Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Frankó Tamás: A teológiai fakultások sajátos küldetése
A TEOLÓGIAI FAKULTÁSOK SAJÁTOS KÜLDETÉSE 37 II. 2. A következőkben a hatályos Latin Kódex egyházi fakultásokra vonatkozó kánonjainak szövegét alapul véve tekintjük át, hogy a jog eszközének segítségével, mit érthetünk meg mélyebben a szent tudományokat - elsősorban a teológiát - oktató fakultások sajátos küldetéséről. Mindenekelőtt a CIC 815. kánonjában, mely az egyházi egyetemek és fakultások fogalmát adja meg5, azt találjuk, hogy ezek az oktatási intézmények az Egyháznak „(...) feladatánál fogva sajátjai (...)” Ennek a nagyon erős és különleges kapcsolatnak a megfogalmazásával a törvényhozó nem csupán arra akar utalni, hogy intézményeink hivatása az Egyház küldetésének egy fontos részét valósítják meg. Emellett ugyanis, az is kiolvasható a szövegből, hogy a teológiai fakultások szoros kapcsolatban állnak az Apostoli Szentszékkel (azon belül a Katolikus Nevelés Kongregációjával). Ugyanis tőle íüggnek, de ez „nem veszélyezteti megengedhető különbözőségüket és bizonyos fokú függetlenségüket.”6 Ez a kötődés nem pusztán érzelmi vagy szociológiai, nem valamely laza odatartozást jelent, hanem jogi jellegű függés, melynek tartalmát a következő kánonok részletesen kifejtik.7 Ahogyan az egyházi egyetemek fogalmának részletezésénél már kifejtettük, a fakultásoknak nemcsak a Szentszékkel, hanem a helyi egyházak hatóságaival is együtt kell működniük. Ez is az identitásuk meghatározó eleme, mely által már nem csupán felsőoktatási műhelyek lesznek, hanem az egyházi közösség élő részévé válnak és magának az Egyháznak a tanítói küldetésének egy sajátos szegmensét teljesítik. A kánonok külön nevesítik az illetékes megyéspüspökök8 és a püspöki konferenciák9 feladatait, ezekben egy általános felügyeleti jogkör képlete rajzolódik ki, melyet az itt nevesített hatóságok gyakorolnak az egyházi fakultások vonatkozásában. Mint az a Kódex10 szövegéből és az apostoli konstitúció, valamint annak végrehajtási normája11 rendelkezéseiből világos, az adott intézmény irányításában ezeken az előbb említett alanyokon kívül még lényeges szerepe van a nagykancellárnak, aki az egyházi fakultás életét figyelemmel kíséri és a Szentszékkel való kap5 CIC 815. kán.: (...) a szent vagy a szent dolgokkal kapcsolatos tudományok kutatására és a diákoknak való tudományos továbbadására szolgálnak. 6 Vö. MarzOA, Á. - MIRAS, J. - RODRIguez-OCASia, R. (ed.), Ecclesiastical uiversities and faculties in Exegetical commentary on the Code of Canon Law, III/1. Montreal-Chicago IL 2004. 273 (CITO, D.) [saját fordításban], 7 A Szentszék alapítja őket, ellátja legfőbb irányításukat (vö. CIC 816. k.), jóváhagyja szabályzatukat és oktatási rendjüket (vö. CIC 817.k.). Csak az ezeknek a feltételeknek eleget tevő intézmények adhatnak ki kánonjogi hatással rendelkező akadémiai fokozatokat, (vö. CIC 818. k.). 8 A katolikus tanítás elveinek megtartására való felügyelet (vö. CIC 810. k.), a diákok lelkigondozásának megszervezése és az ebben közreműködő személyek kinevezése (vö. CIC 813. k.), az erre alkalmas növendékek tanulmányainak megszervezése (vö. CIC 819. k.), vallási tudományok felsőfokú intézeteinek alapítása, (vö. CIC 821. k.). 9 A megyéspüspökkel együtt a katolikus tanítás elveinek megtartására való felügyelet (vö. CIC 810. k.) és a vallási tudományok felsőfokú intézeteinek alapítása, (vö. CIC 821. k.). 10 Tanárok kinevezésének és elmozdításának kezdeményezése (vö. CIC 810. k.), a rektor hitvallásának kivétele (vö. CIC 833. k. 7.). 11 A Szentszék és az intézmény közötti kapcsolat fenntartása, a fakultás előrehaladásának felügyelete, a helyi egyházzal való kommúnió előmozdítása (Sapientia Christina 12), a megfelelő időben elkészítendő jelentésekkel kapcsolatos teendők (vö. Ordinationes 8. AAS 71 (1979) 522-530.).
