Kánonjog 18. (2016)
JOGGYAKORLAT - Erdő Péter: A házassági perek új szabályozása - Kérdések és feladatok
100 JOGGYAKORLAT hiányokat mielőbb pótolják62. Ezt minden bizonnyal akkor is megteheti, ha a felek eleve a rövidebb eljárást kérik, nem pedig maga a bírósági helynök tereli a rendes eljárásra vonatkozó kérést erre a vonalra (vő. 1452. k. 2. §)63. A kiegészítési felszólítás a keresetlevél elfogadása után történik (vő. 1676n. k. 1. §). Amikor a bírósági helynök dönt a keresetlevél elfogadásáról és a gyorsabb eljárásra utalásról, mint fentebb említettük, a megyéspüspök által megszabott irányelveket kell követnie64. Ha a rövidebb eljárás mellett dönt, egyetlen határozatban kell megállapítania a perkérdést, ki kell neveznie a vizsgálóbírót és az ülnököt, akik természetesen világiak is lehetnek, meg kell idéznie a feleket, a kötelékvédőt és a tanúkat a bírósági tárgyalásra, amelyet harminc napon belüli időpontra kell kitűzni (1685n. k.). A bírósági helynök önmagát is kijelölheti vizsgálóbírónak65. A bizonyítékok összegyűjtésére szolgáló ülést a vizsgálóbíró vezeti (1686n. k.). A harminc napos határidő a tárgyalás összehívására nem jelenti azt, hogy ideális esetben nem lehet sokkal közelebbi időpontot kitűzni. Ahhoz pedig, hogy a tárgyaláson megjelenő felek és tanúk az ügy lényegére vonatkozó tudásukat ott, a helyszínen világosan feltárhassák, jó kérdőpontok szükségesek. Magában a tárgyalásra szóló idézésben tájékoztatni kell a feleket, hogy legalább három nappal a vizsgálati ülés (tárgyalás) előtt - ha nem voltak csatolva a keresetlevélhez - kérdőpontokat terjeszthetnek be, amelyekről a felek vagy a tanúk kihallgatását kérik66. Ebből következik, hogy jelentősen meggyorsíthatja az ügyet, ha már a keresetlevélhez megfelelő kérdőpontokat csatolnak. Ezen a - lehetőség szerint egyetlen - vizsgálati tárgyaláson „a felek és ügyvédeik jelen lehetnek a többi felek és tanúk kihallgatásán, hacsak a vizsgálóbíró a tárgyi és személyi körülmények miatt úgy nem ítéli, hogy másként kell eljárnia”67. A felek jelenlétének lehetősége a kihallgatáson eltér a korábbi általános szabálytól, amely csak a kötelékvédőnek, a felek védőjének és az ügyésznek engedte meg, hogy a felek, a tanúk és a szakértők kihallgatásán jelen legyenek (1678. k. 1. §). Maguknak a feleknek viszont mindezt kifejezetten megtiltotta (uo. 2. §). Ugyanakkor az 1677. kánon 2. paragrafusának új szövege továbbra is tiltja a felek jelenlétét a kihallgatásokon a rendes eljárás szerint folyó házassági perekben. A rövidebb eljárásban tehát az egyetlen tárgyalás egyszerűsége kedvéért úgy tűnik, a törvényhozó el akart térni ettől a szabálytól, mely általában természetesen védheti a tanúk szabadságát és elejét veheti annak, hogy a kihallgatás helyszínén esetleg közbeszólásra vagy vitára kerüljön sor. Ne feledjük: ez a per a kánonjog szerint az írásbeliség elvét követi, mégpedig a világi bíróságokon szokásos gya62 MP Mitis Iudex, Eljárási szabályzat, 15. cikkely; magyarul: id. kiad. 31. 63 Uo. magyarul: id. kiad. 29. A feleknek a bizonyítékok beterjesztésében elkövetett gondatlanságából eredő hiányosságokat a bíró hivatalból az általános szabály szerint közérdeket érintő ügyekben pótolhatja. Házassági perekben a bíró - az igazságtalan ítélet elkerülése végett - köteles erre; vö. Dignitas Connubii, art. 71 § 2; magyarul: id. kiad. 27. Ez a kötelezettsége a per törvényes bevezetése (introductio causae, vö. 1501-1506. kk.) után áll fenn (vö. uo. art. 71 § 1), ez pedig már a keresetlevél elfogadásával megtörténik. 64 Lásd fent VI. 2. pont; vö. 46. jegyz. 65 MP Mitis Iudex, Eljárási szabályzat, 16. cikkely; magyarul: id. kiad. 31. 66 Uo. 17. cikkely; magyarul: id. kiad. 31. Vö. 1552. k. 2. § 67 Uo. 18. cikkely, 1. §; magyarul: id. kiad. 31.
