Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A katolikus egyház és az állam kapcsolata, különös tekintettel az egyházfinanszírozás elveire
KÁNONJOG 17 (2015) 41-58. KUMINETZ Géza A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM KAPCSOLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EGYHÁZFINANSZÍROZÁS ELVEIRE* bevezetés; I. A vallások, az államok, és a katolikus egyház viszonya; n. megjegyzések az egyházi vagyon fő forrásainak történetéről; III. A katolikus egyház anyagi javakra VONATKOZÓ TANÍTÁSA, MINT ESZMÉNY; IV. AZ EGYHÁZ FINANSZÍROZÁSI MODELLJEI ÉS ÉRTÉKELÉSÜK: 1. Előzetes megjegyzések, 2. Az egyházi javak céljai, 3. Az egyes modellek és értékelésük, 4. Kísérlet egy eszményi modell körvonalazására, 5. Az egyházfinanszírozási rendszer megalkotására és érvényesítésére illetékes hatóságok, BEFEJEZÉS Bevezetés Az egyház anyagi bázisának megteremtése és biztosítása egyfajta értelemben az egyház szabadságának a záloga.* 1 Ahol pedig a lelkiismereti és vallásszabadság valóban érvényesül, ott a szabadság legmagasabb foka jut érvényre. Természetesen sok más feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy az egyház a Krisztustól kapott küldetését akadálytalanul, vagy helyesebben komolyabb akadályok nélkül végezhesse. Ezek között a feltételek között találjuk a) az állam legalább jóindulatú közömbösségét (ezen tulajdonképp a helyesen értett semlegességet érthetjük) az egyház jelenléte és működése tekintetében. Ide sorolandó továbbá b) a hívek nagykorúsága, vagyis vallási identitásuk szilárdsága, az egyházat szóban, tettben és anyagiakban való áldozatos támogatása, c) az egyház vezetőinek szakszerű kormányzása és tagjainak hatékony együttműködése, végül d) a más vallások, netán más államok részéről is a békés egymás mellett élés szándéka, ténye. Az egyetemes egyháznak (Szentszék) és az egyes részegyházakat egyfajta értelemben tömörítő püspöki konferenciáknak kell az adott történelmi helyzetet jól felmérni és megfelelő egyházfínanszírozási rendszert alkotni, működtetni, illetve szükség esetén azt átalakítani. Ilyen szükség áll fenn, ha az érvényben lévő rendszer már nem szolgálja hatékonyan a célját, illetve, amikor az evangélium hirdetésének a hitelességét rontja. Továbbá abban az esetben is, ha új hatalmi elit kerül be az állami élet kormányzásába. Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság ülésén (Budapest, 2014. október 7). 1 Az egyház szabadsága azt jelenti, hogy nem áll idegen hatalom alatt, mely akár anyagilag, akár eszmeileg próbálja eltéríteni küldetése teljesítésétől. Az anyagi javak rendelkezésre bocsátása is lehet a szolgaság háza, illetve az, ha a klérus a politikába és a világi dolgokba veti bizalmát; vö. CATTANEO, A., L ’impegno di Pio Xper la libertá della Chiesa, in CATTANEO, A. (a cura di), L'ereditá giuridica di san Pio X, Venezia 2006. 243-251.
