Kánonjog 18. (2016)
KÖNYVSZEMLE
KÁNONJOG 18 (2016) 125-135. KÖNYVSZEMLE Codex iuris canonici-Az Egyházi Törvénykönyv (hivatalos latin szöveg magyar fordítással és magyarázattal; szerkesztette, fordította és a magyarázatot írta Erdő Péter), Szent István Társulat, Budapest 20155, pp. 943 Hosszú várakozás után 2015 nyár végére napvilágot látott az Egyházi Törvény- könyv ötödik, átdolgozott, magyar - latin kétnyelvű kommentált kiadása, Erdő Péter bíboros munkájának köszönhetően. Ismert, hogy az új kodifikált kánonjog első magyar kiadása röviddel az 1983. november 27-i hatálybalépést követően, 1984-ben jelent meg, a Szent István Társulat gondozásában. A törvénykönyv új megjelenése nagyon fontos esemény a magyar egyházi intézmények, a bíróságok, a kánonjogi oktatás számára, továbbá a Katolikus Egyház belső jogának pontosan rendezett megértése szempontjából. Ez az alkalom különösen is felhívja a figyelmet arra a jelentős munkára, amit az 1950-es/60-as években Bánk József érsek-püspök, majd őt követően, a megújult kánonjog teljes terminológiáját áttekintve, Erdő Péter végzett, megteremtve a magyar kánonjogi szaknyelvet. Erdő Péter mindezt a hagyományt felhasználva, a már meghonosodott magyar teológiai és jogtudományi kifejezések széleskörű ismeretére épitve - azok jelentéstartalmát behatóan vizsgálva és kritikusan alkalmazva - alakította ki az új Egyházi Törvénykönyv és az 1983 utáni egyházi jogalkotás kellőképpen világos szaknyelvi kereteit és rendszerét. Az új Egyházi Törvénykönyv eredeti formájában 1983. január 25-én került kihirdetésre, az azóta a szentek sorában tisztelt II. János Pál pápa (1978-2005) által, és váltotta fel a latin egyház tekintetében a XV. Benedek pápa által korábban kihirdetett, ún. 1917-es Codex iuris canonici-t. A kezdeményezés Boldog XXIII. János pápától indult (1958-1963), aki 1959. január 25-én római egyházmegyei zsinat és új egyetemes zsinat összehívását (vő. II. Vatikáni Zsinat), valamint a kánonjog reformját hirdette meg. Ez utóbbi munkában Bánk József püspök is tevékenyen részt vett, különösen az egyházi házassági akadályok rendszerének átdolgozása területén. AII. Vatikáni Zsinat dokumentumai harmonikusan kerültek beillesztésre az új Kódexbe, amely felosztásában is átvette annak hármas szerkezetét: az Egyház kormányzati, tanitói, és megszentelői feladat szerinti tárgyalási sorrendet. Ezt természetesen kiegészít az egyház anyagi javaira, az egyházi büntetőjogra, és az egyházi eljárásjogra vonatkozó könyv. A hosszas előkészítés után II. János Pál pápa 1981. október 20-ra teljes ülést hívott össze, melynek munkája egészen október 28-ig tartott és a szövegtervezet kihirdetésre való alkalmassága mellett döntött. 1982. április 22-re befejeződtek a schema latin stílusán való pontosítások is. A hatályos Egyházi Törvénykönyvet a Sacrae disciplinae leges kezdetű apostoli konstitúció vezeti be, amelyben Szent II. János Pál pápa összefoglalja a kánoni normarendszer fontosságát, az Egyház életével — annak kezdetétől - való szerves és egyre jobban kikristályosodó egységét, a kánonjogtörténet legfontosabb és
