Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
Joggyakorlat 101 korlatnál jóval határozottabban. A rövidebb eljárásban azonban a felek között már eleve egyetértés van, így főszabályként az együttes személyes jelenlétnek nem kell konfliktushoz vezetnie. A rövidebb eljárás kapcsán a törvényhozó külön hangsúlyozza azt is, hogy a jegyzőnek írásba kell ugyan foglalnia a felek és a tanúk válaszait, de nem úgy, hogy leírja azok teljes szövegét, hanem csak „összefoglaló jelleggel, és csupán annyiban, amennyiben a vitatott házasság lényegéhez tartozik”68. Amennyiben egyetlen tárgyaláson mégsem sikerül minden bizonyítékot összegyűjteni, ez nem jelenti azt automatikusan, hogy az ügyet rendes eljárásra kell utalni, hiszen a bizonyítékok összegyűjtésére szolgáló ülés egyetlen voltát az 1686. kánon új szövege csak annyiban kívánja meg, „amennyiben lehetséges”. Amikor a bizonyítékok összegyűjtése lezárult, a vizsgálóbírónak 15 nap határidőt kell kitűznie a kötelék mellett szóló észrevételek és a felek mellett szóló esetleges védelmek beterjesztésére (1686n. k.). Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kihallgatásokon jelen levő ügyvéd és kötelékvédő ne várja végig a 15 napot, hanem akár a tárgyalás helyszínén, még aznap megtegye észrevételeit, illetve megfogalmazza védelmét. Ezek után a megyéspüspök számára át kell adni az iratokat, neki meg kell tanácskoznia az ügyet a vizsgálóbíróval és az ülnökkel, mérlegelnie kell a kötelékvédő észrevételeit és a felek esetleges védelmeit, ezután pedig meg kell hoznia az ítéletet, de - mint említettük - csupán akkor, ha erkölcsi bizonyosságot szerez a házasság érvénytelenségéről. Ha nem szerez ilyen bizonyosságot, akkor nem hirdethet negatív ítéletet, hanem rendes eljárásra kell bocsátania az ügyet (1687n. k. 1. §; lásd fent VI. 2. pont). Ezután az ítélet teljes szövegét az indoklással együtt „a lehető leggyorsabban” közölni kell a felekkel (1687n. k. 2. §), általános szabály szerint egy hónapon belül (vö. 1687n. k. 2. §)69. Ezt az ítéletet a püspöknek személyesen alá kell írnia a jegyzővel együtt, bár megfogalmazója lehet az ülnök vagy a vizsgálóbíró is. Az ítélet kimondásának módját illetően a jog hangsúlyozza, hogy azt a megyéspüspök „józan megítélése szerint határozza meg”70. Ez a mód lehet a nyilvános tárgyaláson való szóbeli ítélethirdetés is71. Mindezek alapján az egyetlen tárgyalásnak, mely a bizonyítékok összegyűjtésére hivatott, olyan képe rajzolódik ki, amely végső soron lehetővé teszi, hogy kellően tömör, gyors és pontos jegyzői munkával, a jól felkészült kötelékvédő és az ügyvédek azonnali állásfoglalása nyomán, az összes írásba foglalt anyaggal a megyéspüspök személyesen megismerkedjen akár egy szomszédos helyiségben, meghozza ítéletét, amelyet a még együttlévő felek számára már ki is lehet hirdetni. Ha a jegyzői munka valóban hatékony, elképzelhető, hogy már ekkor a felek aláírt ítéletlevelet kapjanak kézhez. Erre azonban sor kerülhet az ítélet szóbeli kihirdetését követően is, akár az ítéletle68 Uo. 18. cikkely 2. §; magyarul: id. kiad. 31. 69 Uo. 20. cikkely 2. §: magyarul: id. kiad. 31. TRIBUNALE APOSTOLICO DELLA ROTA ROMANA, Sussidio applicative), 41, nr. II. 3. 3. 70 MP Mitis Judex, Eljárási szabályzat, 20. cikkely 1. §; magyarul: id. kiad. 31. 71 TRIBUNALE APOSTOLICO DELLA ROTA Romana, Sussidio applicativo, 40, nr. II. 3. 3.
