Kánonjog 17. (2015)
TANULMÁNYOK - Frankó Tamás: A teológiai fakultások sajátos küldetése
36 Frankó Tamás II. 1. Ha jobban meg akarjuk érteni, hogy mi a feladata az egyházi egyetemeknek, akkor a Sapientia Christiana apostoli konstitúció (1979)3 meghatározását kell megvizsgálnunk, mely a 3. cikkelyben részletezi ezt a kérdést: Először is az intézmény feleljen meg a nevében megfogalmazott feladatnak: Isten üzentét és az Egyház valóságát tárja az emberiség elé a tudományos kutatáson keresztül. így elmélyül saját tudományterületén, és kifejti a kinyilatkoztatott igazságokat, bemutatva őket a mai kor emberének. Másodszor tegyen eleget küldetésének: universitas legyen. Azaz a tanárok és a diákok sajátos közössége, mely elsősorban azért létezik, hogy a hallgatók magas szintű oktatásban részesüljenek. Ezzel pedig elkészítik őket jövendő feladataik ellátására, hogy akár egyházi szolgálattevőként, akár laikusként tevékenykedjenek az Egyházban. Harmadszor pedig a pápai rendelkezés hangsúlyozza, hogy ezek az oktatási egységek nem zárkózhatnak saját világukba, hanem együtt kell működniük a helyi és az egyetemes egyházzal, valamint annak vezetésével az evangelizáció egész feladatában. „Ahhoz, hogy a törvényhozó szándékát világosan értsük, látnunk kell, hogy a Konstitúció teológiai kiindulópontja az volt, hogy az egyetemeket az evangelizációs munkába állítsa be, azaz sajátos küldetésüket úgy teljesítsék, hogy egyben az Örömhír terjesztésének küldetésébe is bekapcsolódjanak. Nagyon fontos ugyanakkor az a szempont is, hogy az egyetemek a kultúra világában képviselhetik az Evangéliumot. Ez egy olyan sajátos helye a missziós munkának, ahol nagy szükség van a megfelelő felkészültségre és a valódi elkötelezettségre a hit képviseletében. így az Egyház üzenete a kultúrák közötti párbeszéd részévé is tud válni. A másik döntő princípium, melyre épül a szöveg mondanivalója, hogy az egyetemeknek újra kell értelmezniük a helyüket az Egyház belső életében. A szöveg részletesen kidolgozza az egyetemek és a helyi ordinárius, a püspöki konferencia, valamint a Szentszékkel való viszonyukat is, és részletesen leírja, hogy mi ebben a kapcsolatban a feladata a nagykancellámak és az egyetem többi vezetőjének. Ha konkrét céljukat akarjuk újra röviden megfogalmazni, akkor a tudományos kutatás, az oktatás az alapvető küldetésük a katolikus tanításhoz való hűségben, és mindezeken keresztül tudatos részvétel az Egyház evangelizációs küldetésében, mely a keresztény hitről és életről való tanúságtétel része.4 Mikor Szent II. János Pál pápa ezt a fent vázolt gondolatmenetet megfogalmazta, természetesen visszanyúlt a II. Vatikáni Zsinat örökségéhez, mely a Gravissimum educationis deklarációjának 11. pontjában már világosan felrajzolta, hogy „a teológiai karok munkásságától sokat vár az Egyház.” A Zsinat ugyanitt konkrét iránymutatásként a szabályzatok átdolgozását, valamint a modern oktatási és kutatási módszerek alkalmazását tűzte ki feladatukul. 3 IOANNES PAULUS II, Const. Ap., Sapientia Christiana (15 apr. 1979): AAS 71 (1979) 500-521, art. 3. 4 FRANKÓ T., A szent tudományok oktatására és kutatására szolgáló intézménytípusok, valamint az azokat szabályozó hatályos kánoni normák fejlődése (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae IV/8), Budapest 2013. 59.
