Kánonjog 17. (2015)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita -Szuromi Szabolcs Anzelm: Megjegyzések a kegyes alapítványok magyarországi működésének jogtörténeti forrásaihoz és hatályos jogi kereteihez

Közlemények. 77 III. A KEGYES ALAPÍTVÁNYOK JOGÁLLÁSA MAGYARORSZÁGON AZ 1 990. ÉVI IV. TV. HATÁLYBA LÉPÉSE UTÁN A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. tv. II. fejezetében, az egyházak nyilvántartásba vételéről rendelkezve megálla­pította, hogy az egyes egyház illetékes megyei vagy Fővárosi Bíróság előtti nyil­vántartásba vételéhez, be kell nyújtani annak alapszabályát. Ennek az alapsza­bálynak az általános alakisági kritériumok mellett tartalmaznia kellett azt, ha az egyház valamely szervezeti egysége jogi személy, illetve ezek megnevezését (vő. 9. § [2] b).41 A 13. § (2) pedig leszögezte, hogy „az egyház és - ha az alapszabály így rendelkezik - az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egy­sége (szervezete, intézménye, egyházközsége stb.) jogi személy.” A BH 1996. 58 szerint az egyházi jogi személy kérdésében kizárólag az egyház szervei jogosultak dönteni összhangban az 1990. évi IV. tv. 13. § (3), 15. § (2) és a 20. § (1) bekezdés­sel.42 Ez az elv bekerült a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogáról szóló 2011. évi CCVI. tv. 8. § (2) bekezdésébe.43 Az új törvény a 16-18. §§-ig szabályozza a nyilvántar­tásba vételi eljárást, amely mind az egyház, mind annak belső jogi személye tekin­tetében a jogcselekményt miniszteri hatáskörbe utalja. Azok a célok, melyekre mind a CIC (1917), mind pedig a hatályos Egyházi Törvénykönyv alapján létesülhettek/hetnek kegyes alapítványok,44 nem minősül­nek gazdasági vállalkozási tevékenységnek Magyarországon az 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (7) alapján.45 41 1990. évi. IV. tv. 9. §. (3) Az egyház elnevezése már nyilvántartásba vett egyház elnevezésé­vel nem lehet azonos vagy összetéveszthető. Vö. 2011. évi CCVI. tv. 25. §. 42 A kérdéshez ERDŐ P., Az egyházak és az egyházi jogi személyek bejegyzése és képviselete, in Az európai államok és az egyházak kapcsolata a megváltozott világban, Budapest 1993. 375-378; vö. FERENCZY R., Kérdések az egyházak és szervezeteik jogi személyiségének a köréből, in Ma­gyar Jog 46 (1999) 518-529, különösen 520. 43 2011. évi CCVI. tv. 8. § (2) „A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szerve­zeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (...) alapján hozott határo­zat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.” Vö. SCHANDA B., Állami egyházjog. Vallásszabadság és vallási közös­ségek a mai magyar jogban (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kará­nak Tankönyvei = Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae II/5), Budapest 2012. 65-68. 44 CIC 114. kán. - 1. §. A személyeknek vagy dolgoknak olyan együttesei, melyek az egyház kül­detésének megfelelő és az egyesek célját meghaladó célra irányulnak, vagy magának a jognak az előírása folytán vagy az illetékes hatóság határozatilag adott külön engedélye révén válnak jogi sze­mélyekké. - 2. §. Az 1. §-ban említett célnak számítanak azok a célok, amelyek a vallásosság, az apostoli tevékenység vagy akár lelki, akár anyagi vonatkozású irgalmas szeretet tetteivel kapcsolato­sak. 3. §. Az illetékes egyházi hatóság csakis személyek vagy dolgok olyan együtteseinek adja meg a jogi személyiséget, melyeknek célja valóban hasznos, és amelyek - mindent figyelembe véve - előreláthatólag elégséges eszközökkel rendelkeznek kitűzött céljuk szolgálatára. Vö. 115. kán. - 3. §. A dolgok együttese, vagyis az önálló alapítvány lelki vagy anyagi javakból, vagyis dolgokból áll, és a jog meg a szabályzat szerint egy vagy több természetes személy vagy egy testület vezeti. 45 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági-vállalkozási tevé­kenységnek: a) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport,

Next

/
Oldalképek
Tartalom