Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Frankó Tamás: A teológiai fakultások sajátos küldetése
38 Frankó Tamás csolattartásban működik közre. Tulajdonképpen szerepét úgy értelmezhetjük, hogy összekötő kapocs az Egyház legfőbb hatósága, a helyi egyház és a fakultás hármasságának vonatkozásában. Ezekből a felsorolt szempontokból is világosan megmutatkozik, hogy a fakultások identitásnak kialakításában és megőrzésében a kánonjog eszközei hathatós segítséget tudnak nyújtani. A rendelkezések teológiai horizontját figyelve azt látjuk, hogy Krisztus tanítói küldetésében részesülve az Egyház minden emberhez el kívánja vinni az üdvösség jó hírét. Ebben a feladatban a teológiai fakultások kettős szerepet töltenek be: egyrészt a bennünk oktatók és tanulók egészen sajátos módon kapnak lehetőséget arra, hogy Isten kinyilatkoztatott igazságát, az Egyház működését és életét mélyen, átfogó módon megismerjék. Ezzel saját lelkiéletük és istentapasztalatuk új mélységei tárulnak fel előttük. De azzal, hogy őket egyben az evangelizáció nagy müvére készítik fel ezeken a helyeken, ezt a tanítói küldetés az egyházi fakultás még tágabb körben tudja gyakorolni: így az evangélium üzenetét a karok közvetítik azok felé is, akikhez a náluk tanuló növendékek majd lelkipásztorként, hittanárként, vagy apostolkodó világi hívőként szólni fognak. Végül a fakulások a maguk létével is figyelmeztető jelek tudnak lenni a társadalom előtt. Azok a személyek, akik akár az egyetemes, akár a helyi egyház képviselőiként feladatot kaptak arra, hogy a fakultások vezetésében szerepet vállaljanak, ezt valódi egyházi küldetésként kötelesek szemlélni. Minden eszközt arra kell felhasználniuk, hogy segítsék őket küldetésük kibontakoztatásában. Ezzel együtt jár az is, hogy felismerik: a helyi egyházak mennyire sokat profitálnak az egyházi egyetemek létéből, hiszen az egyházmegyék gazdagítása is része az egyházi egyetemek funkcióinak. Arról sem feledkezhetünk meg végezetül, hogy a teológiai karok arra is meghívást kapnak, hogy napi működésűkben, az oktatókkal és hallgatókkal szembeni kötelezettségek teljesítésében mintaként szolgáljanak minden más felsőoktatási intézmény számára. Az oktatás és kutatás színvonalában pedig szintén az élvonalban kell járniuk, hiszen a hiteles egyházi egyetem képét csak olyan intézmény tudja felmutatni, mely a szakmai követelményeket maradéktalanul teljesíti. III. Mindennapi életük, egész működésük bizonyítja, hogy a hazánkban működő egyházi fakultások, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara12 és a Kánonjogi Posztgraduális Intézete13, ma a XXI. század elején is eleget tesz en12 „A Kar tudományos közösség, mely szigorúan és kritikusan segíti elő az emberi méltóság és a kulturális örökség védelmét és fejlődését kutatással, oktatással és azokkal az egyéb tevékenységekkel, melyeket a helyi nemzeti és nemzetközi közösségnek nyújt a hittudomány terén.” A Hittudományi Kar bemutatása https://www.htk.ppke.hu/oktatas (kutatás időpontja: 2014. április 30). 13 ,Az Intézet célja az Egyház misztériumában lévő jog tudományát művelni és olyan jogászokat képezni, akik képesek a szent kánonokat az Egyház élő tradíciója szerint kutatni, tanítani, alkalmazni és együttműködni azoknak a kor szükségleteihez való alakításában (...) feladata az is, hogy ennek a tudományos és egyben lelkipásztori célnak az elérésére kapcsolatokat ápoljon mindazokkal, akik benne akadémiai fokozatot szereztek vagy legalább tanulmányokat folytattak, valamint hogy elősegítse azok folyamatos képzését, akik tanulmányaikat már befejezték.” A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének szabályzata https://www.kjpi.ppke.hu/le- tolt/ordo.doc (kutatás időpontja: 2014. április 30).
