Kánonjog 17. (2015)

TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire

melyek megkívánják az anyagi javak igénybevételét is. Ezeket a célokat és megvalósításukat az egyház hármas küldetésének kontextusában kell értelmeznünk.26 Ennek alapján van mindazon kormányzati eszközre szüksége a katolikus egyháznak, melynek révén képes tanítani, megszentelni az embereket. Az egyház a saját javai vonatkozásában, bárhonnan is származtak, teljes önállóságot kíván azok sajátos céljaira fordításának munkájában. Csakis addig legitim ez az önállóság, amíg az egyház megmarad a sajátos céljai megvalósításánál; ha azokat túllépné, úgy már nem illetné meg a CIC 1254. k. l§-ban deklarált világi hatalomtól való függetlenség.

Az egyház nem lobbista, mely harcba száll a javak piacán és kiverekszi magának az őt megillető javakat. Céljait csakis tisztességes eszközökkel megszerzett javakkal valósítja meg. Ha kétség állna fenn a felajánlandó javak forrását, az adakozó tisztességét illetően, akkor a Szt. X. Piusz pápa által érvényesitett elvhez folyamodik, mely szerint inkább vesszenek el az egyház anyagi javai, mint elveszne az egyház java, vagyis a lelkek üdvösségének hiteles szolgálata.

Amint már említettük, a társadalom hatalmi székhelye kétpólusú a katolikus keresztény felfogás szerint. A két hatalmi forrás csak együtt tudja igazán eredményesen szolgálni az egyént és a közösséget egyaránt. Egymás feladatait nem vehetik át tehát büntelenül és büntetlenül az állami és a vallási tekintélyek. Egymás kompetenciáit kölcsönösen tiszteletben kell, hogy tartsák. Az egyház fő céljai pedig, amiért is anyagi javak felett rendelkezhet, az alábbiak: az istentisztelet méltó lebonyolitása, a szent szolgálattevők tisztes díjazása, az apostoli tevékenység és különösen a szegényekkel szembeni segítő szeretet cselekedeteinek biztosítása (CIC 1254. k. 2§). Emellett említendő a tanítói és kormányzati struktúrái fenntartásának fedezésére szükséges és elégséges anyagi eszközök biztosítása. Az egyházi célokból látható, hogy az egyháznak nem az anyagi javak előállítása, a velük való kereskedés a célja, hanem inkább a már megtermelt, vagy rendelkezésre álló javak vallási célra irányítása, fordítása.

Megjegyezzük, hogy az egyház mindig alapvetően igen racionálisan bánik anyagi javaival is, tehát a legkisebb energia befektetéssel a legjobb eredményt célozza meg. Ehhez csak a minimális bürokráciára, viszont igen jó ember- és helyzetismeret van szüksége, illetve hivatásuknak élő vagyonkezelőkre.

Az egyház alapvetően, de nem kizárólagosan, a hívei támogatásából valósítja meg céljait, ám az állam is támogathatja, valamint fontos állami feladatokat is vállalhat, akár tartósan is, ha azt az állam önmagában nem tudja kellő hatékonysággal ellátni. Ilyenkor is az a cél, hogy az állam mielőbb képes legyen ellátni az ilyen feladatokat, s az egyház a sajátos céljai megvalósítására koncentrálhasson. Ha a világi feladatok túlságosan lekötik az egyház erejét, annak a vallási küldetés meggyengülése lesz a következménye, ami aztán identitás-krízist okoz, annak minden negatív következményével.

50 KuMiNETZ Géza

26 Vö. OKULIK, L., La liberta della Chiesa nel contesto attuale, in Liberta religiosa e rapporti Chiesa - società politiche (Quademi di Mendola 15), Milano 2007. 99.