Kánonjog 18. (2016)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Egészségügyi témák a középkori egyházjogban
10 Erdő Péter magához18. Hasonlóképpen a betegek kenetének kiszolgáltatása során lehetőség volt arra, hogy egy hosszú rúd végére erősített vattával, az ablakon benyúlva kenjék meg a beteget. Ahol pedig sok súlyos beteg és haldokló egyetlen teremben volt elhelyezve, arra is volt engedély, hogy ne kelljen mindenkinek minden súlyos bűnét név szerint felsorolnia ahhoz, hogy a pap feloldozást adhasson, sőt egyetlen közös feloldozás is elegendő volt19. Arra is gondoltak az egyházi hatóságok, hogy a járvány közeledtének hírére a környék papjai előre beszéljék meg, hogy meghatározott időpontban majd kint a mezőn, a szabadban mikor fognak találkozni úgy, hogy egymásnak közvetlen közelébe ne menjenek, hanem álljanak meg egymástól hallótávolságon belül (kilenc-tíz lépésnyire), és így végezzék el kölcsönösen a gyónásukat20. Az szinte természetes, hogy a javadalmi rendszer logikája szerint a papokban is felmerült a kísértés, hogy járvány idejére helyettest állítsanak maguknak. Ennek a megengedett és meg nem engedett eseteivel is foglakozott az egyházjogi szakirodalom21. A fertőzött helyen lakó összes Krisztus-hívők sajátos kötelezettségeiről is értekeztek a korabeli szerzők. Arra is volt gondja az egyházjogászoknak, hogy tisztázzák, milyen szerződéssel kell rendelkeznie egy orvosnak, hogy a járvány hírére ne menekülhessen el, hanem köteles legyen helyben maradni22. Ugyancsak külön szabályok vonatkoztak a végrendeletek érvényességére pestis idején23. Sajátos rendelkezések voltak érvényben ilyenkor a kölcsönre és a bérbeadásra nézve is. Ezekben az esetekben a pestis és a háború időszaka azonos megítélés alá esett24. Járvány idején az egészségügyi hatóság rendkívüli illetékességgel rendelkezett az egyébként mentességet élvező helyek és személyek vonatkozásában is, vagyis viszonylag széleskörű hatalma volt a templomok, monostorok és az egyházi személyek felett25. A betegekért való fáradozás ilyenkor hősiességet kívánt. Sokan vértanúnak tekintették azokat, akik a pestises betegek ápolásáért életüket adták26. 3. Vakság, testi fogyatékosság Bizonyos fajta testi fogyatékosságokat a kánonjog abból a szempontból értékel, hogy csökkentik a papi szolgálatra való alkalmasságot. Szentelési szabálytalanság {irregularitas ad ordines recipiendos), vagyis örökös szentelési akadály volt a súlyos rútság, amely nevetségességet vagy irtózatot okoz, különösen pedig a szem, 18 Instructio practica 68-69, cap. IV, § 3, nr. 7. 19 Vö. Instructio practica 48, cap. Ill, § 3, nr. 4. 20 Vö. uo. 9-10, Pars I, nr. 6. 21 Vö. MarCHINO, Ph. Belli Divini, 9, Pars I, cap. II, nr. 14. 22 Vö. uo. 25, Pars I, cap. VIII, nr. 1-5. Ha az orvos szerződése „minden eshetőségre” (in omnem eventum) szólt, járvány idején is helyben kellett maradnia, egyébként nem. 23 Vö. MARCHINO, PH. Belli Divini, 174-204. 24 Uo. 205-216. 25 Uo. 99-129. 26 Uo. 21, Pars I, cap. VII, nr. 1-3.
