Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire
56 KUMINETZ GÉZA 5. Az egyházfmanszírozási rendszer megalkotására és érvényesítésére illetékes hatóságok A katolikus egyház nem nemzeti egyház, hanem nemzetek feletti közösség. Ezért egy-egy ország, vagy püspöki konferenciák vonatkozásában a Szentszék az illetékes az adott állammal való nemzetközi szerződés megkötésére, melyben rögzítik az állami hozzájárulás módját és értékét. Az ilyen megállapodásoknak, különösen, ha konkordátumról van szó, szükségképpeni tárgyuk az egyház-finanszírozás kérdései.38 Egyházi részről tehát az a kívánatos, hogy minden lehetséges legitim forrás arányosan kerüljön be az egyház anyagi javainak keringési rendszerébe, mivel emberi számítás szerint a sokkomponensü, vagyis a több lábon álló támogatási rendszer a legigazságosabb, nyomában a stabilitással és kiszámíthatósággal. Az állam is illetékes tehát az egyház pénzháztartásának kialakításában. Az egyháznak nem szabad túl nagy gazdasági hatalomra szert tennie, még akkor sem, ha a hívek nagy vagyont hagynak rá. Az állam ilyen esetben joggal korlátozza az egyház vagyonjogi képességét, régen erre a célra hozták az ún. holtkézi törvényeket (lex amortisationis).39 Az egyházi vagyont szigorúan az egyház céljai legitimálják és írják körül annak határait is. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy az egyház nem azért létezik, hogy munkaadó legyen és nagy erőkkel részt vegyen a gazdasági javak előállításában és elosztásában. S nem is szabad ennek a látszatát sem keltenie. Befejezés Az embert a katolikus felfogás szerint úgy ismertük meg, mint akinek sorsa a világnézet, vagyis a vallás alkotás és a vallása, világnézete szerinti élet. Vannak végső kérdések és azokat személyesen felteendő és megválaszolandó végső válaszok, melyek a létértelem titkát tárják fel. Ebből adódóan a vallás az emberi létezés minden másra vissza nem vezethető ősjelensége, melynek oka értelmes természetünkben, annak okkereső és célokat kitűző tevékenységében van. Ezért, bár a vallási életet sok és sokféle torzulat érheti, a hiteles vallási életet, mint alapjogot és kötelességet különleges védelem illeti. Ahhoz, hogy ezzel az alapjoggal méltó módon élhessünk, szükségünk van vallási közösségre, illetve az állam védelmére, melynek segítségével a vallási torzulatok, vagy destruktív tanok nem kaphatnak erőre. A vallás időrendben megelőzi az államot, s az államnak ezt mindenképp figyelembe kell vennie (nem törölnie, vagy irtania, hanem tisztítania) és a maga illetékessége határain belül szabályoznia kell a vallási tevékenységet. A katolikus egyház időrendben fiatalabb az államnál, tehát az államiság keretein belül jött létre, de úgy, mint ami önmagával szemben minden korábbinál nagyobb elismerést kívánt 38 Vö. OTTAV1ANI, A., Institutiones iuris publici ecclesiastici, II: Ecclesia et Status, Romae 1960. 281. 39 Vö. KIS-ErŐS F., A holtkézi törvény különös tekintettel Magyarországra, in Hittudományi Folyóirat 8 (1897) 448-480.
