 2-6. pontjaiban említett akadályok származhatnak, ezeket csak akkor eredményezik, ha a keresztség után elkövetett súlyos és külső bűnök voltak. 41 PONTIFICIA COMISSIO CODICI IURIS CANONICI RECOGNOSCENDO, Schema documenti Codicis luris Canonici iucta animadversiones S. R. E. Cardinalium, Episcoporum Conferendarum, Dicasteriorum Curiae Romanae, universitatem facultatemque ecclesiasticarum necon Superiorum Institutorum vitae consecratae recognitum, Città del Vaticano 1980. 42 Pontificia Comissio Codici Iuris Canonici Recognoscendo, Codex iuris canonici. Schema novissimum iuxta placita Patrum Commissionis emendatum atque Summo Pontifici praesentatum, Typis Poliglottis Vaticanis 1982. 43 CIC 1. kán. 44 DeNZINGER, H. - HÜNERMANN, P., Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Budapest 2004, nr. 128a.
