Kánonjog 17. (2015)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita -Szuromi Szabolcs Anzelm: Megjegyzések a kegyes alapítványok magyarországi működésének jogtörténeti forrásaihoz és hatályos jogi kereteihez
78 KÖZLEMÉNYEK Mint az köztudott, az 1991. évi XXXII. tv.46 a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről a 2. §-ban úgy rendelkezett, hogy az egyházak részére át kell adni azokat az ingatlanokat, amelyek hitéleti, szerzetes vagy diakónus (diakonissza) közösség működését; oktatást, nevelést; egészségügyi, szociális ill. kulturális célt szolgálnak, továbbá azokat az ingatlanokat (vagy helyette annak megfelelőt), amelyeket az egyház ténylegesen birtokol.47 Ez a törvény nem határozza meg pontosan az „egyházi tulajdon”, „egyházi ingatlan” fogalmát, ahogy más állami rendelkezés sem. A 2011. évi CCVI. tv. hatálybalépése48 nem változtatott az 1990. évi IV. tv. óta kikristáyosodott állami jogi állásponton, a kegyes alapítványok tekintetében. A már létező és az újabb ilyen jellegű alapítványok továbbra sem minősülnek gazdasági vállalkozási tevékenységnek a 2011. évi CCVI. tv. 22. § (l)-(3) bekezdésében rögzített felsorolás alapján.49 Azonban mindazokat a kegyes alapítványokat, amelyeket a hatályos Egyházi Törvénykönyv alapján jogi személyiséggel ruház fel az arra illetékes egyházi hatóság, az állam - a hivatalos egyházi bejelentést követően -belső egyházi jogi személyként ismeri el.50 Megjegyzendő az is, hogy aMagyar- ország és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án létrejött megállapodás 2013. október 21-én aláírt módosítása, amelyet a Magyar Országgyűlés 2013. december 2-án fogadott el, és 2013. december 3-án, 2013. évi CCIX. tv-ként lépett hatályba51, nem érinti a kegyes alapítványok kérdéskörét. gyermek- és iljúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenységek folytatása, (...) c) hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése, (...) e) temető fenntartása, f) a kizárólag hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése (...) g) hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása. 46 Vö. ERDŐ P., a katolikus egyház álláspontja az egyházi ingatlanok ügyében, in Partnerek vagy ellenségek? Az egyházak és az állam viszonyáról (Egyházfórum konferencia), Budapest 1992. 44-53. ERDŐ P., Die ungarische Kirche in Europa - Kirche im Wandel, in ERDŐ P., Mission et culture, Budapest 2007. 77-91. 47 Vö. 1991. évi XXXII. tv. 1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra az egyháztól, vallásfelekezettől, vallási közösségtől, egyéb egyházi szervezettől (...) 1948. január 1 -je után kártalanítás nélkül állami tulajdonba került beépített ingatlanra, amely az állami tulajdonba kerüléskor a 2. § (2) bekezdésében meghatározott célt szolgált, feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van. (2) E törvény alkalmazásában egyházi tulajdonnak kell tekintem az egyház javára létesített alapítvány tulajdonát és az egyháznak az egykori kegyúri jogviszonyon alapuló ingatlanhasználati jogát is, ha egyébként az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel. 48 SCHANDA B., Néhány megjegyzés a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvényhez, in Jogtudományi közlöny LXVI (2011) 515-520. 49 SCHANDA B., Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon, in Kánonjog 14 (2012) 107-114, különösen 111. so 2011. évi CCVI. tv. 11. § (1); vö. SCHANDA B., Állami egyházjog, 69. 51 SCHANDA, B., The Revision of the Agreement between the Holy See and Hungary on Financial Issues, in Quaderni di diritto e politico ecclesiastica 2 (2014/agosto) 477-485.
